Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)

Történettudományok - Sonkoly Károly: A Pécs, Jókai tér 11. sz., középkori eredetű lakóház műemléki kutatása

135 35. 36. 37. 32. Ekkoriban a környéken az alábbi ingatlanárakról tudunk: Jókai tér 2. sz. sarokház (üres patika) (1714): 400 frt.; Jókai tér 5. sz. égett házhely és kert (1712): 173 frt. (MADAS, 1978, 215., 217.) 33. MÓRÓ Mária Anna: Pécs város polgárai (1697-1707). BH, 1987/1988 (1988), 57,/No. 83., 74. 34. NAGY L, I.k., 1857, 6.; CSEGHEÖ, Bd. I., 1885-1887, s. 4., Taf.3.; ADRETZKY, 1909, 5.; KEMPELEN, I. k., 1911, 27.; KEMPELEN Béla: Magyar nemes családok czimerei. I., Bp., 1914, 8.; CsÁNKI, 1914, 605.; VÖRÖS Márton: A Széchenyi tér regénye. Pécs, 1963, 158-159., 214. (Több érdekes, de gyakran téves adatot hoz a Pécsett élő Adamovicsokról.); ODOR, 1992, passim. Angyal Pálnak a Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítőjében, 1908-1912 között megjelent, a megyegyűlések jegyzőkönyveit feldolgozó tanulmányaiban sok, az Adamovics családra vonatkozó adat szerepel. E dolgozatokat, terjedelmi okokból most nem soroljuk fel. (Lásd CSEREKLYEI Ildikó-LuKÁcsY Gábor: A Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője, Pécs szab. kir. város Majorossy Imre Múzeumának Értesítője, Repertórium. Pécs, 1979.) VÁRADY, II.k., 1897, 597. Bml., IV. 1007. a./ 2. sz., Grundbuch Gemeiner Stadt Fünfkirchen 1722. I.k.; FETTER Antal: Pécs 1722-ben/JPMÉ, XVII-XVIII., 1972-1973 (1975), 129. Madas József és Móró Mária Anna további kutatásaik során megállapították, hogy a "Grundbuch"-ban még az 1740-es évekre vonatkozó adatok is előfordulnak. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy csak ekkor állították össze, megpróbálva rekonstruálni az 1722-es állapotokat (MÓRÓ M. A. sz. sz. k.). BABICS András: Térképrekonstrukció Pécs településtörténetéhez az 1722. évi telekkönyvek alapján. Pécsi Műszaki Szemle, V./3., 1960, 11-17.; MADAS József: Helyszínrajz az 1722. évi Pécs-belváros utcáiról és telkeiről. BH, 1971, 21-35.; MADAS, 1978, 1. térképmelléklet. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ezt a munkát még Szónyi Ottó és Gosztonyi Gyula kezdte el. A Pécsi Káptalani Levéltárban őrzött hagyatékuk mellett tanúsítják publikációik is (pl. GOSZTONYI, 1942). ODOR, 1992, 257.-, IV. melléklet, Baranya vármegye tisztségviselőinek archontológiája (1705) 1713-1813., passim. CsÁNKI, 1914, 100.; VASDENYEY, 1922, 23. Bml., XV. 3. c/, Anton Duplatre földmérő elveszett belvárost térképének másolata 1907-ből, Cséfay Flórián városi mérnöktől. A felmérésről és készítőiről: GOSZTONYI, 1944, 38.; MADAS, 1978, 6. A város egyes épületeinek állapota alapján néhány évvel fiatalabbnak véljük a másolat eredetijét, amely 1780 körül készülhetett. Pécsi Káptalani Levéltár, Szőnyi-hagyaték. Szónyi Ottó kisméretű, pausz másolata 1919-ből, az akkor a sombereki Sauska-kastély könyvtárában őrzött, azóta elveszett belváros térképről, amelyet Melchior Takáts szignált, (reprodukálva: SONKOLY Károly: Két pécsi ház. A Szent István tér 9. sz. Orlovics- és Sey-házak. JPMÉ, 37., 1992 (1993), 117., 2. kép.) MADAS, 1978,591. GOSZTONYI, 1942, 8./4. rajz. VASDENYEY, 1922, 23. NAGY I., II. k., 1858, 187-190.; CSERGHEÖ, Bd. I., 1885-1887, s. 77., Taf. 62.; KEMPELEN, II. k., 1911, 367-368.; CSÁNKI, 1914, 611. 