Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)

Néprajztudomány - L. Imre Mária. Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében I. Csodaforrások és szentkutak

199 1. ábra. Mecsek-Szentkút. Kápolna a később ráépített haranglábbal. egybehangzó a vélekedés, hogy a szent kutak felkeresése nemcsak testi, hanem lelki megkönnyebbülést, gyógyulást is eredményezett a hívőknek. Erről így vallott Tóth István egykori hosszúhetényi búcsúvezető, metafizikáikig is értelmezve a megtisztulás jelentőségét: „...A kút a másvilágon van, ez a lélőkhő tartozik, nem a testhő. A leiköm lesz megitatva nem a testöm. A testöm itt marad, azt eltemetik. A leiköm lesz megitatva a vízbü, hogy az örökös szomjúság ne gyötörjön." Forrás, szentkút és hagyomány egyházmegyénkben Régiónkban a csodaforrás és szentkút tisztelet három variánsa rajzolható meg: 1. Egy-egy búcsújáróhely körzetében, ill. a hozzávezető út mentén alakul ki a kultuszhely, amely rendeltetését a kegyhelyhez kötődően tölti be. Ilyen Máriagyűd, Magyaregregy, Hőgyész-Csicsó. 2. A forrás és a kút enyhítő-gyógyító vízként válik ismertté, s mint testi-lelki bajokból szabadító, csodatevő 2. ábra. Mecsek-Szentkút. A kápolna alatt lépcső vezet le az egykori forráshoz. erejű kerül a köztudatba. Idővel a forráskút a csodás gyógyulásokkal összefüggésben, csodás esemény vagy látomás hatására szakralizálódik, s kerül Szűz Mária vagy egy védőszent oltalma alá: Kaposszekcső, Palotabozsok, Maráza, Kocsola, Pincehely, Harc, Alsómocsolád, Szágy.

10 3. A harmadik csoportot olyan források, kutak képezik, melyeknek vize gyógyító hírében áll, de szakrális tartalom nem fűződik hozzá. Ezeket nevezzük csodaforrásnak. (Gyöngyösmellék, Személy, Mozsgó, Máriakéménd). Itt kell megjegyeznünk, hogy többnyire a földrajzi elnevezés (dűlőnév, határrész megnevezés) nem tesz különbséget, s mindegyiket szentkútnak nevezi, függetlenül attól, hogy kapcsolható-e szakrális jelentéshez vagy sem. Figyelemreméltó, hogy a szakralizálódott források és kutak fölé vagy mellé idővel kápolnát, keresztet vagy képoszlopot emeltek. Ezek némelyike később önállósulhat, nem hivatalos búcsús objektummá is válhat (Kaposszekcső, Palotabozsok, Kisnyárád). A hozzájuk kapcsolódó kultusz feltételez egyfajta öntevékeny vallásgyakorla-