Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)
Néprajztudomány - L. Imre Mária. Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében I. Csodaforrások és szentkutak
202 búcsúkra. 1945 vagy 46-ban egy asszony elhozta 8-9 éves forma kislányát, aki a légnyomástól, a háborúban elvesztette a hangját. A búcsúban vett neki egy babát, mikor a vízben a kislányt megmosdatta, a kislány megszólalt: "baba"..." A forráshoz Baranya, Somogy, Zala, Bács, és Tolna megyékből, valamint Szlavóniából és Horvátországból érkeztek zarándokok. 1867-ben Girk György püspök titkárát és egy kanonokot küldött ki az egregyi szentkút vizsgálatára. Annyit tudunk a vizsgálatról, hogy a helybeli lakókat és a plébánost is kikérdezték a betegekről és a gyógyulásokról. A kút vizéből egy üveggel Pécsre vittek, és vegytanilag megvizsgáltatták, de „...semmi egyéb, mint vasrészek találtattak benne" - jegyzi fel a plébános. A forrás fölé fakápolna, majd 1863-ban kőboltozatos építmény került. A plébános, Jankó János 1864-ben engedélyt kap templom építésére. Az új templomot 1867. szeptember 8-án, Kisasszony napján szentelték fel, azóta ez a templom főbúcsúja. 1866-ban a plébániatörténet tartalmaz még egy figyelemreméltó adatot: „...a bugyogó forráska egy öl mély, a medence terméskőből kirakva, melyhez a múlt évben ezren jöttek, gyógyulást keresve a legtávolabbi vidékekről. Ezen a nyáron Szlavóniából is jött körmenet... A plébánián megerősítették azt az esetet, amit a hely gondnoka elmondott, hogy egy vaskúti ember, katonatiszt, ebben a vízben szemeit megmosva a látását visszanyerte. Sok mankót helyeztek el a fakápolnában, melyek a gyógyulásokat igazolni látszanak". A kápolna előtti vízmedencét Szekeres Ferenc plébános ( 1889-1891) építtette. 18 Szakralizálódott kutak Kialakulásuk motívumai között elsősorban Szűz Máriának mint egészséget adó „életforrásnak" a szerepét említhetjük. Kultusza a középkorból ered, s máig él mind a keleti, mind a Római Egyházban. Mindkét térségben egyaránt megvannak ikonográfiái szkémái 18a . Palotabozsok és Somberek határán, a szántóföldek között 1892-ben kápolnát emeltek Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A kápolna tulajdonképpen a szentkút fölé épült. Elődje egy kő alól buzgó forrás volt, ahova a hagyomány szerint emberemlékezet óta jártak a környékbeliek ájtatoskodni, betegségükben enyhülést keresni. Története szerint a határrész tulajdonosa mérgében, hogy bevetett földjét az odajárók letaposták, a követ ökrösszekérre rakta és hazavitte. Mire ökreivel hazaért, azok megdöglöttek. Más változat szerin a gazda a korábbról ott állott templomrom köveit szekerezte haza, s miután lovaival szerencsétlenül járt, a visszavitt kövekből kápolnát emeltetett. A történet harmadik variánsa szerint a helyszínről elszállított kő miatt a családtagok is meghaltak. 5. ábra. Palotabozsok, Mária-Bründl. Búcsú a Sarlós Boldogasszony kápolnánál és szcntkútnál 1991. július 2-án. 6. ábra. Vízmentes a paiotabozsoki kápolna alatti szentkútnál.
