Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)

Történettudományok - Radnóti Ilona: Adatok a Baranya megyei zsidóságról a 18. századi összeírások alapján

139 Ilyenek voltak: Pécsvárad, Rácpetre, Nyomja, Kernend ('?), Szabadszentkirály, Helesfa. Minden tevékenység tilos volt számukra a pécsváradi, bólyi, az egyházi uradalmakban és Pécsett. Ezeket a területeket Ъ-Л órányi járóföldre megközelíteniük sem lehetett. Az ott tartott éves nagyvásárokat felkereshették. A zsidók jogtalanságukban elfogadták az uradalmak számukra kedvezőtlen döntését, A hidasi birtokon élők Mandel Bárán, Herman Prtik, Spier Moises - „vitatják az érintett uradalmak helyi szabályzatát és szokásjogát*.

25 A Hegyháti járásban készült összeírásban Fartas Mihály megyei esküdt szikségesnek érezte megjegyezni, hogy az ott élő zsidók számára nincs zsinagóga, vallási Ügyeiket Tolna megyében intézik, „Iskolájuk sincs a zsidóknak, hanem mindegyikük úgy tanítja saját maga a fiát, és a gyermekeit, amennyire képes rá, és amit ó maga is tud, arra tanítja.**

26 A többi járás erre vonatkozóan nem közölt semmilyen adatot, de nyilván azokban sem jobb a helyzet. Az 1784-ben

27 népszámlálási és nem adózási okokból készült töekösszetráskor a megye több mint 70 helységében (a Mohácsi járás zsidók által is lakott településeinek száma nem szerepel a fennmaradt összeírásban) 124 családban 584 személyt álak össze. Három év alatt a családok száma 37—te! (42,5 %) nőtt. Jelentős a lélekszámban bekövetkezett gyarapodás is: 187 fő (47,1 %), (Lásd a 4, táblázatot.) 4. táblázat. Az 17S4. évi Járási összeírások *d*aí. Járás települések családok lélek

s száma szama Baraöyaváfi 17 35 165 Hegyháti 28 36 189 Mohácsi 16 71 Féesi 4 6 23 Sikló*» 1 1 3 Szmöerißei 20 w 133 összesen 70 m 584 Erre az időre a megye minden járása zsidólakta területté vált. Ekkor először a Siklósi járásban is - egy 3 fős családdal - megjelent a zsidóság, A Hegyháti és a Szentlőrinci járásban gyarapodott a zsidók által lakott települések száma« az előbbiben 8-cal, az utóbbiban 3-mal. Baranyában ekkorra a Hegyháti járásban él a legtöbb településen a legtöbb zsidó. A Baranyavári járásban (21-ról 17-re) csökkent a zsidók által lakott helységek szama, ez azonban nem járt együtt a családok és a lélekszám csökkenésével Nem következett be lényeges változás a Pécsi járás területén. Továbbra is négy településén éltek zsidók, a családok száma 6-ra nótt. A megye területén változatlanul szétszórtan éltek a zsidó családok. A zsidólakta településekre jutó átlagos családszám: 1,72. A két legnépesebb település: Dárda (15 család, 70 fo) és Baksa (7 család, 27 fő). Egynél több család lakott a következő településeken: Ilocska, Keskend, Németmárok, (Baranyavári járás); Köblény, Liget, Mocsolád, Nagyág, Pálé, Szentgyörgy, Vaszar (Hegyháti járás); Regénye, Üszög (Pécsi járás); Görcsony, Szentlórínc, Téseny (Szentlórinci járás). Az 1784, évi összeírásban közölt adatokat - település-, család-lélekszám tekintetében - a következő két (az 1788. és 1794. éviek) összeírás adatai nem érték el. Ebben feltétlen szerepet játszott, hogy az előbbi népszámlálási célokkal készült, vélhetően az állandó lakhellyel a megyében nem rendelkező zsidó személyek is összeírásra kerültek. 1788-ban a megye 50 településén 115 zsidó háztartást mutattak ki,** Bizonyos területi koncentráció figyelhető meg. Ez magyarázatot adhat arra, hogy a települések száma 1784-hez képest csökkent. A zsidó családok adagos szánta az általak lakott településeken: 2,3. A kettőnél több családot befogadó települések: a Baranyavári járásban Dárda (21), Belíye (3), Nyárád (4)

я- a Hegyháti járásban Bíkaí (6), Liget (3),; a Mohácsi járásban Hidas (3), Rácgőrcsöny (4), Szekcső (Btinaszekcső 9),; a Szentlőrincí járásban Szentlőrinc (3), Téssen (4), A század utolsó évtizedéből két összeírást ismentínk. Csak a háztartások és a népességszám összehasonlítására nyílik mód, mert a településeket csak egyik esetben nevezték meg. Az 1794, évi

28 összeírás alkalmával először szerepeltetik a testvérek (fráter), rokonok (consanguieneí) számát. 1794-ben 121 családban 446 zsidó személyt vettek számba, 18 családban éltek testvérek, rokonok (32 fö) és 28 háztartásban tartottak szolgát (servitor) vagy szolgálót (32 ÍŐ), A viszonylag nagy számú rokonság jelenlétének okát elsősorban a zsidó családok megélhetését biztosító gazdasági tevékenységben, annak velejárójaként találjuk meg. A házalo-íeivásárló kereskedés földrajzi értelemben kiterjesztette az üzleti tevékenységet. Az ára felkutatása és felvásárlása települések sorát kellett felkeresni - igényelte, hogy több személy kapcsolódjon be a munkába. Ha ehhez a családfő még boltot, kocsmát, pálinkafőzést is bérelt - és erre számos példa van - akkor is segítőkre volt szüksége, A munkavégzésre alkalmas rokonok alkalmazottak helyett vettek részt az üzleti tevékenységben. Tíz év elteltével sem írtak annyi személyt össze a megyében, mini 1784-ben, Nem tudni, hogy az összeírások adatai mennyire feleltek meg a valóságnak. Elképzel-