Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)

Művészettörténet - Kovács Orsolya: Népi elemek, folklorizálás a Zsolnay kerámiában

214 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 40 (1995) 5. ábra. Bokály, 1875-76., ltsz.: 51.907. Keménycserép, schmelz festék. F: 10. Zsolnay Vilmos mintagyűjteményének darabjai közt szép számmal találunk fehér ónmázas tárgyakat, amelyeknek egy része környékbeli fazekasműhelyekből, elsősorban König János hosszuhetényi műhelyéből származik. Ilyen az 51.680. leltári számú tál, amelynek öblében csontszín alapon edényből kinövő ágat látunk szimmetrikusan elhelyezett virágokkal, a virágok mellett szabálytalanul elrendezett madarakkal - az életfa motívum kései, a bomló hagyományokat mutató változatát, amelyet a fazekas szignója kísér 1872-es dátummal. A hátul mázatlan tál akasztónyúlványa is arra vall, hogy az edény dísznek és nem használatra készült a gyűjtemény számos más táljával együtt. Ezek a reprezentációs céllal készült fazekastermékek részét képezték annak a gazdag tárgyegyüttesnek, amely a múlt század második felében utoljára felvirágzó paraszti kultúrát képviselte (HOFER, 1975). A Zsolnayak már nem az általuk autentikusnak vélt, „ősi" paraszti kultúrával, hanem annak városias, kézműves maradványaival és egy olyan falusi változatával találkoztak, amely reménytelenül igyekezett felvenni a versenyt a gyáriparral. A gyűjtemény egy másik darabja, az 51.678. leltári számú tál biedermeier ízlés szerint készült, kézműves műhelyben, csontszínű ónmázas, peremét keskeny barnás-viola csík szegélyezi, amely megismétlődik szalag6. ábra. Fazekas tál, 1872., ltsz. 51.680. 7. ábra. Fazekas tál, ltsz. 51.678.