Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)

Történettudományok - Sonkoly Károly: A Pécs, Jókai tér 11. sz., középkori eredetű lakóház műemléki kutatása

134 ilyenre. Feltételezzük - a ház építéstörténetére vonatkozó, általunk ismert források alapján - hogy a szükséges adatok híján, csak afféle idea-rekonstrukcióra törekedhetett. Eltűntette a szecessziós vakolatarchitektúrát, az attikát, stb., de meghagyta a századelőn, köpenyezéssel kialakított középrizalitot, az emeleti részen enyhén befelé tartó széleivel együtt. Az általa létrehozott, visszafogott homlokzat olyan, csalóka hatást kelt, mintha egy, a 19. sz. második felében némileg átalakított, 18. sz. végi házzal állnánk szemben. Sajnos, a jelen kutatás során sem kerültek elő olyan ábrázolások, fotók, adatok, amelyek segítségével hitelesen rekonstruálni lehetne a homlokzat 1907 előtti képét, s a falkutatás sem produkált ehhez elegendő eredményt. Az 1950-es évek végén, a belsőkben végzett munkák közül a legjelentősebb a földszint É-i részén a tejbisztró kialakítása volt.

98 1963-ban, nem sokkal a felújítás befejezése után, veszélybe került a ház, majdnem bontócsákány alá jutott. A tér burkolata, az itt végzett közműcsere idején, egy felhőszakadás alkalmával nagy felületen beszakadt, a mélyben húzódó, az Elefántos-házhoz tartozó pince miatt." Ekkor a Jókai tér 11. falai is megrepedtek és ideiglenesen, a tömedékelés befejezéséig gerendákkal kellett megtámasztani a főhomlokzatot. Komoly formában szóba került a ház lebontása is,

100 de szerencsére a renoválás mellett döntött a város.

101 Az újabb helyreállítás igénye a beinduló pécsi belvárosi rekonstrukció keretében vetődött fel. A történelmi belváros frekventált helyén álló épület felmérési terveit a VÁTI az 1980-as évek elején elkészítette, de még utána is történtek belső átalakítások.

