Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)

Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, V.

175 kifejezésére. [...] Halász Béla példás lelkiismeretességgel készült fel, szűnni nem akaró tapsokat váltva ki a hallgatóság köréből. - nt - " [Nádor Tamás] (Dunántúli Napló, 1966. január 21.) 1966. április 30—án a Szegedi Tömörkény István Gimnázium leánykarának, a Pécsi Janus Pannonius és Nagy Lajos Gimnázium ének- és zenekarának hangversenyén a Liszt teremben a műsort "...zenekari számok egészítették ki: Händel F-dúr orgonaversenyének II. tétele, melyben szívesen hallgattuk Halász Béla művészi orgonajátékát. A Britten művet (a Missa brevis magyarországi bemutatóként hangzott el) is б kísérte, -nt-" [Nádor Tamás] (Dunántúli Napló, 1966. május 3.) 1968. április 17. Az Országos Filharmónia kamarabérleti hangversenyén Händel: d-moll orgonaversenyét játszotta, a Pécsi Kamarazenekar kíséretével, Nagy Ferenc vezényletével. „A koncerttermi orgona adta lehetőségek kihasználásával ezúttal abban a ritka élvezetben részesülhettünk, hogy Halász Béla kiegyensúlyozott, érett művészi tolmácsolásában az orgonairodalom egyik gyöngyszemét, Händel d-moll versenyművét hallhattuk." (Dr. Nádor Tamás írása a Dunántúli Napló 1968. ápr. 21—i számában.) 1968. októberében rendezett "IV. Magyar Játékfilmszemle vendégein kívül is nagyszámú hallgatója volt a Székesegyházban rendezett gyönyörű orgonahangversenynek. Előadója Halász Béla orgonaművész volt." (Dunántúli Napló, 1968. október 13.) 1969. október 29-én, az Országos Filharmónia ez évi első С kamarabérleti hangversenyén "...külön szeretettel köszöntötte a közönség a betegségből felgyógyult Halász Bélát. Kitűnő orgonistánk jó erőben, fiatalos kedvvel muzsikált [...] Magas szakmai felkészültség, pontos stílusismeret és gondos felkészülés jellemzik Halász Béla orgonálását. A művek iránti alázat és egy olyan póztalan egyszerűség, amely a hangversenydobogókon szinte ismeretlen. Takarékos a kifejezés eszközeivel, annál hatásosabb, ha nagyritkán teljes erejével engedi megszólalni hangszerét. - Szesztay Zsolt." (Dunántúli Napló, 1969. november 5). 1969. november 23—án a pécsi székesegyház Cecília-napi egyházzenei hangversenyén, mint zeneszerző is bemutatkozott: 6. számként hangzott el: Halász Béla: Alleluja! (In memóriám Eduard Jaksch 1863-1943.) 1973. április 18. A Mesterbérlet hangversenyei sorában pécsi művészek szerepeltek, köztük Halász Béla, "városunk évtizedek óta megbecsült, tisztelt orgonistája. Ha a Bach-művek hallatán érezni is lehetett némileg, hogy az utóbbi időkben ritkán játszik Halász Béla nyilvános hangversenyen, a Handel-versenyműben már a megszokott, magabiztos, tempóban-ritmikus tartásban határozott művész szép produkciójának örvendeztünk. Külön elismerést érdemel az igen ritkán hallható Bach-művek műsorra tűzése, amely azt is bizonyítja, hogy Halász Béla sohasem a könnyebb megoldásokat keresi. - Szesztay Zsolt." (Dunántúli Napló, 1973. április 20.) 1975. február 25-én a Pécsi Állami Liszt Ferenc Zeneiskola tanári hangversenyén a Liszt teremben Murschhauser: Ária pastoralis variata с művét adta elő orgonán, valamint zongorán kísérte Veress Endrét, aki Liszt Ferenc: Az ősök sírja с dalát énekelte. 1975. április 16-án az Országos Filharmónia "Orgona-zongora" bérleti sorozatában koncertezett. Kritika helyett a Dunántúli Napló április 21-i számában W.E. [Wallinger Endre] aláírással jelent meg művészportré Halász Béláról. Ebből idézünk: "Műsorát általában mindig választékosan, ritkán hallható művekből állítja össze. Ahogyan szerda esti koncertjén is a nem muzsikus koncerthallgató számára szinte ismeretlenül csendülő XVI.