Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Néprajztudomány - Hála József: Lambrecht Kálmán és a néprajz

198 HÁLA JÓZSEF Lambrecht Kálmán egyetemi kinevezése a magyar néprajz nagy lehetősége volt, a munkaprogram ismeretében joggal feltételezhetjük, hogy a pécsi intézet fontos helyet foglalt volna el a néprajzi oktatásban. Amíg a budapesti tanszék Györjfy István, majd méltó utódai vezetésével folyamatosan fejlődött és ma is működik, sőt 1951. szeptember 1. óta két tanszéken hallgathatnak néprajzi előadásokat a diákok,

40 addig Lambrecht Kálmán halála után a pécsi egyetemen évtizedekig nem volt néprajzi oktatás. Jól sejtette Gunda Béla, amikor azt írta 1936-ban, hogy a pécsi egyetemen a néprajzi katedra „bizonyára hosszú ideig betöltetlen marad".

41 A pécsi tanárképző főiskolán, majd egyetemen csak az 1960-as években kezdődött újra a néprajz oktatása és Lambrecht Kálmán pécsi oktatói-szervezői tevékenysége után több mint fél évszázaddal ismét tervbe vették egy néprajzi tanszék felállítását. A néprajzi oktatás ezen újabb szakaszának történetét kérésemre Andrásfalvy Bertalan volt szíves összefoglalni: „A pécsi tanárképző főiskolán az 1960-as években Temesi Mihály és Rónai Béla a magyar tanszéken, Vargha Károly a német, és később Platthy György a rajz tanszéken készíttettek tanulóikkal olyan szakdolgozatokat, melyek tárgykörei néprajzinak is nevezhetők. Körülbelül ettől az időtől egyre több alkalommal tartottak előadásokat Pécsett, a múzeumban vagy a Dunántúli Tudományos Intézetben dolgozó néprajzkutatók, Mándoki László, Füzes Endre és Andrásfalvy Bertalan. Az 1970-es évek elején a főiskola kollégiumának igazgatója, Gergely János szakköröket szervezett, melyek rendszeresen dolgoztak a szorgalmi időben. Ezek közt volt néprajzi szakkör is, melyet Andrásfalvy Bertalan vezetett. Ez a kollégiumi szakkör nyitott volt, látogatták más egyetemekről is és voltak munkás tagjai is. 1981-től a főiskola népművelő-szakosai szabadon választható tantárgyként hallgattak néprajzot is, melyet Mándoki László és Andrásfalvy Bertalan tanítottak. »Általános bevezetés a néprajztudományba«, »Folklorisztika«, majd »A mai falu néprajzi kérdései« című féléves kollégiumok voltak ezek. Az egyetem megalakulása után a történészek is hallgattak egy-egy félévet néprajzból, majd a Nyelvi és Kommunikációs Intézet nyelvszakos hallgatói is »Uráli népek művelődéstörténete« címen. Alkalmanként más, a városban élő néprajzkutatók is tartottak néprajzi előadásokat. Lantosné Imre Mária főként népművészeti és népi építészeti előadásokat, Begovácz Rózsa a szerb-horvát népköltészetről, Nádasi Éva pedig a néprajz elméleti kérdéseiről. A Nyelvi és Kommunikációs Intézetben megbízott előadóként 1985-től Niedermüller Péter tart előadásokat, főként az amerikai szociálantropológiai módszer alkalmazásáról és eredményeiről. Ez a 40 Papp J. 1985. 63. 41 G. B. 1936. 120. 42 Andrásfalvy Bertalan szíves közlése a hozzám írt, 1989. november 6-án kelt levelében. r tanszék gyakran hívott meg más, budapesti néprajzkutatókat, így Kodolányi Jánost és Schmidt Évát is. t A néprajzi tanszék egyelőre kiépülőben van. Andrásfalvy Bertalan 1989. november 1-től docens a Köz5 nevelés Tanszéken, mely a Humán Fejlesztési Tudos mányok Intézetében működik. A tervek szerint ebben i lenne önálló tanszék a néprajzi, de a régész és művél szettörténész képzéshez hasonlóan a néprajz felvehető lesz úgynevezett »C«, vagyis harmadik szakként, valószínűleg elsősorban történészek számára."

4

* Lambrecht Kálmán folyóirata: a Búvár с Lambrecht Kálmán 1935-ben alapította meg a Búi vár című folyóiratot, amelynek első számában mint szerkesztő (10. ábra) a következőket írta: „A lexikon ; azt mondja: búvár az, aki víz alá merül, hogy ottkoráll, i gyöngy, borostyánkő és kagyló után halásszon, mega; lapozza a vízi építkezések cölöpéit, megvizsgálja a hajók vízalatti felületét, megkeressen elveszett tárgyaí kat, kijavítsa a horgonyokat, kipuhatolja a tengerfenék , titkait. i Új folyóiratunk, amelynek a BÚVÁR nevet adtuk, tovább megy: nevét a szó legtágabb értelmében értelmezi. Elvezeti az olvasót a tudásnak, igazságnak és 1 képzeletnek arra a tág mezejére, ahol természetbúvái rok lesik az élet, a világ titkait. Elvezeti olvasóit a korallok, gyöngykagylók és borostyánkövek színpom! pás világába, hogy rávilágítson az ezerarcú élet megannyi megnyilatkozási formájára. Segít a tudás cölöc peinek megalapozásában és arra törekszik, hogy széles körök számára tegye hozzáférhetővé mindazokat с az igazságokat, amelyeket laboratóriumok csendjében, műhelyek kattogó hangzavarában, óceánok mélyén, kórtermek magányában, a vegyész és fizikus, a i technikus és földrajzi explorátor, a népélet búvára és az életért harcoló klinikus és orvos, kikutattak, kinyoi moztak és megismertek." (146) Nagy lelkesedéssel látott hozzá a folyóirat szerkesztéséhez, s lapja számára megnyerte kora sok kivá, ló tudósát. „Az ország legnevesebb tudósai vállvetve < keltek versenyre, hogy a lapot minél színesebb cikí kekkel lássák el, és e vetélkedés eredményeként a fof lyóirat a tudomány legváltozatosabb ágait képviselve, s mindig aktuális és emellett érdekes témákkal telt meg. " — írta a Búvárról Gebhardt Antal.

43 Lambrecht Kálí mán adott a Búvárnak „életet és lelket",

44 ő volt a folyóirat „kitervezője és építőmestere, pallérja és vakolója, berendezője és ékítményekkel díszítője, ennek az t élet által ragyogó folyóiratnak Pallas Athenéja."

45 i Lambrecht Kálmán a Búvárban előkelő helyet bizí tosított a „népélet búvárai" által írt cikkeknek. Már az r első évfolyamban találkozhatunk pl. Györjfy István, Szabó Kálmán és Gunda Béla dolgozataival és terméi szetesen nem hiányoztak a lapból Lambrecht Kálmán 43 Gebhardt A. 1956. 289. 44 (ej) 1937. 17. - 45 Princz Gy. 1936. 9.