102 A kiviteli munkák megkezdésének halogatása miatt folyamatosan tovább romlik a már kiürített, megkutatott ház állapota, a város közepén és a város szégyenére. Sajnos, egyenlőre úgy néz ki, hogy inkább azokban a falakban bízhatunk, amelyek némelyike már 500 éve áll, túlélve az ostromokat, tűzvészeket, pusztításokat, elkerülve a bontócsákányt. Csak reménykedhetünk benne, hogy mire e kézirat kikerül a nyomdából, végre megindul ennek az értékes műemléknek a helyreállítása. Jegyzetek 1. Kut. doku., OMVH (Bp.), Tervtár. 2. Kis PAPP L., 1981, 164-167.; BATEI A., 1981; M. J. AITKEN: A fizika és a régészet. Bp., 1982; J. CRAMER, 1984, 116.-; ZADOR M.,1985. 3. J. CRAMER, 1984,118-122. 4. Dr. NovoTNY Iván mérnök (PMMF) sz. sz. k. és kutatási dokumentációja, amelyekért köszönet illeti; Kis PAPP L., 1981, 166-167. 5. Köszönet illeti tanácsaiért Dr. Horváth Zoltánt, az OMF (OMVH) műemléki laboratóriumának (Bp.) vezetőjét. 6 Köszönet illeti a Pécsi IKV-t, elsősorban a Műszaki Osztályt és volt vezetőjét, Újvári Istvánt, mert felismerve a pécsi belvárosban folyó műemléki kutatások fontosságát, a Jókai tér 11-en, s más épületeken folytatott feltárásokhoz hosszú éveken keresztül biztosították a megfelelő anyagi fedezetet, amely nélkül a termovíziós vizsgálatra sem kerülhetett volna sor. 7. A néhai FETTER Antal ny. építésztechnikus sz. sz. k. 8. Kut. doku., OMVH (Bp.) Tervtár. 9. A pécsi műemléki kutatásokhoz szükséges fotogrammetriákat Dr. Novotny Iván és Dr. Aradi László mérnökök (PMMF) készítették. 10. A téma általunk ismert szakirodalma: Kis PAPP L., 1981; J. CRAMER, 1984, 107-110.; Rudolf MEYER: Albrecht Meydenbauer. Baukunst in historischen Fotografien. Leipzing, 1985. 11. FÜLEP Ferenc: Régészeti kutatások Sopianae városában, (in FÜLEP-BACHMANN-PlNTÉR: Sopianae-Pécs ókeresztény emlékei. Bp., 1988), 12./2.Ü1. 12. SzÓNYI Ottó: A pécsi ókeresztény sírkamra. Bp., 1907, 9./1. ill. 13. KÁRPÁTI Gábor, Rég. Füz. 29. (1976), 83. (Széchenyi tér); U.6., Rég. Füz. 32. (1979), 128., 208/4. sz. (Jókai tér 7.); SONKOLY Károly, Rég. Füz. 35. (1982), 128., 227/7. sz. (Sallai u. 24.); KÁRPÁTI Gábor, Rég. Füz. 36. (1983), 113., 202/3. sz. (Jókai u. 2.), 115., 202/9. sz. (Széchenyi tér 8.); Uő., Rég. Füz. 38. (1985), 112., 199/8. sz. (Jókai tér 2.-Széchenyi tér 7.); Uő., Rég. Füz. 39. (1986), 104-105., 186/7. sz. (Széchenyi tér); Uő., Rég. Füz. 42. (1991), 84., 171/3. sz. (Széchenyi tér, Jókai u. 6.). 14. Jókai tér 7.: Magyar műemlékvédelem, IX. (1984), 480. (GERÓNÉ KRÁMER Márta kutatása); Jókai tér 2.: Rég. Füz. 38. (1985), 112., 199/7. sz. (SOMORJAY Sélysette kutatása); Ferenciak (Sallai) u. 6. (SONKOLY Károly kutatása, kut. doku.: OMvH., Bp., Tervtár). 15. KÁRPÁTI Gábor sz. sz. k., aki más, környékbeli pincék esetében is ezt feltételezi. 16. KÁRPÁTI Gábor: Pécs újabban föltárt középkori emlékei. Baranyai művelődés, 1978AV., 157-159. (158). 17. DÁVID F, 1970, passim. 18. Lásd 17.j. 19. Valószínűleg ammóniatartalmú természetes anyaggal (pl. marhavizelet) keverve, amely megakadályozta, hogy a zsíros korom átüssön a meszelésen. 20. A datálás bizonytalan, köszönhetően annak is, hogy a Jókai tér 11. falkutatása során nem kerültek elő pontosabb időhatárok közé tehető, karakteresebb kőfaragványok. Problémát jelent, hogy még a kvalitásosabb, helyi, középkori épületanyag is jórészt feltáratlan, ill. nem elég alaposan feldolgozott, vagy nem került publikálásra. Még rosszabb a helyzet a szóbanforgó objektumhoz hasonló, átlagos színvonalú polgárházak esetében. Mindenesetre a következő (2.) középkori, építési periódust a török foglalás előtti időszakra, a 15. sz. végére 16. sz. elejére tesszük. A pécsi, káptalani házakról megjelent néhány, kutatási, helyreállítási publikáció: CSEMEGI J., 1956; ENTZ Géza: A Káptalan utca 2-es számú középkori ház Pécsett. Műemlékvédelem, II/2. (1958), 72-78.; G. SÁNDOR M., 1983; SCHÖNERNÉ PUSZTAI I., 1983. Ezen kívül: G. SÁNDOR Mária, Rég. Füz. 35. (1982), 126-127., 227/5. sz. (Munkácsy u. 5.); Uő., 1984, passim; Uő., 1991; Uő., 1993/1.; Uő., 1993/2. 21. E témáról: DÁVID F., 1970; SEDLMAYR J., 1975. 22. Azaz jóval mélyebben, mint az É-i szárny folyosóján nyitott szondázsban előkerült kőfalat. 23. Wien, Hofkammerarchiv, Festungen I., Reichsacten, fasc. 138. PATAKI VidorGOSZTONYI Gyula: Pécs legrégibb hiteles ábrázolása. Sorsunk, 1941, 413-421.; SONKOLY Károly: A magyar vártörténeti ciszterci kutatója Pataki Vidor János (1901-1973). Baranya, 1991/1-2., 264-266. 24. Karlsruhe, Generallandesarchiv, Kartensammlung, Band VIII. No. 21.; Haüy-ről és munkájáról: GOSZTONYI, 1944, 37. 25. EVLIA CSELEBI török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. Bp., 2. kiad., 1985, 229. 26. MADAS József: Elpusztult pécsi mecsetek. Pécsi Műszaki Szemle, XVTII./2-3., 1973, 45. A Mekkára tájolt épület befolyásolta az itt állott, furcsa alaprajzú, 18-19. sz.-i ház formáját, ami jól megfigyelhető az 1865-os, színezett birtokvázlaton. Századunk elején történt lebontásakor elpusztulhattak a mecset falai is. 27. MOL., U. et С, fasc. 56., No.41.; PETROVICH Ede: Pécs utcái és házai 1687-ben. BH, 1969, 193-216. 28. HODINKA Antal: Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dulásról. Pécs, 1932. 29. Apáca (Geisler E.) u. 1. - Sallai (Ferenciek) u. 2., Sallai (Ferenciek) u. 4. és 6. (MADAS, 1978, 159., 592., 595.) 30. Lásd 40. j. 31. MADAS, 1978, 221. A továbbiakban, amikor nem adjuk meg a házra vonatkozó adat forrását, értelemszerűen Madas József könyvére (1978, 221-222.) támaszkodunk.