Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Néprajztudomány - Tóth Judit: Mozsgó és vonzáskörzetének temetkezési szokásai a XX. században

MOZSGÓ TEMETKEZÉSI SZOKÁSAI 207 talt, az hiszi is. Az előjelek ismeretében az adatközlók vallási és nemzetiségi hovatartozása alapján nem te­hetünk különbséget, de tapasztalatunk szerint a kato­likus lakosság sokkal nyíltabban, őszintébben nyilat­kozik meg az efelől érdeklődőnek. Az állatok közül a bagoly, a kutya, a macska és a tyúk viselkedésére figyelnek oda. „Ha a kukukmadár éjjel kukul. „Hát Bözsi néni mondta is, hogy ez őérte jön. De el is vitte." — „A szomszédasszony mondja nekem: Most már várhatom a lányom halálát, nekire­pült a bagoly az ablaknak." — „Mikor a kuvikmadár azt kiabálja, hogy: Kumit, kumit! 5 — tartják a néme­tek. Ha a tyúk kukorékol, a kutyák bömbölnek, ha a ku­tya, a macska nem akar kimenni a beteg szobájából, halál lesz a házban. Ugyancsak ezt jelzi, ha éjszaka aj­tónyílást hallanak, ha a bútorok recsegnek. „Ha vala­ki a rokonoknál meghal, ütés vagy pattanás lesz a la­kásba. Az én uram is mikor meghalt, előtte két héttel három pattanás vót." — „Tavaly ősszel történt, hogy bent voltam a munkahelyemen, és a szekrény elkez­dett zörögni. Benéztem, utána abbamaradt. Gyüttem haza, anyám kint volt a kapuba. Azt kérdeztem tőle: Meghalt a keresztapa? — Meg. — mondta... Kérdez­tem, hány órakor halt meg. Mondja: Fél kettőkor. Épp akkor zörgött a szekrény is." 6 Az előjelek közül különösen hangsúlyosak az ál­mok, de ezek szintén megegyeznek az országszerte is­mertekkel. „Mindig építkeztünk, a ház nem volt beva­kolva." — „Álmomba eldűlt a ház. Meg sok fát hoz­tam. Ez halált jelent. Meszelni is halál." Ugyancsak halált jelent, ha valaki diót, vagy fejeskáposztát eszik, fehér ruhát mos, a fogát húzzák. Ha a foghúzás fájdal­mas, olyan rokon hal meg, akinek az elvesztése fáj. „Mikor az én lányom meghalt, én nem tudom, én mindig meszeltem, meg olyan szép fehér ruhákat mos­tam (álmomban). Hát erre rá se álmodtunk, hát fönt járt, meg minden. Érszűkületes volt. Hát az én me­nyem elment Mozsgóra. Mondom: Én nem tudom, én olyan nem jót álmodtam az éjjel, tudod Marika. Vala­mi nem jó lesz. — Á, maga arra sohase adjon mama, az álomra! — Elment, tettem a dogomat. Aztán tudja, rádűlt a fazekam, a mosogatóvizem a tűzhelyre, a fe­dő meg levágódott a cementlapra. Jön a Józsi haza: Anyi gyűjjön, mer meghal a Marink!" Ha valamelyik rokonukat álmukba elveszítik, úgy hiszik, hogy az illlető rövidesen meghal. „(Azt álmod­tam), hogy elvesztettem a kisfiámat Gyűdön, és még a disznóólba is kerestem a szomszéd menyecskével, és nem találtam sehun... És augusztus 15-én meghalt a kisfiam. Még most is álmodok vele, pedig meghalt '28-ba. (Most három éve) azt álmodtam, hogy a Mari­kával mentem, és a gyerekeket vittük Kaposvár felé. Én Szentbalázsig kísértem a Marikát, és ott elvesztet­tem, és kiabáltam, hogy: Marika, Marika! És a gyere­kek meg a batyu a kezembe maradt, a Marika eltűnt. 5 A bagoly hangját hallván a dél-magyarországi németek ezt mondják: „Kumm mit, kumm mit, bring Hack' und Schipp!" CZIRBUSZ Géza 1913. 