Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Történettudományok - B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története II. (1917–1948)

146 is a növekvő idegenforgalom kielégítésére felmérést kezdeményeztek a megyében lévő szálláshelyekről. Az 1929-es év legjelentősebb eseménye, hogy az egyesület sikeresen vett részt a kaposvári mezőgazdasági kiállításon a város erdőgazdaságának kiállítói között. Modellekkel (kiállítótorony, pihenők), a Mecsek domborzati térképével és fényképekkel szerepeltek. Közben tovább folytatták a kiránduló parkok, sétányok felújítása illetve kiépítése. Ekkor cserélték ki az Emil pihenő márvány lapját svéd gránitra. Új iránymutató táblákat szereltek fel a Kiss József kilátónál. A Keleti Mecsekben ismét felállították a néhány éve összedőlt zengői kilátótornyot.

39 A 40. jubilemi év és a dömörkapui menedékház átadása 1930-ban a dömörkapui jubileumi menedékház építése a fő feladat. Először áprilisban terjesztették be az egyesület választmánya elé a menedékház tervrajzát. A testület május végén mégegyszer tárgyalt róla, majd a tervek javítása után szeptember elején véglegesen elfogadták a tervet.

40

. A hónap végén már hozzá is kezdtek az építkezéshez és 180 munkanap alatt készült el Hoffmann László tervei alapján a modern menedékház.

41 Összesen 68 ezer pengőbe került az épület.

42 Az építkezéshez kölcsönöket vett fel az egyesület, valamint erdőőri lakásnak, azzal a kikötéssel, hogy a fedett verandát rossz idő esetén a turisták továbbra is igénybe vehetik.

43 A menedékház avatási ünnepélye 1931. szeptember 13-án volt. Délelőtt közgyűlést tartottak a városházán, majd az ünnepség az űj menedékháznál folytatódott. Itt Igaz Béla elnök köszöntötte a vendégeket s röviden ismertette az építés történetét.

44 Majd Nendvich Andor polgármester mondott ünnepi beszédet. Ismertette a jubiláló egyesület eredményeit és a város lakóinak érdekében végzett további jó munkát kívánt: "A Mecsek Egyesület a negyven év alatt teljesen meghódította Pécs városának és vidékének közönségét nemes törekvéseinek, meghonosította a Mecsek kultuszát. Egyike lett a város legnagyobb, legkedveltebb és legrokonszenvesebb egyesületének, sőt az ország legnépesebb turista egyesületi közé küzdötte fel magát. A 40 év munkásságáról maguk az eredmények, az alkotások beszélnek. A Mecsek Egyesület megszerettette a szabad természetet, népszerűsítette a turisztikát, fejlesztette a közönségben az áldozatkészséget a magasztos célok megvalósítása iránt."

45 Télre beköltözhetővé kellett tenni a menedékházat. Három vendég- és három turistaszobában kályhát állítottak fel. Karácsonykor már két budapesti csoport tartózkodott itt. Folyamatosan szerelték fel a menedékházat ágyneművel, bútorokkal, fényképekkel. Nyomtatásban kérték fel az amatőröket, hogy szép felvételeikkel ajándékozzák meg az egyesületet, hogy ezekkel is lendítsék fel a turista szellemet.

46 Ugyanekkor az Erzsébet Tudományegyetem és a Földrajzi Intézet meteorológiai állomást rendezett be a Kiss József kilátónál.

47 Az évforduló ellenére csökkent a taglétszám, az előző éveihez viszonyítva 200 fővel. Az egyesület nyomatékosan kérte a város lakosságának további támogatását, hisz mindenki használja a létesítményeket s ehhez csak heti 8 fillérrel kellene hozzájárulniuk.

48 A Budapesten 1930-ban tartott nemzetközi turista kongresszuson Szabó Pál Zoltán tartott sikeres diaképes előadást a Mecsekről. A kiállításon domborzati térképet, gipsz modelleket és fényképeket mutattak be az érdeklődőknek.

49 1932-ben nagy veszteség érte az egyesületet. Meghalt Reeh György, városi tanácsos, aki az egyesület alakulásától kezdve lelkes híve a Mecseknek és a Tettyének. 15 évig igazgatója, majd 10 évig a Madárvédő Osztály elnöke volt.

50 Ebben az évben mindössze a Dömörkapuhoz vezető utat építették ki, ínségmunka keretében. így már autóval is megközelíthető lett a menedékház.

51 A postától és a villamos társaságtól engedélyt kaptak, hogy útjelzőként használhassák távközlő oszlopaikat.

52 Egy újabb eredményes évtized Rossz anyagi helyzetünk miatt el kellett utasítaniuk a Magyar Munkások Turista Egyesület kérését, melyben pénzt kértek a gesztesi turistaházukra. Ugyanez okra hivatkozva utasították el a Nagyváradi Sportegylet Szakosztálya elnökének előadásait is.

53 Az 1933. évi közgyűlése egyhangú szavazással a dömörkapui menedékházat elnökükről, Nendtvich Andorról nevezték el.

54 Ez évben az egyesület munkája a meglévő eredményei megóvására irányult: így többek között sikerült elérni a Város Tanácsánál, hogy a mérnöki hivatal köteles a kilátóhelyek környékére tervezett építkezések előtt az egyesületet meghallgatni.

55 Ugyanakkor az egyesület a városi erdőmesterrel együtt kéri, hogy a Parkerdőben tömegesen megjelenő hadirokkant utcai fagylalt- és más árusokat tiltsa ki onnan, mert lármáznak, szemetelnek és forgalmi akadályt képeznek a keskeny sétautakön.

56 A Tanács méltányolta a kérést és nem engedélyezte az árusok működését a Mecseken.