1792 elején egy forrás már özvegyként említi (ANGYAL Pál: Baranya vánnegye 1791-től 1794 április 25-ig. PBMEÉ, VIA, 1913, 162-163.). VASDENYEY, 1922, 23., 54. Lásd 78. j. Az 1744 V. 7-i tűzvészről: FEJES György: Mozaikszemek Pécs és Baranya múltjából. PBMEÉ, X, (1928), 83-S6.; VÖRÖS Márton: Pécsi tűzoltóság a XVIII. században. Pécs szab. kir. város „Majorossy Imre Múzeumának" értesítője, 1939^0 (1941), 70-85. (80-81.); MADAS, 1978, 647.; valamint MÓRÓ Mária Anna sz. sz. k., akinek munkámhoz nyújtott, értékes segítséget ezúton is megköszönöm. КоЦТА János: Pécsi kalauz. Pécs, 1957, 105.; Uő.: Pécsi kalauz. Pécs, 2. kiad., I959, 105. Korábbi említése: SZÓNYI Ottó: Pécs műemlékei. Magyar Művészet, V. (1929), 545-561. (559.). 52. A ház műemléki kutatását Somorjay Sélysette művészettörténész végezte (OMF, Bp.) (kut. doku., 1983, OMVH, Bp., Tervtár), aki szerzője egy, a témával foglalkozó tanulmánynak, amelyben megemlíti ezt a példát is (SOMORJAY, 1988, 230. 23.j.). 5 3. Falkutatását a szerző végezte (kut. doku., 1988, OMVH, Bp., Tervtár); SONKOLY, 1988. 54. Egykorú, de egyszerűbb festést tárt fel a szerző a Pécs, Sallai (Ferenciek) u. 6. sz. polgárház em., utcai szobáiban (kut. doku., 1991., OMVH, Bp., Tervtár). 55. A szakirodalomban eleddig az ilyen, átlagos kvalitású, "provinciális" díszítőfestők munkái kevéssé publikáltak. A jelentősebb művészeti központokból ismert, színvonalasabb, de hasonló struktúrájú és mintakincsű faldekorációk az 1780-1790-es években készültek (H. SCHMITZ, é.n., passim; P. WERNER, 1970, passim; SOMORJAY, 1988.) A hozzávetőleges datálást a szerző által feltárt, pécsi díszítőfestéseknél - közvetlen adatok híján - az építészettörténeti kutatások 39. 40. 42. 43. 44. 45. 46. 48. 49. 50. 51. 58. 59. 60. 66. 67. 68. 69. 70. 71. eredményei közvetve alátámasztják. A Jókai tér 11. sz. ház emeletén talált (az 5. és 6. sz. helyiségekben már meglehetősen rossz állapotú) falfestések teljes feltárása és restaurálása után nagyobb lehetőségünk nyílik a további, művészettörténeti kutatásokra. Csak az emeleten, a 3, nagy, utcai helyiség oldalfalam és boltozatain több mint 300 m

J díszítőfestés készült ekkor. Az ajtón és keretén a legalsó mázolás réteg egészen sötét, barna színű. Itt említjük meg, hogy a nagyterem Ny-i falában, az ajtó két oldalán - a feltárás során talált nyomokból ítélve - l-l beépített szekrény volt. Hasonló, kisebb méretű, empire stílusú beépített szekrények a Pécs, Széchenyi tér 7. sz. emeleti nagytermében in situ megmaradtak, de a legutolsó helyreállításnál eltávolították és jelenleg a JPM bútorgyűjteményében őrzik őket. Lásd 64. j. CSÁNKI, 1914, 100. Kaposvár, Somogy megyei Levéltár, IV. 1., Orphanalia nobilia, fasc. 8., Boronkay György árváinak hagyatéki iratai (1839). MOL., P 650, Tallián család levéltára (BAKÁCS István: Magyar Országos Levéltár, P szekció, Kisebb családi