Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)

Természettudományok - Ábrahám Levente–Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkéi (Lepidoptera) I. Bevezetés és faunisztikai alapvetés

48 sa egyúttal a nagyjából négyszögalakú táj 4 sarkát is képezi. A mai felszíni szerkezet a harmadkor végén alakult ki. Területén pannon agyag, homok és kavics üledékek, valamint lösztakaró figyelhető meg. Középkori mészkő üledékek csupán a Mecsekkel határos délkeleti részein tanulmányozhatók a felszínen, ettől északnyugat felé csak a mélyben. A harmadkor végén és a negyedkorban lezajlott süllyedő és emelkedő mozgások révén alakult ki a kistáj domborzata. A főleg É-D-i irányú és erre merőleges szerkezeti törésvonalak mentén feldarabolódott területet az eróziós és deráziós völgyek tovább szabdalták és alacsony tengerszint feletti magassága ellenére jelentős reliefenergiája alakult ki. Átlagos magassága 250-270 m. Külső morfológiája alapján két részből áll: ÉszakiZselic és Déli-Zselic. Jelentős felszíni vizei nyugaton az északra és délre futó patakocskák; valamint keleten, Csebény-Bükkösd vízválasztójától szinte sugarasan lefutó patakok. 1. ábra. A lelőhelyek a Zselic térképvázlatán. Rövidítések magyarázata a szövegben.