Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Művészettörténet - Várkonyi György: Dobrovics Péter a magyar képzőművészetben

DOBROVICS PÉTER A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETBEN 277 11. ábra. Dobrovics Péter: Színészportré, 1917. v., о., 83x70 cm. J. j. f.: P. Dobrovic, 917. Zágráb, Modern Galéria. főképpen tiszta erő, ahogy birkózik a témával is és az anyaggal is és ahogy birkóznak —, át a művészet tiszta vetületén és a levegő fülledt távolságán: — a militarizmus és a nép."

28 Vitathatalan művészi sikerei, francia orientációja, aktivista előélete olyan tekintélyt biztosítanak Dobrovics számára szülővárosában, Pécsett, hogy ő lesz a progresszív szemléletű, avantgárdé igazodású fiatalokat tömörítő Pécsi Művészkör elnöke. E ténynek különös súlyt ad az, hogy a Dobrovics irányítása alatt működő körből az б inspirációival indul útnak a pécsi bauhauslerek egy része. A weimari, majd dessaui Bauhaus magyar résztvevői—hallgatói és prominens személyiségei — közül nem kevesebb, mint hat művész származott Pécsről, illetve Baranyából. A három jelentős építész: Breuer Marcell, Forbáth Alfréd és Molnár Farkas, valamint Johann Hugó, Stefán Henrik és Weininger Andor. „A Pécsi Művészkör 192l-es kiállításán Stefán Henrik, Johann Hugó, L. Cacinovic, Gábor Jenő, Molnár Farkas, Weininger Andor és Gebauer Ernő képei kerültek a közönség elé."

29 Nem szerepelt viszont a Művészkör elnöke, Petar Dobrovics. A művészkörről, s benne Dobrovics és a fiatalok kapcsolatáról érzékletes képet festLorwc Péter visszaFekete Tivadar: Novisadi arcképek prózában, Ш. Petar Dobrovics. Az Ucca (Növi Sad), 1922.

1. 15. 6. a Tüskés Tibor: A Krónika (1920—21) repertóriuma. Pécs, 1978. 19. o. 12. ábra. Dobrovics Péter: Olga Hadzsi arcképe, 1920. v., о., 89,5x76 cm. J. j. k.: P. Dobrovic, 920. Zágráb, Modern Művészeti Múzeum. emlékezéseiben: „Dobrovics hatása alatt állott azegész ifjú gárda, mondhatnám, Pécs egész képzőművészete... a többi festő Dobrovics tanítványa volt és a művészkör tavaszi tárlatán, 1921-be'n, az expresszionizmus-kubizmus játszott domináns szerepet. Expresszionista volt többek között a hatalmas darab Stephan, az volt Heinrich is, és expresszionista volt a kis, gyermekarcú... Molnár Farkas is."

30

Dobrovics mértékadó, orientáló, tanítómesteri szerepéről tanúskodik Johann Hugó emlékezése is, aki Németh Antal 1924-ben kibocsátott, művészekhez intézett körkérdésére adott válaszának önéletrajzi részében így ír: „Piktori hajlamaim... Leküzdhetetlen akarásommá lettek cca 24 éves koromra, amikor Dobrovics Péter festő mély piktori intelligenciájával irányt adott fejlődésemnek."

31 Dobrovics tette, e fiatalok támogatása és szárnyra bocsátása éppúgy művészettörténet-formáló cselekedet, mint 1915-ös Krisztus-siratása képének megalkotása. A festő azonban nem akart lemondani az európai történelem formálásának jogáról sem. 1921-ben elérkezett politikai pályafutásának csúcsára. Augusztus 14-én d'annunziói gesztussal megalapította és kikiáltotta a báránya—bajai szerb—magyar köztársaságot, melynek elnöke lett. A köztársaság néhány napos fennállás 30 Lőrincz Péter: Válságok és erjedések. Növi Sad, 1962. 350-352. о. 31 MTA Művészettörténeti Kutatócsoport adattára. MDK—

С— 1—10/553.