Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)
Történettudományok - Sonkoly Károly: A Pécs, Jókai tér 11. sz., középkori eredetű lakóház műemléki kutatása
132 ban. 70 Ez a mai Deák (Jókai) utca torkolatának környékét mutatja be. Még szerepel rajta a Mátyás király u. 2. sz. telken az a régi ház, amelynek helyén, 1908-ban épült fel a jelenlegi, kétemeletes bérház. A Jókai tér 11. sz. főhomlokzatának sajnos csak a bal szélső tengelye látszik, ami nem ad lehetőséget teljes rekonstrukciójára. Ebből a kevésből olybá tűnik, mintha egy eléggé egyszerű, lizénákkal tagolt, 18. sz -i homlokzatot kései klasszis cista stílusban alakítottak volna át. Az emeleti ablak felett, konzolokkal alátámasztott szemöldökpárkány van. A nyílástól balra, a homlokzat szélén lévő saroklizéna mellé egyszerű fejezetű pilasztert tettek, az osztópárkányról indítva. Ebben az időben nyerhette a kapu is szegmentíves záródását, s feltételezett, eredetileg eperkő keretelését. Valószínű, hogy ekkor, ebből a kőanyagból lábazat is készült. Ugyanerre a periódusra tesszük az udvari folyosók még meglévő árkádjainak befalazását és helyükön néhol, szegmentíves záródású ablakok létesítését. Ekkoriban festhették ki pompeji vörös színűre az em. 1. szobát, ahol ez a 18. sz. végi díszítőfestés feletti réteg a falakon. A fszt. 4. helyiség csehsüveg boltozatán is erre a periódusra datálható, polikróm díszítőfestés maradványait tártuk fel. Ebből arra következtetünk, hogy ekkor a későbbi üzlethelyiség még lakószobaként funkcionálhatott. A klasszicista stílusú homlokzatátalakítást Tallián György valószínűleg édesanyja halála (1829) után végeztette el. Az 1856-os telekkönyvben, a Kispiacon álló, 221. sz. ház (hrsz. 322) már Tallián György özvegye nevén szerepel. Egy 1861-es forrásból értesülünk arról, hogy ekkor 1 éve működik a földszinten - minden bizonnyal az utcafronton - az Exner-féle fényképészeti műterem. 71 Ekkoriban a középnemesség szegényedése országos jelenség. A korszerű gazdálkodás bevezetéséhez szükséges tőke hiánya és a robot eltörlése nehéz helyzetbe hozta e réteget. Ez is szerepet játszhatott abban, hogy városi ingatlanaiknál bérlakásokat, üzleteket adtak ki. Ez persze a polgárházaknál is jelentkezik. A földszinten, az utcai lakóhelyiségek üzletekké való átalakítása a frekventáltabb utcákon, tereken általános jelenség Pécsett, a 19. sz. közepén. 72 Talliánék is gondokkal küzdenek. A család irataiból kitűnik, hogy Károlynak - aki, mint említettük, 1849-ben vette át az ötvösi birtok kezelését - még az apjának folyósítandó 1600 forintos évjáradék kifizetése is többször problémát jelentett. 73 Ekkoriban adhatták bérbe - üzletek céljára - a térre néző, földszinti helyiségeket. Egy ilyen boltnak a bejárata látszik a Tarlós-féle rajzon. Az 1864-es címjegyzékben a Kis tér 6. sz. (Jókai tér 11.) a Tallián család háza. 74 A telekkönyvi bejegyzés szerint Tallián Károly 1865-ben, 14.000 forintért magához váltotta az ingatlant a többi örököstől. 75 Az 1877-es házszámjegyzék már őt hozza tulajdonosként. 76 A régtől fogva idetartozó, Mátyás király u. 6. sz. ingatlant 1869-ben adta el. 77 A kataszteri felmérésről készült, 1865-ös, színezett birtokvázlatról 78 pontosan leolvasható a Kis tér 6. sz. telek akkori beépítettsége. Az 1780 körüli térképeken rögzített állapothoz képest jelentős a bővülés. A főépület már a mai, leszámítva a kapualj és a főlépcsőház közötti sarokban, még valamikor a 19. sz. vége előtt emelt, kétszintes WC-toldalékot. A földszintes, udvari melléképületek közül már több áll. A birtokvázlaton egy ideig még bejelölték a változásokat, így a Mátyás király u. 6. sz. különválását is. 1873-ból ismerjük az udvari melléképületek átalakítási terveit. 79 Ezekben valószínűleg bérlakások voltak. Tallián Károly 1884 március 15-én, 75 éves korában hunyt el pécsi házában. 80 Feleségétől, sz. Bőzör Máriától 4 gyermeke született (Sarolta, Zsigmond, Andor és Mária). A telekkönyv 1885-ös bejegyzése és az 1887-es összeírás szerint a ház tulajdonosai Tallián Károly örökösei. Valamikor a 19. sz. második felében cserélték ki szimpla ablakait duplákra. Az em. 1. szoba oldalfalain, ablakbélletein ehhez az átalakításhoz egy sötétebb, lila színű falfestés köthető. Ez és a korábbi, pompeji vörös között lévő, csontszínű réteg a lila alapozása lehetett. Az örökösök 1891-ben, 30.000 forintért eladták az ingatlant Tichy (Tichi) Ödön és neje Körösztös Teréznek. A vagyonos bádogosmester a város virilistái közé tartozott. 80 * Már a vétel évéből ismert egy földszintes, egysejtes, féltetős iroda terve, 81 amelyet a telek D-i részén akkor már álló, udvari melléképülethez merőlegesen csatlakozó, K-re néző homlokzatú szárnnyal azonosíthatunk. 1898-ban egy újabb, földszintes, K-Ny-i hossztengelyű toldalékot (lakások) építették a fentihez, amellyel teljesen lezárták a D-i telekhatárt. 82 Az alápincézett, féltetővel fedett rész hátfala követi a telek határvonalának cikkcakkjait. 1901-ben a főépület belsejében eszközöltek átalakításokat. Az ehhez készített tervrajzon 83 látszik, hogy a fszt. l/a. és 1/b. helyiségek csehsüveg boltozatait ekkor bontották le, s I-vasakat beépítve, poroszsüveg boltozattal váltották fel. Ekkor köpenyezték a két helyiség É-i falait. A terven már meglévőként szerepel a melléklépcső, amelyet valószínűleg pár évvel korábban létesítettek. 1907-ből - a Pécsi Ipari Vásár megrendezésének és az új városháza befejezésének évéből - ismert egy tervlap (a főhomlokzat nézete és metszete) 84 amely a "MGS. ÖZV. TICHY ÖDÖNNÉ JÓKAI TÉR 11. SZ. HÁZÁNAK RESTAURÁLÁSI TERVE" feliratot viseli. A rajzot Tichy Ödön építőmester szignálta. Az ifj. Tichy Ödön a századelőn építési vállalkozóként működött Pécsett. 85 Többek között ő kivitelezte 1906-ban a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Rt. nyerstégla homlokzatú, szecessziós stílusú, földszintes épületét (Munkácsy u. 10.) is, amelyet Pilch Andor tervezett. 86 Másik, jelentős munkája a Jókai tér 11-el
