Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)
Régészet - Zalai-Gaál István: A lengyeli kultúra kronológiai problémái a Dél-Dunántúlon
80 Bicskén a Sopot kultúra jelenik meg: a DélkeletDunántúlon kelet-szlavóniai jellegekkel lép fel a DVK területén; a Délnyugat-Dunántúlon pedig a nyugati vonaldíszes kerámia Flomborn-szerű leletanyag található meg szimbiózisban a Sopot - Malo Korenovo kultúrával 17 . Ezért véli Kalicz Nándor úgy, hogy a kétféle leletanyag területén a Sopot kultúra képezi a lengyeli kultúra legidősebb alapjait 18 . Ugyanakkor J. Pavúk kétségbe vonja a Sopot kultúra önálló meglétét a Dunántúlon, annak ellenére, hogy elismeri, a lengyeli kultúra polygenetikus alapokon keletkezett. így legújabban zselizi alapokat tételez fel a Luzianky csoport és Sopot-alapot a dunántúli lengyeli kultúra esetében: vagyis egy Sopot-Korenovo-ágat és egy Zseliz-LuXianky-ágat határoz meg a lengyeli kultúra alapjaiként 19 . Valóban, a korai lengyeli kultúra területén kisebb részén a Sopot kultúra, nagyobb részén pedig a nyugati vonaldíszes kerámia népessége élt, a lengyeli kultúra kialakulása előtt 20 . A lengyeli kultúra kronológiai problémái 2.1. Szlovákia A lengyeli kultúra szlovákiai periodizációja viszonylag pontos, de terminológiailag nem egészen egységes. Ennek legfőbb oka abban rejlik, hogy a szerzők a fejlődési fokozatokat (Stufen), periódusokat, fázisokat következetesen a lelőhelyek után nevezik. A szlovák kutatásban két tipológiai és kronológiai felosztás érvényesült a lengyeli kultúra esetében egészen máig, a különbség a festett kerámiával jellemzett időszak felosztásában jelentkezik. A döntő kérdés az, hogy a vörös- és sárga festésű, illetve karcolt díszítésű és a fehér festésű kerámiával jellemzett időszakok között létezett-e még egy önálló időszak. Ezért egyesek 5, mások négy fokozatot állapítottak meg a szlovákiai lengyeli fejlődésben. J. Lichardus és J. Vladár 1964-es periodizációjukban a Lengyel I-V-fokozatok elé datálták a "VorlengyelHorizontot", a "Lengyel" kifejezésnek - helyesen "überregionalis" jelentést talajdonítva 21 . A lengyeli kerámia első beható tipológiai-kronológiai elemzése A. Toéik és J. Lichardus nevéhez fűződik, ekkor azonban csak az I-III fokozatokat taglalták részletesebben. Felosztásuk közel áll a Palliardi-féle eredeti morvaországi tagoláshoz, az alapot azonban nem az MBK, hanem a Nitriansky Hradok, Koláry, Svodín és Vel'ké Hoste lelőhelyeken előkerült leletanyag szolgáltatAz SMBK ("slowakisch-mährische bemalte Keramik"), vagyis Lengyel I jellemzői a karcolt kerámiadíszítés, vörös és sárga edényfestés. Ebben a fokozatban feltűnő egyezések mutatkoznak Lengyellel és Zengővárkonnyal több kerámiaforma esetében 23 . (Megjegyzendő, hogy ezek a periodizációk szinte kizárólag csak a kerámia egyes jellegein alapszanak, a kultúra más leletfajtáit és jellemzőit korábban nem vették figyelembe a kronológiai kérdések taglalásakor). Az első fokozatot követő Lengyel II-ben megszűnik a karcolt kerámia díszítés, előtérbe kerül a vörös és sárga edényfestés; megjelenik a fehér, de nem "crusted" festés is. Ezt a fokozatot Nitriansky Hradok-"Zámeéek" és a korábbi Svodín-i leletanyag képviselte. A Lengyel Ili-fokozat kerámiáját a fehér pasztózus festés jellemzi, Peéenady, Nitriansky Hradok-"Hoferské role", Vel'ké Kostolany, Svodín, Andaé leletanyagai kerültek ide. A Lengyel IV-be a Nyitra-Brodzányhorizont, a Lengyel V-be pedig a Ludanice-csoport leletanyagát sorolták be 24 . A festett kerámiával jellemzett időszak három fejlődési fokozatra való felosztását a morvaországi leletanyag is megerősítette: a Lengyel II leletei több morvaországi lelőhelyen is elkerültek, itt is a sárga, vörös és fehér festés kombinációja a jellemző 25 . A. Toéik, J. Lichardus és J. Vladár periodizációs rendszerében tehát feltételezik a Lengyel II önálló meglétét a Lengyel I és a fehér festésű kerámiával jellemzett időszakok között 26 . A LuXianky-kerámia és a legidősebb SMBK időbeli kapcsolatát is jelzi a Lengyel I, melynek Ia-fázisába a Luzianky-kerámia, Ib-fázisába pedig az SMBK-leletek kerültek 27 . A délkelet-dunántúli lengyeli kerámiát azonban nem a Lengyel I-be, hanem a Lengyel II-be datálták 28 . Ebben a periodizációs rendszerben a Topolcsány-Szob átmeneti horizont a Lengyel III (fehér festésű) és a Lengyel IV (Nyitra-Brodzány-horizont) kerámiával jellemzett időszakok közé esik. A lengyeli fejlődést a Ludanice-csoport (IV), majd a Bajcs-Retz-i csoport zárja le 29 . J. Lichardus a későbbiekben is az öt fokozatú felosztás mellett maradt, mégpedig a következő indokok alapján: Nitriansky Hrádokban az I- és Il-fokozatok egymást követik és bizonyíthatóan idősebbek, mint a IVfokozat (Nyitra-Brodzány-horizont). A Ili-fokozat (fehér festésű kerámiával) hiányzik Nitriansky-Hradok-"Zámeéekben", de a közeli "Hoferske role" lelőhelyen megtalálható 30 . A III- és IV-fokozatot a Peéenady-leletek képviselik, míg Brancson (Brané) a Nyitra-Brodzány-horizont és a Ludanice-csoport leletanyag volt elkülöníthető 31 . J. Pavúk és V. Némejcová-Pavúková ezzel szemben 4 fő fokozatot állapítottak meg a lengyeli fejlődésben,