és személyi fondok, III. k.. Repertórium (kézirat gyanánt), Bp., 1971, 23-24. (családfák).; NAGY L, XI. k., 1865, 22-29.; CSERGHEÖ, Bd. IV., 1891-1892, s. 652., Taf. 455.; CSÁNKI, 1914, 630-^31.; VASDENYEY, 1922, 23., 54.; KEMPELEN, X. k., 1931, 267-268. MOL., P 650, Évrendezett iratok, 23-25. csomagok. CSÁNKI, 1914, 127. MOL., P 650, Évrendezett iratok, 23. csomag, 1829. fasc, 1830. fasc, hagyatéki leltár, ill. a hagyatékból elárverezett holmik listája. MOL., P 650, Évrendezett iratok, 25. csomag, 1849. fasc. Megemlítjük, hogy 1856-ban, a telekkönyv bejegyzése szerint övé a Mária (Déryné) u. 21. sz. ház is. (MADAS, 1978, 117.). MOL., P 650, Évrendezett iratok, 25. csomag. BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban, 1848-1849. Bp., 1987, 371. MOL., P 650, Évrendezett iratok, 25. csomag, 1850. fasc. BEZERÉDY Győző: Náray János: Pécsi Krónika 1848-1849. BH, 1973, 202. JPM, Pécs, Művészeti Osztály, ltsz. 70.422. B. HORVÁTH Csilla: A pécsi fényképezés története 1948-ig. (in B. HORVÁTH Csilla-HAVASI János: Fényképeskönyv. Pécs, 1987), 9. SONKOLY, 1988, 71.; SONKOLY Károly: A Pécs, Király u. 21. sz. polgárház homlokzatkutatása és helyreállítása. Műemlékvédelmi Szemle, 1992/1., 63. MOL., P 650, Évrendezett iratok, 25-26. csomagok. n.n.: Pécs szab. kir. város utczái- házszámai- és háztulajdonosainak névjegyzéke 1864. Pécs, 1864, 9. Előtte a Lyceum u. 7. sz. házban lakhatott, amelyet 1860-ban vett meg 6200 forintért, majd 1872-ben eladott (MADAS, 1978, 430). LUKRITS Ignátz: Pécs sz. kir. város utczái-, ház-számai- és háztulajdonosainak névjegyzéke 1877—ik évben. Pécs, 1877, 6. MADAS, 1978,441. BmL., BmK. 461. sz. BmL., IV. 1407., 1873/2774. (Tervtár). MOL., P 650, Évrendezett iratok, 29. csomag, Gyászjelentések fasc, Tallián Károly gyászjelentése. BÉRDl György: Pécs legnagyobb adófizetői. JPMÉ, XX-XXI., 1975-76 (1977), 124., No. 119. BmL., IV., 1407., 19867/1891. (Tervtár.) BmL., IV. 1407., 1964/1898. (Tervtár). BmL., IV. 1407., 5-12784/1901. (Tervtár). BmL., IV. 1407., 18835/1907. (Tervtár). WEILER, 1987, passim. MADAS, 1978,500.; WEILER, 1987,42., 48. MADAS, 1978,437. A Kossuth L. u. 83.-Könyök u. 12. sz. telken a Pécs-budai külvárosi katolikus kör épületeit 1907-ben fejezte be (MADAS J.: A pécsi Budai Külváros telkei, házai és utcái. Pécs, 1985, II. k., 698.). A Zrínyi u. 7. sz., földszintes házat 1910-ben építi fel Frank Sándor gyógyszerész számára (MADAS, 1978, 758.). Ezeken kívül még néhány, másik, szecessziós stílusú pécsi homlokzaton is Tichy kezenyomát véljük felfedezni, de ennek bizonyításához még további kutatások szükségesek. FARKAS János: Pécs szabad királyi város beltelkeinek és ucca jelleggel bíró kültelkeinek házszámjegyzéke. Pécs, 1928,80. Itt emelítjük meg, hogy Dr. Tichy Ferenc a századelőn tevékenyen részt vett a Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület munkájában. KALOTAI László: Pécs-baranyai ismertető. Pécs, 1934, Vármegyei cím- és névtár. 310. BmL., IV. 1407., 19128/1933. (Tervtár). BmL., IV. 1407., 28446/1932. (Tervtár). BmL., IV. 1407., 52020/1944. F. 19. (Tervtár).