Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)

Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, V.

176 Ugyanezen a napon jelent meg a Dunántúli Naplóban Törtely Zsuzsa írása: Az orgonista évtizedei. Tudunk-e lelkesedni? Beszélgetés Halász Bélával. Ebből idézek. Halász Béla mondja: "Ami napjaink zenei életét, a muzsikusok társadalmi megbecsülését illeti, nem vagyok optimista. A nehézségeket nemcsak a romló gazdasági nehézségekben és az emelkedő jegyárakban látom, hanem elsősorban abban, hogy a mai hangversenylátogatók - tisztelet a ritka alkalmaknak - nem tudnak úgy lelkesedni, átforrósodni, mint évekkel, évtizedekkel ezelőtt... (A cikkíró teszi hozzá:) "Halász Béla gyermekei közül leánya zenei pályán működik, egyik unokája pedig a Magyar Rádió Gyermekkórusában énekel." 7997. szeptember 11-én jelent meg az Új Dunántúli Naplóban az őt búcsúztató nekrológ: "Orgonaművész volt. A «hangszerek királynőjét» szolgálta, kivételes tehetséggel, alázatos lelkülettel. Ez kísérte végig hosszú életútján, melyen voltaképpen nem történt semmi, csak az, hogy orgonált. Diplomakoncertjén a Zeneakadémia nagytermében, és 50 évvel később, már betegen jubileumi hangversenyén a pécsi Székesegyházban. Közben több mint fél évszázadon át naponta ült le a manuálok és regiszterek mellé. Példaképéhez Bach-hoz hasonló szorgalommal felkészülve, példamutatóan és hitelesen játszott, akár a mindennapos liturgiái szolgálattételkor, 1. A három Halász-fiú: Antal (1906), Mihály (1907), Béla (1908). A negyedik fiú, Kálmán jóval később 1919-ben született. 2. Glatt Adolf (1881-1964) a pécsi püspöki tanítóképző intézettel egybekapcsolt gyakorlóiskola vezetője. 3. Kelemen Mifiály honvédorvos, Babits Mihály és Halász Béla, agglegény keresztapja fogadta magához édesapja váratlan halála után (1898) árván maradt gimnazista korú fiút. A Zrínyi és Váradi Antal utca sarkán ma is áll az a házrész, amelynek délre néző ablaka mögött a diák Babits Mihály élt és tanult. Emlékét tábla őrzi. 4. Hormos (Hoffmann) Kálmán (1888-1958) zenetanár. 1911-22 között magánzeneiskolája volt Pécsett. A Pius gimnázium zenetanára, a Gutenberg Dalkör, a Vas- és Fémmunkás Dalárda karmestere. Zongoraművészként sok hangversenyen szerepelt. 5. Jaksch Ede (1863-1943) orgonaművész. Zenei tanulmányait részben szülővárosában, Bergenzben, részben Regensburgban végezte. 1904-től a pécsi székesegyház orgonistája volt, kis megszakítással, 40 esztendőn át haláláig. 6. Vadas Gábor (1893-1969) orgonaművész, karnagy, zenetanár. Zenei tanulmányait a pécsi zeneiskolában kezdte. A budapesti Zeneakadémián az orgona főtanszakon nyert oklevelet. 1923. szept. 1—én kinevezték a pécsi zeneiskola tanárává. 1924-ben megszervezte a Pécsi Karének Egyesületet, 1926-ban az egyetemi énekkart. 1952-től a pécsi Zeneművészeti Szakiskola tanára volt. Budapesten, más városokban és a rádióban adott orgonahangversenyeket. 7. Halász Béla nem emlékezett már arra, hogy mit vezényelt Ferencsik János az alkalommal, csupán annyit mondott, hogy akár az aggályos gonddal összeállított, mindig változatos programú koncerteken, a Zeneakadémia nagytermében, ahol a Mayer Ferenc vezette székesegyházi gyermekkórussal lépett fel, a budapesti Mátyás templomban, néhányszor Tihanyban, a pesti Vas utcában, ahonnan többször a Rádió is közvetítette játékát, a kántornapokon és az Angster-gyár jubileumán, az ország legjobb orgonistái közül kimagasodva. A Liszt-teremben, ha az Országos Filharmónia megtisztelte, a Pius-templomban, ahol megörökíthettem a hangarchívum részére művészetét, vagy a Dómban, ahol Kodály jelenlétében játszhatott, akinek néhány kezevonását féltve őrizte a Missa brevis orgona-énekkaros letétének kottáján, a Gloria végén. Élmény volt hallgatni őt, s bár látványos karrierről nem írhat a krónikás, tudtuk, hogy a legnagyobbak közé tartozik. Művészetének, pedagógiai munkásságának egyetlen hivatalos elismerése a Janus Pannonius-díj volt. A halál szeptember 9-én vetett véget hosszú, türelemmel viselt betegségének. De Bach d-moll toccatájának ujjai alól felzengő fortisszimóját bizonyára sokan őrizzük meg emlékezetünkben, akik szívesen hallgattuk, amikor megszólaltatta a «hangszerek királynőjét»." egyfelvonásos mű volt. Ferencsik első operaházi bemutatkozásakor 1930. március 13-án Rimszkij-Korszakov: Seherezáde с balettjét vezényelte. Halász Béla feltehetően nem ezt, hanem az 1930 december 6-i előadáson vehetett részt, amikor két mű hangzott el Ferencsik vezényletével: Liszt Ferenc: Pesti karnevál-balettje, valamint Poldini Ede: Csavargó és királylány с egyfelvonásos dalművének bemutató előadása. 8. A pécsi székesegyházi énekkar 1942. március 23-án adott hangversenyt a budapesti Zeneakadémia nagytermében Mayer Ferenc (1899-1973) karnagy vezényletével. Bővebben: Dr. Nádor Tamás: Kodály Zoltán és Pécs-Baranya. Pécs, 1982. 14. p. 9. Glatt Ignác (1855-1918) székesegyházi karnagy. Regensburgi tanulmányai nyomán Pécsett a székesegyház zenekara helyébe fiúkból és férfiakból álló vegyeskart szervezett és ezt tökéletes művészi magaslatra emelte. - Lajos Gyula (1877-1955) kanonok, énekiskolai igazgató. 10. Hans Klotz (1900- ) német orgonista és zenetörténész, legutóbb a kölni Zeneművészeti Főiskola ev. egyházzenei intézetének vezetője, Halász Béla látogatásakor (1928-tól) Aachenben kántor és orgonista. Az orgonáról с könyve magyarul is megjelent (1972). 11. Kodály Missa brevise 1945. október 21-én hangzott fel először nagy nyilvánosság előtt, az Operaház alsó ruhatárában 1945. február 11-i szűkkörű megszólaltatást követően. Pécsett a mű 4 tételét (Kyrie, Credo, Sanctus és Benedictus) a székesegyházi énekkar tolmácsolta Mayer Ferenc vezényletével, Halász Béla közreműködésével. Jegyzetek