Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)

Természettudományok - Ábrahám Levente–Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkéi (Lepidoptera) I. Bevezetés és faunisztikai alapvetés

49 A Zselic botanikai jellemzése A Zselic botanikai kutatása - például a teljes vegetáció térképezése - éppen olyan hiányos, mint az átfogó zoológiai felmérése. Mivel az eredeti növénytakaró nagyrészt erdő, s ezeket BORHIDI (1984) részletesen tanulmányozta, ennek alapján foglaljuk össze a növényzeti képet. Növényföldrajzilag az Illyricum flóratartományhoz tartozik, annak Praeillyricum néven önálló flóravidéke. A flórák hasonlóságát tekintve az egyes szerzők között megoszlanak a vélemények, de két nagy szomszédos táj közül a belső-somogyival közelebbi rokonságban áll, mint a mecsekivel. A Zselic területe ma is hazánk egyik legerdősültebb vidéke. Peremterületein a hajdani erdők nagyobb részének helyén ma zöméban szántók vannak, központi részén - amely magába foglalja a Zselici Tájvédelmi Körzetet is - az erdősültség mértéke meghaladja az 50 %-ot. Legfőbb társulásai a nyugati és középső részeken bükkösök (Vicio oroboidi-Fagetum), míg a peremterületeken gyertyános-tölgyesek (Helleboro dumetorumCarpinetum) az uralkodók. Patakmenti égerligetei (Aegopodio-Alnetum, Carici acutiformi-Alnetum) és tölgy-kőris-szil ligeterdei (Fraxino pannonicae-Ulmetum) azonális társulások. A dombhátakon, patakmenti völgyekben kialakult fás társulások mellett jellemzők a széles völgytalpak, patakvölgyek mocsár- és láprétjei. A viszonylag bőséges csapadék következtében ezek a rétek kiváló kaszálók. A kiszélesedő völgyekben a leggyakrabban magassásos társulásoknak vízellátottságtól függően megjelenő különböző típusaival találkozunk (BORHIDI 1984). Emellett többfelé megtalálhatók még a fokozottan vízigényes forráslapok és magaskórós társulások. A száraz gyeptársulások csak kis területeken, mozaikszerűen fordulnak elő. Napjainkra szinte teljesen eltűntek a pusztafüves lejtősztyepp (Diplachno-Festucetum sulcatae) foltjai. A Bromion jellegű irtásrétek aránya viszont növekedett, ezek szintén a száraz gyeptársulások körébe sorolhatók. A fajok jegyzéke A következő fejezetben az összes, Zselicből eddig ismert fajt felsorolunk, lelőhelyeik rövidítésével együtt. Számos, egymáshoz közel eső lelőhelyet összevontunk, mivel ezek részletes megadása csak a terjedelmet növelné feleslegesen. A lelőhelyeket az alábbi rövidítésekkel adjuk meg (elhelyezkedésüket pedig az 1. ábrán láthatjuk): A - Almamellék В - Bükkösd, kőbánya körül Br - Bükkösd, Sormás-völgy D - Dennai-erdö (Szenna) Do - Dombóvár G - Gorica, Sormás-völgy H - Hedrehely J - Jágónak К - Korpád, Sormás-völgy (Ibafa) Ka - Ki sas szónd Ke - Kecskehát (Bőszénfa) Kgy - Kaposgyarmat Kh - Kaposhomok Km - Kaposmérő Ku - Kuckósarok (Szenna) Kv - Kaposvár L - Lipótfa (Bárdudvarnok) Ma - Magyarlukafa N - Nagymátépuszta (Bakóca) P -Pálé R - Ropolypuszta (Bőszénfa) Sa - Somogyapáti T - Tokaji parkerdő (Kaposvár) Ta - Taszár Vb - Vásárosbéc, Dióspuszta Z - Zaranyi-erdő (Kaposvár) Zsk - Zselickislak Zskf - Zselickisfalud Hepialidae Hepialis humuli L. - A., D., G., J., K„ Kf., Kv., L., N.. P., Pa., Vb. Triodia sylvina L. - A., H., G., H., J., K., Kv., L., N.. P., Pa. Cossidae Cossus cossus L. - J., Ka., Kv., L., Pa., Vb. Lamellocossus terebrus F. - Kv. Dyspessa ulula Bkh. - Kv., N., Vb. Zeuzera pyrina L - D., H., J., Ka., Kf., Ku., Kv., L., N., Pa., Vb. Phragmatoecia casteneae Hbn. - A., L., Vb. Limacodidae Cochlidion limacodes L. - A., D., K., Ka., Kf., Ku., Kv., L., N., Pa., Vb. Heterogenea asella Den. et Schiff. - D., H., К., Kv., L., N., Pa., Vb. Nolidae Meganola albula Den. et Schiff. - A., D., K., Kf., Kv., L., N., P., R., Vb. Meganola togatulalis Hbn. - D., Kv., N., Meganola kolbi Daniel - Kv. Meganola strigula Den. et Schiff. - G., H., K., Kv., L., N., Pa., R., Vb., Nota cucullatella L. - A., H., Kf., Kv., Pa., Vb. Nota chlamitulalis Hbn. - A., L. Nola aerugula Hbn. - A., D., K., Kf., Kv., L., Pa., R., Nota confusalïs H.-Sch. - D., K., Kf., L., R., Nola cicatricalis Treitschke - D., K., Kf., Kv., L., R., Nola cristatula Hbn. - Pa.,