Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Történettudományok - Bezerédy Győző: A pécsi Stock-ház története

135 2. ábra. A Stock-ház és környéke a századforduló táján. (A felvétel 1913. előtt készült. 1913-ban ugyanis beindult Pécsett a villamosközlekedés. Az előtérben, a Szigeti-úton a felvételen még nincs villamossín.) A felvételen még látszanak a később eltüntetett padlásablakok. A manzardablakok még tympanonos záródásúak. A tető sarka feletti hegyes gomb alatt látszik a hajdani nagy konyha kéménye. Ez is 1933-ban szűnt meg. a telek délnyugati sarkán jelentős manzardos barokk épületet emelt 1762-ben, a későbbi "Stock-ház"-at."

8 Valójában azonban az 1762-es év nem bizonyított, csak feltételezett. Nyilvánvaló, hogy az épületet kizárólag szeretetotthon céljából építette, erre utal a szobák elrendezése is. Semmiképp sem gondolt arra, hogy ő maga lakjon itt, ennél jobb lakása volt a városban, a Janus Pannonius utca 8. szám alatt. Az épület nem volt előkelő, de a külvárosi hely is ellentmond ennek. Gazdasági épület a telek északi részén bőven állt rendelkezésre, a hajdani Bedekovics-Kapucsy major épületei révén. Ezek mind ilyen igényét kielégítették. Mivel szeretetotthont alapító tervéről 1763-ból van adatunk, az épület is ebben az időben épülhetett. Madas József feltételezését ezért el lehet fogadni. Fonyó végrendeletét nem ismerjük, így nem tudjuk mik lehetnek a "bizonyos feltételek". Lehet egyházi vonatkozású is, bizonyos számú misét mondat a város az elhunyt emlékére, de szó lehetett a Szeretetotthonról is, sőt mindkettőnek említése is valószínűsíthető.

9 A valóság azonban az, hogy Fonyó 1767-ben bekövetkezett halála után a város az elhunyt végakaratát nem váltotta valóra, a házból nem lett szeretetotthon. Nincs tudomásunk arról, hogy a káptalan megkísérelte-e per útján megszerezni a telket. Ugyanis soha sem tetszett nekik Fonyó terve s végakarata. így a telekegyüttes a város birtokába került. A végrendelet hiányában az épülket történetének akkori szakaszával kapcsolatosan csak feltételezésekre szorítkozhatunk. A város nyilván nem fordított sok gondot a szegényház megvalósítására. Alig várta, hogy Fonyó lehunyja a szemét, s az épület a birtokukba kerüljön, ott azonnal kocsmát létesített. Erre az 1767. évi városi Protocollumban meglehetősen homályos utalás található a 338. szám alatt. Bizonyos kocsmák árendálásával kapcsolatban jegyzi meg"... mivel Mlgos (Méltóságos) Fonyó Sandortul itt való néhaj Praepost Urtul a Városnak el adatott, és Szigethi Városon lévő Vendég fogadót egyedül Szent Mihály napig birhatta volna, az ott lévő pallásokat pediglen és granariumokat, azokban a Nemes Káptalan gabonája lévén..."

10 A bejegyzés szerint a város a kérdéses házat Fonyótól vásárolta a s nem örökölte. Nyilván ezért létesített ott kocsmát, amire az épület földszinti helyiségei, valamint az országút s a városszél nagyon is alkalmas volt. A