Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)
Néprajztudomány - Bálint Zsolt: A moldvai magyar hangszeres népzenei dialektus. II. Stílusok
210 24. dallampélda: Lassú magyaros - Klézse (AP 7176/a). aK a bK b + cK с // 5 1 5 + 5 Strófikus szerkezetű moldvai vokális dallam, a „Mikor Gergel legény vót" hangszeres változata és hozzá játszott utójáték. A fődallam hangkészlete oktáv hangterjedelmű, #4 -gyei. 1-5-ös, variálgatott motívum alkotja az utójátékot, amely akár egy kanász- vagy verbunkosdallam dallam közjátéka vagy „cifrája" is lehetne. Az idézett vokális dallam hangszeres változata érdekes módon más dallamokkal is rokonságot mutat: Pl. a moldvai „kecskés", továbbá „la turca" (MEDAN 1968: 30), de minden bizonnyal csak az egyszerű ütempáros-szerkezet kínálta formai analógiákról van szó. 25. Ruszászka 25. dallampélda: Ruszászka - Lábnyik (helyszíni, SÁROSI 1953). a a bK b // 5 5 b3 Strófikus fölépítésű jellegzetes hangszeres kanászdallam, hangterjedelme meghaladja az oktávot. Mindkét sorpár más közegben is előfordul (SÁROSI 1988b: 13. és 18. dallamok), de együttes előfordulásuk négysoros kanászdallam-típussá alakult, amely pl. a Székelyföldön több változatban ismert (BÁLINT 1987: 10.). Moldvában a csángók között az egyik legjellegzetesebb hangszeres dallam-típus (vö. SÁROSI 1988b: 240.). 26. Moghioruçça 26. dallampélda: Moghiorusea - Nagyrekecsin (PRICHICI 1955: 119.). a a bK b + cK с // 5 5 ЬЗ + 5 A dallampéldához egy 1-5-ös ütempárosból álló utójáték kapcsolódik. Ez szerkezetében és hangkészletében, akárcsak funkciójában azonos a verbunkos-stílus közjátékaival, cifráival (SÁROSI 1988c). Vokális változatai is ismertek, a székelyföldi dallamok szövege többnyire a tréfás „állatlakodalom" körbe tartoznak, és ilyen típusú moldvai variánsait is gyűjtötték (JAGAMAS és FARAGÓ 1974, 29. sz. jegyzet), de ismert csárdás dallamként is (Gajcsána - SLPX 18096A/2a). 27. dallam példa: Нога batrîneasca - Bogdánfalva (PRICHICI 1955: 101.). a b eV с // 5 1 8 A dallam két részre tagolható: A megismételt első részben egy 5-8-as ütempáros lefelé szekvenciázik. Ez az első sorpár valószínűleg műzenei eredetű. A második egy ugyancsak ütempáros szakasz, ahol az ütempár (fölfogható V-l -nek vagy V-b3-nak) hangismétlő funkciót tölt be. Ez utóbbi sorpárral sok korai majd későbbi verbunkos analógiát találhatunk, és főmotívuma igen elterjedt hangszeres zenénkben (BÁLINT 1993b: 2. dallam táblázat). 28 . Hóra de la Mar g ineni 28. dallampélda Hóra del la Margineni - Letea (ZABROILÁ-IANKOVICI 1969: 20.). aaKbbk + cck//514 + 5 Különálló sorpárokból fölépülő hangszeres darab, amelynek első két sorpárja mintha a „kecskés" motívumait augmentálta volna (v.ö 10. dallampélda). А с egy 5-ös főkadenciájú sorpár, amely után önálló sorpárként tér vissza a b-sor. A dallam hangterjedelme jócskán meghaladja az oktávot, tonalitása színezett moll.
