Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)

Történettudományok - Rayman János: Adatok Mohács 1945-os szükségpénz kiadásához

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) 151-162 Pécs, 1994 Adatok Mohács 1945-ös szükségpénz kiadásához RAYMAN János A II. világháború végére hazánk is hadszíntérré vált és 1944. őszétől 1945. tavaszáig az egész ország szovjet katonai megszállás alá került. A Dél-Dunántúl 1944. novemberétől egészen 1945. márciusig hadműveleti terület maradt. (Baranya, Somogy és Tolna megye.) A megszállás után a hadműveleti térségben katonai közigazgatást vezettek be, amelyet szovjet kommendánsi hivatalok gyakoroltak Í4]. A szovjet katonai bevonulás elől itt is, mint a legtöbb helyen, a nyilas hatalom helyi képviselői elmenekültek, miközben a kivonuló katonaság és a menekülő hatalom a bankok, üzemek, közintézmények készpénzkészleteit, mozgatható értékeit magukkal vitték. A lakosság döntő többsége viszont helyben maradt, az evakuálási felszólításnak nem tett eleget, közpénzeitől megfosztva, korábbi vezetőitől elhagyva élte meg a katonai hatalomváltást. A szovjet katonai megszállással a dél-dunántúli térség elszigetelődött. A lassan nyugatra Helység szovjet bevonulás időpontja Szeged 1944. október 11. Debrecen 1944. október 20. Mezőtúr 1944. október 22. Kiskunhalas 1944. október 23. Kalocsa 1944. október 31. Mohács 1944. november 26. Pécs 1944. november 29. Szekszárd 1944. november 30. Kaposvár 1944. december 2. Szigetvár 1944. december 5. Az adatokból is látszik, hogy a közvetlen front elvonulása után a hasonló gondokkal küzködő helyi elöljáróságok, hasonló megoldáshoz folyamodtak. A nyomasztó készpénz hiányt, helyi forgalomra szánt, rövid ideig használatos szükségpénzek kiadásával kivánták pótolni. Meg kell jegyezni, hogy a helyiségekben a helyi eseményektől és adottságoktól függően eltérő mértékben, de idő kellett az új helyi elöljáróságok megalakulásához és időt igényelt a pénzkiadás szükségességének felismerése után annak megvalósítása is. A fenti adatokból is jól látható, hogy ez legtöbb esetben két-három hónapot is igénybe vett. A kibocsátás időpontjaként szereplő adat a húzódó front elvágta a még német kézen lévő országrésztől, de hadműveleti területté válása viszonylag elszigetelte a már szovjet megszállta keleti országrésztől is. A különleges helyzet azzal alakult ki, hogy ez az állapot hosszú hónapokra megmerevedett. Ez a különleges helyzet eredményezte a térségben megjelenő szükségpénzek sorozatait. A mellékelt térképvázlaton látható a frontvonal alakulása 1944. október 28-án és december 19-én, azzal a kiegészítéssel, hogy a Balatontól délre eső térség számára a frontvonal márciusig lényegében nem is változott. A térképen csak azok a helységek szerepelnek, amelyek valamilyen formában a szükségpénz kibocsátásában érintettek (1. ábra). Eddigi ismereteink szerint a fővárost leszámítva és a gödöllői kiadást is Budapest térségéhez értve, az alábbi helységekben került sor szükségpénzek kibocsátására, bár nem mindenütt sikerült tényleges forgalomba hozataluk: megjegyzés nem került forgalomba nem került forgalomba nem került forgalomba pénzen vagy tervezeten szereplő időpont. A tényleges forgalombahozatali időpontok többnyire néhány nappal későbbiek. Hazai pénztörténetünk máig adós ezeknek a második világháború során kiadott szükségpénzeknek a feldolgozásával. Kupa Mihály német nyelvű rövid összefoglalóján kívül [3] tudomásom szerint csak a pécsi [1], a szekszárdi [5] és a szegedi [16] kiadás részletesebb feldolgozásáról jelent meg közlemény. A pénzkiadások okairól még néhány észrevétel tehető. A legfontosabb mindenütt a készpénz hiány volt. Ugyanis a legtöbb helyen csak a lakosságnál megmaradt készpénz állt rendelkezésre. De minden bizonnyal a helyi hatóságokat leginkább az késztette gyors cselekvésre, pénzkibocsátás időpontja nem szerepel 1945. január 18. 1945. január 1. 1945. január 15. 1944. december 15. 1945. március 1. 1945. március 15. 1945. január 31. nem szerepel 1944 december 30. nem került forgalomba