Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Régészet - Sonkoly Károly: Két pécsi ház. (A Szent István tér 9. sz. Orlovics- és Sey házak)

Vak Bottyán u. 83. sz. házban, amely 1839-től családja kezén volt. (MADAS 1985. II. 1131.) Életéről, tanulmányairól, működéséről nagyon keveset tudunk, csak ittott bukkan fel egy-egy rávonatkozó adat. Képzettségét a kor átlagos építőmestereihez hasonló módon szerezhette. (KOMÁRIK 1971.) Háza az 1904-es pécsi címjegyzékben már "Táky József örökösei" nevén szerepel. (PUSKÁS, 42.) 1881-ben egy építési baleset következtében hunyt el.

14 A hézagos források alapján egy kisvárosi mester munkásságának körvonalai rajzolódnak ki. Hasonló produkciójú építőiparosokat találhatunk e korban az ország más városaiban is, amelyeknek 19. sz.-i architektúráját újabban egyre több publikáció dolgozza fel oly módon, hogy az átlagos kvalitású emlékekről sem feledkeznek meg. (TÖRÖK 1966.; WINKLER; NÓVÁK) Pécs historizáló építészetének alapos és átfogó értékelése még várat magára. Néhány résztanulmányt, kezdeti kísérletet leszámítva (TÖRÖK 1969.171-173.; LEVÁRDY; WEILER), szinte csak egy 1956-ban megjelent városmonográfiára támaszkodhatunk. (DERCSÉNYI, passim) A kisváros minősítést Pécs esetében, a tárgyalt korszakban, a 19. sz. második felében egyre inkább idézőjelbe tehetjük, hisz a bányászat, az ipar, a kereskedelem, a közlekedés fejlődése, különösen a kiegyezést követően felgyorsult, s ez az építőtevékenységben is fellendülést eredményezett. Ez a konjuktúra a nagyobb vállalkozások mellett sok, olyan építőmesternek is munkát adott, akik - Táky hoz hasonlóan - kevés alkalmazottal, általában kisebb volumenű feladatokat, többségében földszintes házakat vállaltak el, de a kivitelezés mellett ahhoz is értettek, hogy a terveket is elkészítsék. Nekik tulajdonítható több, szép, historizáló stílusú épület a városban.

15 A gazdag homlokzatarchitektúrák megrajzolásánál a korban már széles körben elterjedt építészeti mintakönyvek és szakfolyóiratok lehettek segítségükre. Az ezekből kiválasztott példákat általában biztos kézzel és jó ízléssel alkalmazták az általuk tervezett házaknál. E mesterek helyzete is jelentősen módosult a céheket megszüntető, 1872-es ipartörvény után. (KOMÁRIK 1971.; KOMÁRIK 1978.; MNG 1981.

1. 22-23.) A jelentősebb központoktól távol eső Pécsett a tervező és a kivitelező személyének különválása csak később, a század vége felé lesz gyakoribb, s elsősorban a nagyobb épületeknél. A székesegyház Pollack-féle átépítése a 19. sz. elején még kivételnek számít ebből a szempontból. A szóbanforgó kismesterek persze nem nagyon válogathattak a megrendelések elfogadásánál. Tákynak is több olyan, a külvárosokba szánt tervét ismerjük, amelyek egyszerű, földszintes, falusias házakhoz készültek, s mindenféle díszítést nélkülöztek.

16 Ezek között a Szent István tér 9. 18. sz. közepén épült kerti házához hasonló típusú, szabadkéményes konyhájú lakóházak is vannak. A kisebb igényű, magánmegrendelésre emelt épületekről csak 123 8. ábra. A Sey család címere (Csergheö után) kevés levéltári forrás maradt fent, általában az építés engedélyezésére vonatkozó néhány irat, ritkábban egy tervlap. 1879-ből ismerjük Táky Józseftől a Megye u. 4. sz. ház tervrajzát, amelyet báró Öttinger alezredes számára készített.

17 A szerény méretű, földszintes épület típusa gyakori a város korabeli emlékanyagában. Négy tengelyes, utcai oldalát szép, érett historizáló, neoreneszánsz elemekkel operáló homlokzatarchitektúrával díszítette a mester. Sajnos a legutóbbi tatarozásánál ezt elpusztították, még az ablaknnyílásokat is átalakítva. Élete végéről ismerjük még két, belvárosi munkáját,

18 s úgy látszik, hogy ekkor már nagyobb szabású építési vállalkozással is próbálkozott.

19 Jelenlegi ismereteink szerint Táky József legjelentősebb műve a Szent István tér 9. (akkoriban Scitovszky tér 16.) sz. lakóház volt. A fennmaradt, 1878 augusztus lO.-i dátumot viselő tervlapon - amely a városi mérnöki hivatalból került a levéltárba - a főhomlokzat nézete, egy keresztmetszet, valamint a pince, a földszint és az emelet alaprajzai szerepelnek. A kb. 1:80-as méretarányú terven a méretek még ölben és lábban vannak feltüntetve. Az alaprajzok nagy vonalakban a jelenlegi beosztást mutatják, leszámítva persze az azóta történt átalakításokat, amelyeket az esetek többségében egyértelműen azonosítani lehet. Viszont az is megfigyelhető, hogy néhány ponton a kivitelnél eltértek a tervtől. Eredetileg a pince kétkarú lépcsője a lépcsőházból indult volna, de ehhez végül a kapualjban nyitottak ajtót. A téglaboltozatos emésztógödröt is áthelyezték az udvari szárny sarkának É-i oldaláról a Ny-ira. Az építési bizottság tűzvédelmi okokból kifogásolta, hogy a gerendás síkfödém felett, a tetőszerkezetnél nem szerepelnek kötőgerendák, amit aztán pótoltak. Arra is kötelezték az építtetőt, hogy saját költségére végeztesse el a D-i, szomszéd ház tetőzetének és kéményének átalakítását. Az alaprajzokból - amelyekbe a helyiségek tervezett funkcióját is beírták - kitűnik, hogy két lakást szándékoz-