Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Néprajztudomány - Tóth Judit: Mozsgó és vonzáskörzetének temetkezési szokásai a XX. században

224 TÓTH JUDIT szont csak a legidősebbek, közülük is az egyedül élő asszonyok. Mivel az intézmények falai közé zárt halál és a ravatalozóból történő temetés eltávolítja (elidegeníti) az elhunytat a hozzátartozóitól, napjainkban az elhunytra történő emlékezés szokásai élnek a legélénkebben, sokszor már (vallásos) tartalmukat vesztve, Bakó F„ 1977. Hagyomány és változás a palóc temetkezési szokásokban. — Nógrádi m. Múz. Évk., p. 95—147. Bálint S„ 1977. Ünnepi kalendárium I—

П. — Budapest Bálint S., 1980. A szögedi nemzet Ш. — A Móra F. Múz. Évk. 1978—79 (2). Bátky Zs., 1911. Adatok a fehér gyászviselethez. — Ethnogr. 7, 33^40. Beck Z., 1965. Népszokások, In.: Nagy Gy. (szerk.): Orosháza története és néprajza П. Bene Nagy /., 1940. Baranyai magyar néphagyományok Ш. — Pécs. CzirbuszG., 1913. Adélvidéki németek I.In.:SzabóO. (szerk.): A magyarországi németek I. — Budapest. Cserzy Af., 1911. Temetkezési szokások Szeged vidékén. — Népr. Ért. 12, 252—259. Endrei Á., é.n. Somogy vármegye népe. In.: Csánky D. (szerk.): Magyarország városai és vármegyéi. Somogy vármegye, 197—222. — Budapest. Fél E., 1935. Adatok a gyász-színekhez és párhuzamok. — Ethnogr. 46, 7—17. Gönczi F., 1914. Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. — Kaposvár. Józsa L., 1979. Kunszentmártoni temetkezési egyletek és halotti társulatok a XIX. században. Kézirat — A Kunszentmártoni Helytörténeti Gyűjtemény Adattára, 799. ltsz. Jung К., 1978. Az emberélet fordulói. — Szabadka. Jung К., 1980. A kiházasítatlanok halotti koronája. — Ethnogr. 91, 79—98. Katona /., 1962. Sárköz. — Budapest Kiss G„ 1937. Ormánság. — Budapest magáért a „szertartás hangulatáért". A halottak ünnepe egyháziból családi összejövetellé vált. Bár ahagyományos szokássor több évtizede felbomlott, a megvizsgált települések halotti szokásai jelenleg is igen sok archaikus elemet őrzinek. Kiss G., 1952. Ormánsági szótár. — Budapest Kiss L., 1920. Hódmezővásárhelyi temetkezési szokások. — Ethnogr. 31, 80—93. KissL., 1966. Zenetörténeti emlékek a szlavóniai virrasztó énekekben. — Ethnogr. 77,153—211. Kodolányi /., 1960. Ormánság. — Budapest K. Kovács L., 1944. A kolozsvári hóstátiak temetkezése. — Kolozsvár. Körner T., 1970. Mutatvány a készülő hiedelemmonda-katalógusból. B. A halál és a halottak. —Ethnogr. 81,55—96. Nyíri A., 1939. A zselicségi Szenna és vidéke magyar nyelvjárása. — Csurgói Könyvtár ХШ. Kaposvár. Róheim G., 1926. Magyar néphit és népszokások. — Budapest Sarosácz Gy., 1968. Temetkezési szokások a sokácoknál és a bosnyákoknál. —A Janus Pannonius Múz. Évk. 13,153— 168. Sarosácz Gy., 1974. Temetkezési szokások a baranyai horvátoknál és szerbeknél. —Janus Pannonius Múz. Évk. 14—15, 283—296. Solymosné Göldner M., 1971. Asszonyélet Dávodon. — A Bajai Türr István Múz. Kiadv. 18. Baja. Schräm F., 1957. Ágendáink néprajzi vonatkozásai. — Ethnogr. 68, 133—142. Szabó L., 1982. A halotti szemfedél felhasításának szokása a magyaroknál. — Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 10, 163—183. Budapest. Szendrey Á., «1941. A halott lakodalma. — Ethnogr. 52,44—53. ZentaiJ., 1978. Baranya megye magyar néprajzi csoportjai.—Ethnogr. 89, 519—557. Zentai T., 1974. A kisértet és a visszajáró halott. — A Janus Pannonius Múz. Évk. 14—15, 297—308. IRODALOM