Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)

Történettudományok - Sonkoly Károly: A Pécs, Jókai tér 11. sz., középkori eredetű lakóház műemléki kutatása

133 D-ről szomszédos, Mátyás király u. 2. sz., kétemeletes sarok bérház, amelyet б is tervezett.

87 Ennek színvonalas, szecessziós stílusú homlokzatai láttán elfogadhatjuk, hogy az 1907-es tervet is б rajzolta, s nem csak kivitelezőként írta alá. A Jókai tér 11. sz. ház térre néző főhomlokzatát ekkor teljesen átalakították szecessziós stílusban. Köpenyezéssel kis kiállású középrizalitot létesítettek, amelyet az oldalsó szakaszokon meghagyott főpárkány szintje fölé emeltek egy, pillérek közrefogta, íves záródású attikával. A sávozott, földszinti rész felett az emeletet gazdag, szecessziós vakolatarchitektúrával díszítették. A régi nyílástengelyeket túlnyomórészt megtartották, talán csak az üzleteknél voltak kisebb átalakítások. Ez a hatásos, de a tér kisvarosias képéből kilógó homlokzat az 1950-es évek vége felé történt átépítésig lényegében változatlanul fennmaradt. Tervezőjéről, ifj. Tichy Ödönről keveset tudunk. Nem ismerünk arra vonatkozó forrást, hogy hol folytatta tanulmányait, milyen végzettsége volt. A fentieken kívül csak néhány olyan, pécsi házat ismerünk az 1907-1910 közötti időszakból, amelyeket ő tervezett és kivitelezett.

88 Életművének feltárása még további munkát kíván. 26. ábra. Tichy Ödön tervrajza 1907-ből a főhomlokzat átalakítására. A Jókai tér 11. következő tulajdonosai Dr. Tichy Ferenc

89 és Tichy Aladár, akinek itt működik bádogos, cső- és villanyszerelő cége.

90 Ebben az időszakban is folynak kisebb átalakítások. Az 1930-as évek elején, a Tichy Aladár által használt, földszinti, középső üzlethelyiség portálját építik át és lesüllyesztik padlószintjét.

91 Ekkortájt az emeleten is új fürdőszobát létesítenek, s csatornázási-, víz- és gázszerelési munkákat végeznek. Az ehhez készült, emeleti alaprajzon

92 látszik, hogy az É-i falban az ablakok többsége még funkcionál, a nagytermet (5. sz.) viszont egy válaszfallal már kettéosztották, hasonlóan az É-i folyosórészhez. Itt ekkor egy külön lakást választottak le. 1941-ben a D-i kéregpincéből megközelíthető mélypincét óvóhelyé alakították át.

93 Ismerünk néhány, Gosztonyi Gyula által, 1940 k. készített fényképet az udvari homlokzatról.

94 Ezeken néhány jelentéktelen részletet leszámítva - már a mostani állapot figyelhető meg. A házat 1945 után államosították. Az emeleten több lakást alakítottak ki és ez bontásokkal, válaszfalak építésével, nyílások befalazásával, ül. újak létesítésével járt együtt. A főhomlokzat megőrizte 1906-ban nyert formáját, az 1950-es évek végén történt felújításig.

95 Ennek tervezését még Nendtvich Andor építész kezdte 1956 előtt, majd Kiss Tibor fejezte be 1957-ben.

96 Az utóbbi építész közlése szerint a munka zömét még Nendtvich végezte el, beleértve a főhomlokzat átformálását is. Ehhez állítólag levéltári kutatásokat is folytatott. Sajnos a Bm.L-ban őrzött hagyatékából csak egy skiccpausz lap került elő, a jelenlegi homlokzat ceruzavázlatával.

97 Nem tudjuk, hogy minek alapján tervezte