Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)

Művészettörténet - Várkonyi György: „Hagyomány” és „lelemény”. Archetipikus elemek Derkovits Gyula késői korszakának kompoziciós megoldásaiban

194 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 40 (1995) 55. Bővebben: VÁRKONYI György: Éhesek télen. Egy Derkovitsfestmény elemzése. Életünk, 1979/12. 1056-1064. pp. 56. Leonhard SCHMEISER i. m. Magyarul: a Las Meninas tükrében. Enigma 1994/4. 76. pp. Varga Koppány fordítása. 57. Az Ernst-Múzeum kiállítása. XCI. csoportkiállítás. 1927. szeptember Derkovits első jelentős kiállítási részvétele 41 művel. 58. VÁRKONYI, 1979. 1063. pp. 59. A Derkovits Gyula festői és Schaár Erzsébet szobrászi megoldásai között több vonatkozásban megfigyelhető, s a tér-probléma hasonló értékelésére és bizonyos archetipikus elemek azonos használatára visszavezethető érintkezések/átfedések sorában e ponton kell felhívnunk a figyelmet Веке László elemzésére Schaár Fal előtt és fal mögött című, 1966-ban készült kisplasztikájával kapcsolatban. „Ezen a kompozíción egyébként már a téri probléma érett jelentkezését is megfigyelhetjük: két, részben egymás mögé csúsztatott fal és két alak összesen négy párhuzamos síkot jelöl, téri viszonylataikat pedig elölnézetből érzékeljük, a síkok részleges egymást fedése segítségével. Az így létrejött térréteg tehát nem nagy kiterjedésű, és nem is azt jelenti, mintha Schaár Erzsébet valami megfoghatatlant kívánna megtenni szobrászi témának. Ő csupán síkok térbeli jelentkezését és a köztük fellépő spáciumot akarja érzékeltetni." ВЕКЕ László: Schaár Erzsébet. Corvina, Budapest. 1973. 18. pp. 60. KÖRNER, 1968. 201-205. pp. 61. Az eddigiek során feltehetően sikerült példákkal bizonyítanom a nézővel való kapcsolatteremtés fokozott intenzitására, a néző bevonására irányuló Derkovits-i törekvés tendenciózus, tehát legkevésbé sem elszigetelt voltát. A tendencia szélesebb érvényét támasztják alá az ellentétes előjelű törekvések létét is igazoló szórványos művészettörténeti példák. Jan BlALOSTOCKI említi a Keresztelő Szent János prédikációja című festmény elemzésében „Bruegelnek az alakok bebugyolálására, megfordítására s hátulnézeti ábrázolására való... hajlamá"-t. Ugyanő idézi itt Tolnay Károlyt, aki szerint Bruegel korábbi festményein „a néző világa és a kép ettől idegen tartománya közötti szakadék... áthidalhatatlan marad, még abban az esetben is, ha a képtartomány mégoly közel kerül is a nézőhöz." Jan BlALOSTOCKI: Bruegel: Keresztelő Szent János prédikációja. Corvina, Budapest. 1988. 60-62. pp. A manieASEMISSEN, 1981. - Hermann Ulrich ASEMISSEN: Las Meninas von Diego Velazquez. Kasseler Hefte für Kunstwissenschaft und Kunstpädagogik. Heft. 2. Gesamthochschule Kassel. 1981. ВЕКЕ, 1980. - ВЕКЕ László: Megjegyzések a tükör szerepéről a művészetben. Új Symposion 1980/december. ВЕКЕ, 1982. - ВЕКЕ László: Für ein „musée imaginaire" des Spiegels. Wilhelm Lehmbruck Museum, Duisburg. 1982. Magyarul: A tükör. Előtanulmányok a Vizuális Kultúra Enciklopédiájához. TIT sokszorosítás, é. n. CHASTEL, 1984. André CHASTEL: Fabulák, formák, figurák. Gondolat, Budapest. 