Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Történettudományok - B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története II. (1917–1948)

145 2. ábra. A Mecsek Egyesület Kiss József asztalának III. vándorgyűlése a Kölyuknál, 1929. Dolgoztak a Madárvédő- és a Barlangkutató Osztály tagjai is. Fő feladatuk a madarak ellátása volt, de napirendre tűzték védelmüket is, sajnos kezdetben sikertelenül. A Barlangkutató Osztály pedig a mánfai Kőlyuk feltárásán fáradozott.

27 Zsabokorszky Jenő fénykép felvételeiből újabb mecseki levelezőlapokat készítettek.

28 Mecseket ábrázoló amatőr fotókkal gyarapították a gyűjteményüket.

29 A felvételekből kiállítást készítettek s ezzel mutatkozott be az egyesület a Magyar Kárpát Egyesület Fátra Osztályának tíz éves jubileumi ünnepélyén. Tovább fejlesztették a mecseki pihenő-kiránduló parkot. Hoffmann László mérnök tervei alapján 1928-ban két újabb pihenőt avattak fel. A Sári pihenőt Hamerli József vaskereskedő állította édesanyja emlékére. A Viktor pihenőt pedig Ptacsek Viktorné, férje, a bankigazgató emlékére készíttette " s azt az egyesületnek gondozására és fentartásra átadja".

30 Az előző a Mileva úton, az utóbbi a Dömörkapunál lett felállítva. Az egyesület fejlődő kapcsolata eredményeként a Madártani Intézettől száz fészekodut, madáretetőket és madárkalácsot kaptak ajándékba.

31 Azonban nem mindenki óvta a madarakat, voltak olyanok is akik pusztították azokat. Az egyesület tagjai igyekeztek őket megfékezni.

32 Ebben az évben a misinai kilátót 1300 turista kereste fel. Többek közt a Magyar Turista Egylet húsvétkor érkezett, mintegy 100 fővel.

33 Az egyesület 1926 óta szeretett volna ún. "Mecsek napot" tartani, amikor is gyűjtést rendezhetnek az egyesület javára. A Mecsek turisztikai kultúrája és szépítés céljára használták volna fel a pénzt.

34 A belügyminiszteri engedély csak 1928-ra érkezett meg, de csak utcai perselyes és urnás gyűjtésre szólt. 31 persellyel és 10 urnával (a belváros legforgalmasabb pontjain, a Tettyén és a Kardos úti menedékháznál) folyt a gyűjtés, melynek eredménye 813,98 pengő volt.

35 Ez az összeg nagyobb beruházásokra nem volt elég, de valószínű, hogy az alábbi környezetvédő programban szerepet játszott ez a summa. A Mecsek Egyesület egyik fő feladatának tartotta a város és a Mecsek fásítását is. 1928-ban megkezdődött a kibővített kilátó környékének fenyőfákkal való betelepítése.

36 A város utcáinak fásítása 1923 óta ismételten előkerülő program. A szűk utcák, a villamos vezetékek miatt nehéz volt eldönteni, hogy milyen fát ültethetnek. A városban elsőként a Majláth (Kossuth) a Széchenyi és az Ágoston téren ültettek fákat. Közben folytatták a köztemető évekkel elkezdett fásítását is.

37 1929-re a növekvő gazdasági válság ellenére anyagilag is megerősödött az egyesület. A közelgő 40 éves fennállásukat egy komoly létesítménnyel szerették volna emlékezetessé tenni. Több ötlet és kezdeményezés után végül is egy menedékház építését határozták el.

38 Addig