-XVII. századi, illetve XX. századi nevek és művek alkották műsorát egy Brahms-orgonaszonáta és két Bach-mű kíséretében. Most a koncert után újra hétköznapok jönnek. Gyakorlás, bevásárlás, szakirodalom, séták... És magány, egyedüllét, társtalanság. Itt él közöttünk egy pécsi művész, halkan, szinte észrevétlenül. Életét nem sugarazták át zajos fesztiválsikerek, az út napsütötte oldalára is ritkán tévedt át, mégis, ha ujjai nyomán felbúgnak egy-egy Bach-fúga futamai, mintha a nap is kisütne, minden fényesebb lesz. Talán az ő élete is." 1975. december 7-én a székesegyházban szent Cecília tiszteletére rendezett egyházzenei hangversenyen és az újjáépített orgona avatásán Halász Béla Bossi: Pièce heroique с művét, illetve Novotni György (1800-1806-ig a pécsi székesegyház karnagya) Motette de Sanctis с. alkotásának orgonaszólóját adta elő. 1976. november 28-án a székesegyházban szent Cecília tiszteletére rendezett egyházzenei hangversenyen Liszt műveket orgonált, illetve a kórust kísérte orgonán. 7976. december 21-én ifjúsági hangversenyen Händel B-dúr orgonaversenyét játszotta a Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozata zenekarának kíséretével. Vezényelt Antal György. (A felvételt a Pécsi Rádió hangarchívuma őrzi.) 1977. december 10-én a Pécsi Zenei Hét keretében a pécsi Nevelők Háza Kamarakórusának hangversenyén a Liszt teremben működött közre. 1978. január 29—én az Országos Filharmónia által rendezett általános iskola bérleti hangversenyen orgonált. 1978. június 26. "Az Országos Filharmónia nyári orgonahangversenyeinek keretében hétfőn este Halász Béla koncertjét hallhattuk a pécsi Székesegyházban. Műsorát az orgonairodalom virágzásának századaiból állította össze Frescobalditól Messiaenig. Talán a jól ismert, nagyszerű hangszer is tette, de Halász Bélát soha ilyen lendületesen, expresszíven még nem hallottam játszani. Régebbi koncertjein az orgonából eredő méltóság, a rend, a nyugalom jellemezte játékát. Most mindezt megtartva, de ezeken fölülemelkedve szuverén módon állította a hangszert a zene belső lényegét megjelenítő kifejezés szolgálatába. Kircsi László. (Dunántúli Napló, 1978. július 1.) 1979. június 18-án a székesegyházban koncertezett. Orgonaestjéről Szkladányi Péter írt: "[...] Halász Béla igazi előadói területe a francia muzsika. A Bach-kortárs Louis-Claude Daquin bájos, karácsonyi hangulatú IX. Noel-je telitalálat volt, majd nagy ugrással századunk francia orgonamuzsikájából ismertünk meg három alkotást. Érdekes volt Gaston Litaize, neves vak orgonaművész, szintén egy noel-témára írott variációsorozata. Olivier Messiaen Az Úr születése с ciklusból a napkeleti bölcsek csillagkövetését figyelhettük. [...] A hangverseny csúcspontja Charles-Marie Widor Symphonie romane-je első tétele volt. A hatásosan felépített művet Halász Béla virtuózán, színesen szólaltatta meg." (Dunántúli Napló, 1979 június 23.) 1982. június 14. Halász Béla jubileumi hangversenye a székesegyházban. Az orgonaművésznek e hangversennyel kapcsolatban e tanulmány szerzője részére, saját kezűleg írt, 1982. május 5-i keltezésű leveléből: "A hangversenyt 50 éves (nem arany) diplomássá vénülésem alkalmából csikartam ki a Filharmóniától. Amikor a műsort beadnom kellett, kórház felé állt a szekerem rúdja (márc. hóban 3 hetet töltöttem a Megyei Kórházban), a diétás jelleg ebből adódik. Az 50 év előtti műsorban ezek közül csak a Liszt mű szerepelt. Szerettem volna részben azt ismételni, de az akkori egészségi állapotomon kívül az északi vendégkórusra (Örgryte Kamarakórus) is tekintettel kellett lennem. Érdekes, hogy a mai svéd szerző évfolyamtársam (1907). [...] (A programban két Bach korálelőjáték hangzott el, továbbá Liszt Gyászódája és két francia szerző műve.) /.../ A legnevezetesebb 1908-as Messiaen nem szerepel, a mai franciák egy-két évvel fiatalabbak: Jehan Alain (1911-1940) a //. világháborúban fiatalon elesett lehetséges zeneszerző Postlude с művében egy kolostor esti zsolozsmájának impresszióját rögzíti; — Gaston Gilbert Litaize (1909— ) párizsi vak orgonista a Veni creator dallamára komponálta toccatáját." 1984. május 19-én a Liszt teremben a Pécsi Ifjúsági Ház Zenekarával (vez: Mihály István) Albinoni Adagioját játszotta. 1988. november 19-én a székesegyházban szent Cecília tiszteletére rendezett egyházzenei hangversenyen Bach c-moll fúgáját játszotta.