Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Történettudományok - Bezerédy Győző: A pécsi Stock-ház története

134 тшЩ m еде»».. 1. ábra. Az I. Ferenc József laktanya tervei. Balra fent: a Stock-ház. bent meg ezen, hisz általában (a török kiűzése után főleg) Baranya és Tolna vármegyék főispánja azonos volt a pécsi püspökkel. A két vármegye nyilván olyan püspököt, illetve főispánt akart, kit jól ismert. Fonyó Sándort különösen jól ismerte, hisz unokaöccse volt a nevezetes Kapucsy kanonoknak, rokona a Zomboryaknak, kik ismert pécsi nemesek voltak. Klimó kinevezése előtt Fonyó olvasókanonok és kisprépost volt, majd 1748-tól Skutari címzetes püspöke, valamint a Hétszemélyes tábla ülnöke lett. Jelentős egyházi tisztségeket és állami hivatalt viselt, tehát joggal szemelte ki a vármegye jövendő püspöknek, illetve főispánnak. Mária Terézia azonban Klimó mellett döntött, kit jól ismert és tisztelt. Klimó mindig szerette volna kárpótolni Fonyót, hisz tudta, hogy az miatta nem lehetett püspök. Támogatásával lett nagyprépost. Ez a kinevezés nyilván sértette a káptalan más tagjait s ezért - vagy még másért is -, megromlott a viszony a nagyprépost és a saját káptalani testülete között. A testület Fonyót nem szerette s ez a viszony odáig fajult, hogy Fonyó egyszerűen nem.vett részt a káptalan ülésein, sőt később nyílt viszályba is keveredtek egymással. Végül Fonyó úgy állt bosszút, hogy oldalági örököse nem lévén, magánbirtokát nem engedte a káptalanra szállni, s végrendeletében külvárosi birtokát, tehát a hajdani török temető területét, Pécs városára hagyta. Fonyó végrendeletét 1763-as keltezéssel írta alá, s 1767ben halt meg.

5 A Stock-ház története Az épület déli faragott kőkeretes bejáratának zárókövében 1767-os évszám látható. Ez az évszám általában megzavarta azt, ki az épület eredetét kutatta. Szinte természetesnek veszi mindenki, hogy ez az építés évszáma. A Dercsényi-Pogány-Szentkirályi: Pécs városképei - műemlékei című 1966-ban kiadott, mindezidáig a legalaposabb Pécs műemlékeit elemző munkában a szerzők a következőt újak erről: "Fonyó Sándor kanonok építette 1767-ben."

6 A későbbi kiadványok, főleg Útikönyvek, ha írnak építési évet, ezt az évszámot veszik át. Általában azonban az épülés idejénél csak a századot szokták jelölni: épült a XVIII. században. Ebben követik Dr. Szőnyi Ottót, ki a század elején megjelent "Pécs" című útikönyvében (Danubia kiadás) is csak évszázadot jelölt meg.

7 Szőnyi gyanította, hogy az 1767. nem lehet az épülés éve; azt viszont tudta, hogy ez az év Fonyó halálának az éve. Valójában nincs másról szó, mint arról, hogy a város hálájának jeléül vésette a zárókőbe Fonyó halálának és az ingatlan birtokba vételének az évszámát. Sajnos azonban az építés idejét nem ismerjük. Madas József a Török temető Pécsett című, 1972-73-ban a JPMÉ-ben megjelent tanulmányban az építésről a következőket írja: "Fonyó Sándor 1763-ban kelt végrendeletében telkének északi felén szeretetotthont, "Collegium Defficientium"-ot kívánt alapítani. Ezt megelőzően a