Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Régészet - Sonkoly Károly: Két pécsi ház. (A Szent István tér 9. sz. Orlovics- és Sey házak)

117 2. ábra. Pécs belvárosának térképe M. Takátstól (1780 k.). (Szőnyi O. másolata) közrefogott, nyitottkéményes konyha. Itt megmaradt az egyik oldalán erős fagerendára támaszkodó dongaboltozat a helyiség hátsó részén, míg a Szent István tér 9. sz.-ban a 19. sz.-i átalakításnál a kéménykürtő boltozatát nyom nélkül elbontották. A hazai emlékanyagban már a 15.-16. sz. fordulójáról ismerünk ilyen beosztású, szabadkéményes konyhájú, nemesi udvarházat. (ENTZ) A típus hosszú életű volt. A 17. sz.-ban levéltári forrásokban fordul elő (LUKÁCS, 229.), a 18. sz.-ból pedig több, ma is álló épületet ismerünk és egykorú tervrajzok is fennmaradtak. (NYÁRÁDY; VAJKAI; KISS; KELÉNYI, 127128.; DOBROVITS, 25. ill.) A kisnemesi kúriák, parókiák, uradalmi épületek ezen típusa még a 19. sz.-ban is megvan, s lassan átveszi a népi építészet. (KÁROLYI, passim; BARABÁS-GILYÉN, passim; BOROSS, passim; JUHÁSZ; ZENTAI; LUKÁCS; NÓVÁK, passim) Népszerűségére jó példa, hogy még az 1879-es szegedi nagy árvíz utáni újjáépítés során készített típustervek között is vannak háromsejtes, szabadkéményes, középkonyhás házak. (NAGY, 69. ill.) A Baranya megyei Levéltár gyűjteményében is több ilyen, a pécsi külvárosokba készült tervet őriznek az 1860-1880-as évekből.

5 Bátky Zsigmond a magyar népi lakóházanyag osztályozásánál a mi pécsi házunkhoz hasonló épületeket az ún. középmagyar, v. alföldi magyar típusba sorolja, annak "úribb" változataként (BÁTKY, 135. o. 11. ábr./lO. alaprajz). A pécsi ház a birtoktalan, kenyerét hivatalnokoskodással kereső kisnemesség életformájának emléke. Egykori berendezéséből nem maradt ránk semmi, de a hasonló színvonalú nemesi háztartásokról készült leltárak révén fogalmat alkothatunk róla. A szabadkéményes konyhák Pécsett még a 19. sz. közepén is általánosak voltak. Egy ilyet ír le Jellachich Károly.

6 A korabeli lakószobák egyszerű berendezését mutatják be a 18. sz. végi nyomatok, pl. Gvadányi "Falusi nótárius"-ának, vagy Kömlei János "Szükségben segítő könyv"-ének illusztrációi. (MNG 1980. No. 163., 164. és 169., 42. és 69. táblák) Az Orlovics-ház építése után néhány évvel, 1763-ban rajzolta meg Pruner Ignác Pécs látképét, amely csak 19. sz.-i, grafikai másolatokban maradt ránk. (GOSZTONYI 1944.) Az eredeti rajz a helyszínen készült, meglehetős topográfiai pontossággal. Az erődítések, a templomok, a jelentősebb épületek azonosíthatók. A belváros DNy-i sarkában lévő ferences templomot és rendházat is eléggé részletesen megrajzolta a mester. A templom tetőgerince felett, a Ny-i városfal mellett, a szigeti kaputól É-ra eső területen néhány kisebb, sematikusan ábrázolt ház látszik. (GERECZE, 28., 1. ül.) Ez a mai 36. sz. tömb D-i, beépített része. Följebb, a várárok fákkal beültetett széléig üres a terület. Ezt az állapotot rögziti A. Duplatre mérnöknek Pécsről 1777-ben készített térképe.

7 Ezen a szóbanforgó ház és telek a 499. számot viseli. Az épület