Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)
Néprajztudomány - L. Imre Mária. Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében I. Csodaforrások és szentkutak
206 a forrás környéke a váltakozva más-más nyelven mondott és énekelt imától..." - emlékezett Ruppert Fülöpné. Helyenként az élő hagyomány hiányában csak a földrajzi névanyagból következtethetünk a szentkutak meglétére. Harcon 23, és Pincehelyen 1 * a néphit szerint Szűz Mária is megjelent a kútnál. Pincehelyen úgy tudják, hogy a szentkút „...azóta sohasem apadt ki." Történeti monda szórványadatai bukkannak fel Alsómocsolád 25 és Szágy 26 szentkútja esetében. Alsómocsolád egykori templomának tornyából a földre zuhant harang helyén fakadt a forrás. Szágy Szent István kútjához a századelőn processzió járt augusztus 20-án. Olyankor a kutat virággal díszítették. Tamási határában a hagyomány a szentkút kultuszáról csak annyit tud, hogy a nagy szárazságok idején ide esőkérő körmenettel jött a környező lakosság. 27 A Németkér-gyapai orvoskúti kápolna szentkútját egykor a környező lakosság búcsújáróhelyként tisztelte. A kb. 3 méter mélységű, jelenleg betongyűrűvel övezett kút mellett egy fára függesztve olvasható hagyományának története. Az írás szerzője ismeretlen. A helybeli adatközlők megerősítették a leírtak valódiságát. „Itt egyszer egy Meleg Mária nevű leányka 1885-ben láthatta Istennek szent Anyját. Ennek híre terjedt, és később csodálatos gyógyulások is történtek a forrásnál háromszor. A következő események folytán tiszta szívvel-lélekkel, bízva a kegyelem állapotában a kútból vett vízzel, ivással és a kimerített vízben megmosakodva, 11. ábra. A Németkér-gyapai orvoskúti kápolna. 12. ábra. Kőlappal lefedett szentkút a kápolna mögött. közben a Szentháromság nevében imádkozva történt a gyógyulás. Egyszer egy családnak feltűnt a fiuk, aki látásával sokat szenvedett, később a fiú látása megjavult. Kérdezték tőle, mi történt a szemével? Ő azt felelte, legeltetés közben az orvoskútnál megmostam és meggyógyultak a szemeim... 1886-ban kegyhellyé nyilvánították (sic!), azóta járnak ide zarándokok. Egy németkéri családnak is van gyógyulási emléke, a gyapai forrásból, vagyis az orvoskútból. Az egyik fiuk 1948-ban született, aki tejes vagy tojásos ételektől kiütéses lett, kétségbeejtő elváltozások keletkeztek a testén. Orvosokhoz jártunk, de eredménytelenül. Ekkor az orvos házi gyógyszert javasolt. Elmentünk egy 80 év körüli nénihez. О küldött minket a gyapai forráshoz, ezzel a szöveggel: Csak ha hiszünk a Szetháromságban, mossuk meg a gyermek testét, az Atya, a Fiú, a Szentlélek nevében, és 1949 Szentháromság vasárnapján ezt megtettük. Egy hét múlva az orvos se hitt a szemének és a fiú meggyógyult. Ezt írásba tudjuk adni, sokak tudomására a gyapai orvoskúti forrásból." Kempf Ferenc és családja szerint az 1950-es évekig két-háromszázan is összejöttek búcsúra. Főleg Géderlak, Szentiván, Nagydorog, Bikács, Paks, Dunakömlőd és Györköny népe járt ide processzióba. Kultuszának egykori elevenségére vall, hogy 1910ben eléje kápolnát építettek, Szentháromság tiszteletére. 15 éve minden vasárnap a katolikusok és a reformátusok közösen használják, istentisztelet céljára. 28 Kutatásaink során két olyan szentkútra bukkantunk, melynek kultusza szorosabban a térségünkben lakó görög keleti vallású szerbekhez kötődik. Itt mégis azért említjük, mert adatközlőink szerint esetenként katolikusok is látogatták.