151—152. A hangutánzó szó a kezdó szavak összeolvadásából kelekezhetett. * KORKES Zsuzsanna szíves közlése. Gondolhassa, hogy milyen rémülten vótam evvel, hogy a Marika beteg vót. És még lehet... (meghalhat). De én megmondtam a vőnek is ezt, hogy: Vigyázz rá, mer... Hát nem hiszik el a mostani férfiak. Hogy az nem igaz, az csak álom, arra nem lehet adni." Míg ezekből a jelekből a hozzátartozók halálára kö­vetkeztetnek, csak általánosságban gondolnak halál­esetre, ha hulló csillagot lámák. „Leszalad egy csillag, meghal valaki." Szerintük az ember közvetlenül is megérzi a halála közeledtét. Ilyenkor szól a hozzátartozóknak, elbú­csúzik tőlük, jó tanácsokat ad a házastárs további éle­tére, a családtagok cselekedeteire vonatkozóan. „Az én emberem annyit mondott, hogy ő nagyon beteg. — Én most nem gyógyulok meg, meghalok. Te, én meg­halok, te azért ne menjél el innent a Lajoshoz, te ma­radj itt. Még az utolsó órába is mindig azt mondta, hogy itt maradjak, ahun vagyok, ne menjek Kecske­métre. (Azért él egyedül?) Azér. Megteszem a kíván­ságát nekije." — „En láttam, mikor az én apám meg­halt, így állt két angyal a fejinél... Mondta, akik ugye mellette vótunk, hogy: Adjatok enni! meg hogy csokit vegyenek a menyinek, mer azt a menyit igen szerette, így parancsolta." Feltűnő, hogy & parancsolta kifeje­zést igen gyakran használják ebben a vonatkozásban. Aki nehezen hal meg, arra azt mondták sok bűne volt, amelyekért már itt a földön elkezdi a szenvedést. A haldoklóhoz Mozsgón ministránssal vitte a pap az utolsó kenetet. Szulimánban és Almáskeresztúron csak akkor tudtak papot hívni, ha valaki sokáig halódott, mivel helyben nem volt plébánia. Ugyanezért ritka volt Csertőn a reformátusok utolsó úrvacsora-vétele. A haldokló mellett azonban mindenütt imádkoztak; a reformátusok rövidebben, a katolikusok hosszab­ban, sokszor imádságos asszonyt híva a beteg mellé. „Imádkozni kell, hogy szabaduljon meg. És nem sza­bad megmozdítani, mert visszajön az utolsó útjáról. Mer tapasztaltam, az anyámat is ahogy arrébb tettük, és nem bút meghalni. Tanácsolom mindenkinek: Aki mán az utolsó útjára indul, hagyjanak annak békét!" Reformátusok és katolikusok egyaránt hisznek a visszasírásban: nem szabad a haldokló mellett sírni, mert fölébresztik. 7 „Azt mondja nekem: Anyukám... de ne sírjon, nekëm mëg kő halni. így megmondta, hogy neki mëg kő halni, gondúhassa! Es szépen mög is halt Én nagyon sajnáltam, kimentem oda a ház elé­be, és nagyon sírtam, és a szomszéd menyecskének (...) elkezdtem kiabálni: Annus gyere, mer möghalt az Annuska! És az mëg fölült, fölébredt akkor újra. Tud­ja, hogy azt mondta nekëm: Anyukám, mér nem engedett? Én mán meghaltam, mér nem engedett engem? Én olyan szép úton mentem mán, és még men­nyit köll nekëm szenvenni. De nem sokat szenvedett azér, hamar meghalt.. Visszasírtam. De akkor nem sírtam azután mán." 7 KODOLÁNYI János I960. 121. a visszasírás hiedelmével ma­gyarázza a fizetett siratok megfogadását. A visszasírás vidékün­kön hiedelemmondaként is él: Hiedelemmonda-katalógus b. ХП. 7. ,A halott visszasírása" típus. KÖRNER Tamás 1970.80.

Next

/
Thumbnails
Contents