1984. CLAIR, 1977. - Jean CLAIR: Marcel Duchamp et la tradition des perspecteurs. Catalogue raisonné de Marcel Duchamp, rédigé par Jean Clair. Centre National d'Art et de Culture Georges Pompidou, 1977. rizmus mellett a romantikának is kedvelt fogása volt a modell hátulról való ábrázolása, amint azt Edgar Wind fejti ki többek között Kersting és Caspar David Friedrich vonatkozásában Morelliről szóló előadásában. E két művész életműve - nyilván nem minden összefüggés nélkül - az ablak és a tükör tudatos használatára is példákkal szolgált fentebb.) Edgar WIND: Művészet és anarchia. Corvina, Budapest. 1990. 118. pp. 85. sz. jegyzet. A hátulról ábrázolt modell és a tükörszituáció - tehát a kizárótávolító és a bekapcsoló-közelítő tendencia - együttes alkalmazásának szélsőséges, extrém példája Salvador Dali „Készülő térhatású kép" (1973-74. Théatre-Musée Dali, Figueras) című festménye, mely Vermeer „A festőművészet allegóriájá"-nak, „Zenelecké"jének és Velázquez „Las Meninas"-ának témáját egyszerre parafrazeálja oly módon, hogy a modell a festőnek háttal ülve a falon lógó tükörben nézi magát, a festő viszont a tükörből látja önmaga és modellje arcát frontális nézetből. Hogy mit fest, abban nem lehetünk bizonyosak, mert vásznát olyan szögből látjuk, ahonnan a festő fejének - valóságos - hátulnézete pontosan eltakarja az állványon készülő kompozíciót. Dali trükknek és szellemes fricskának is felfogható beállítását filozofikus megvilágításba helyezik Ervin Strauss mondatai Az érzékek színképe című írásából: „A szem sohasem látja magát. Az arcunk és a hátunk nem látható számunkra." Idézi PETERNÁK, 1994. 68. pp. Asemissen Las Meninas elemzésének fényében még elgondolkodtatóbb Dali eljárása, mely a szereplők beállításában pontosan követi Velazquezét, pusztán a szemlélő nézőpontját helyezi át 180°-kai. 62. ВЕКЕ, 1982. 70. pp. 63. NÉMETH, 1960. 160. pp. 64. Schaár Erzsébet Utcá-ját természetesen nem lehet ennyivel „elintézni". A reális arányok alighanem foidítottak jelen íráséhoz képest, mely csak a problémák egy síkját érintő előtanulmánynak, szemelvénygyűjteménynek minősülhet az Utca majdan megírandó átfogó interpretációjához. Mégis, e Derkovits életművére alkalmazott motívumtörténeti áttekintést nem lehetett volna lezárni e rendkívül fontos, a motívumok „tehetetlenségét" bizonyító kapcsolat említése nélkül. 65. ВЕКЕ, 1980. 457. pp. Magyarul: Marcel Duchamp és a perspektivisták tradíciója. In: A tér a képzőművészetben. Szöveggyűjtemény (Válogatta és szerkesztette MEZEI Ottó). Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, é. n. KAUFFMANN, 1950. - H. KAUFFMANN: Jan van Eycks Amolfinihochzeit. Geistige Welt, 1950. 2. füzet. KEMÉNY, 1981. - KEMÉNY Katalin: Az ablak, a táj, a valóság. Ars Hungarica 1981/1. KÖRNER, 1968. - KÖRNER Éva: Derkovits Gyula. Corvina, Budapest, 1968. NÉMETH, 1960. - NÉMETH Lajos: Derkovits Gyula: „Három nemzedék" (1960). In: Minerva baglya. Magvető, Budapest. 1973. PANÖFSKY, 1984. Erwin PANÖFSKY: A perspektíva, mint szimbolikus forma. In: A jelentés a vizuális művészetekben. Gondolat, Budapest. 1984. A jegyzetekben rövidítve jelölt publikációk bibliográfiai adatai