Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Néprajztudomány - Hála József: Lambrecht Kálmán és a néprajz

LAMBRECHT KÁLMÁN ÉS A NÉPRAJZ 199 néprajzi írásai sem. Rövidebb-hosszabb cikkeket közölt az ósvilági ékszerekről (147), a szélmalmokról (148, 164), a bécsi népművészeti kiállításról (149), Herman Ottóról (154), akinek emlékére 1935-ben egy kiállítást is rendezett,

46 a lápi kútról (160), a nagyvárosi utcák néprajzáról (161) és a karácsonyfáról (163). Lapjában sok néprajzi könyvet ismertetett, recenziója jelent meg Luby Margit (150), Madár assy László (151), Friedrich Wächter (152), Hatvány Bertalan (153), Hans Koren (155), Hans Retzlaff és Rudolf Helm (156), Cs. Jósa Aranka (157), W. H. Riehl (158, 162) és Werner Graf (159) műveiről. A pécsi egyetemi oktatás és a Búvár szerkesztése mellett is maradt ideje és energiája, hogy más lapokban (pl. a Tükörben, az Ünnepben és a Budapesti Hírlapban) is publikáljon, többek között néprajzi, ill. néprajzi vonatkozású cikkeket és könyvismertetéseket tegyen közzé (143,165,166,167,168,169, 170,171). Lambr echt Kálmán halála után aBúvárúj szerkesztője, Cavallier József sem változtatott a lap arculatán (a szerkesztőség és a kiadóhivatal ilyen ígérettel búcsúzott tőle: „Mi a pótolhatatlan veszteség gyászával, lehajtott fejjel és el nem múló szeretettel letesszük korai sírjára hálánk, ragaszkodásunk és hűséges emlékezetünk egyetlen virágát, azt az ígéretet, hogy a BÚVÁR továbbra is őt tekinti láthatatlan szerkesztőjének, az ő útján fog járni és az б szellemében fog dolgozni az európai és magyar tudományért."

47

) és továbbra is nagy számban közölt néprajzi dolgozatokat, pl. Веке Ödön, Morvay Péter, Gunda Béla, Cs. Sebestyén Károly és mások munkáit, valamint Lambrecht Kálmán utolsó írásait, köztük néprajzi és néprajzzal kapcsolatos cikkeit (172,173,174). A magyar rádióban még 1937-ben (A baszkok népe) és 1938-ban (Herman Ottóról) is felolvasták előadásait. A Búvár megszűnéséig, 1944 végéig a néprajztudomány népszerűsítésének egyik legfontosabb orgánuma maradt. Az 1956-tól Akvárium és Terrarium címmel megjelenő lap 1960-ban a Búvár nevet vette fel,

48 új nevével is kifejezve, hogy az előd, az első Búvár, „a második világháború előtti időszak leghaladóbb, legszínvonalasabb népszerű tudományos folyóirata"

49 nyomdokain akar haladni. Megvalósítatlan tervek Az 1930-as évek elején felmerült, hogy Lambrecht Kálmánt bízzák meg a kairói mezőgazdasági múzeum megszervezésével. Erről csupán abból a feljegyzésből tudunk, amelyet 1932. október 21-i keltezéssel a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatóságának írt,

50 az 46 Pongrácz S. 1936. 5. 47 Búvár 1936. 2. 48 Lányi Gy. 1960. 3. 49 Anghi Cs. 1965. 3. 50 Fogalmazvány. Lambrecht Kálmán hagyatéka. Természettudományi Múzeum, Tudománytörténeti Gyűjtemény. előzményeket nem ismerjük. Nem tudjuk azt sem, hogy tervét miért nem valósíthatta meg. A Búvár szerkesztősége, amikor búcsúzott Lambrecht Kálmántól, többek között a következőket írta: „Tevékeny, alkotó és termékenyítő szelleme örökre megpihent s a gazdag tudományos örökség, amelyet nemzetére s az ország tudományosságára hagyott, fájdalmasan juttatja eszünkbe: mennyi ígértet, tervet, lázat és alkotást vitt magával korai sírjába."

51

S valóban, dokumentumokkal igazolható, hogy mennyi nagyszerű terve volt még. Sírba szállt vele egy magyar néprajzi intézet megvalósításának lehetősége és néhány más nagy terv is. A magyar malmok könyvének címét Herman Ottó nagy művének, A magyar halászat könyvének címéből kölcsönözte, ezzel is jelezve, hogy a malmokról olyan nagy formátumú művet szándékozik készíteni, mint amilyet mestere a halászatról adott ki. A történeti anyag közlésén kívül tervezett egy második részt is, amint könyve bevezetőjében írta: „A később megjelenő második részben behatóan kívánom tárgyalni az egyes szerkezeteket, a szerszámot, a lisztet, malomkövet, a molnár életét, az adózást, céhrendszert és összeállítom a népies malomipar szótárát... Későbbi jövő feladata marad még az élő anyag további, lehetőleg teljes felkutatása és nyelvkincsének összegyűjtése." (26.5. o.) Másutt ezt írta: „Jómagam 191 l-ben megírtam a magyar szélmalom monográfiáját, de ezzel természetesen nem zártam le a kérdést. Húsz kerek esztendőn át szakadatlanul gyűjtöttem minden újabb és régibb adatot, képet, újsághírt..." (148. 112. o.) S hogy valóban élete végéig gyűjtötte a malmokra vonatkozó adatokat, bizonyíték az a hagyatékából a Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattárába került gazdag anyag, a 4004 cédula, az 54 rajz, a 22 fénykép és a 2 térkép is.

52 Lambrecht Kálmán idejéből már csak néhány (igaz, alapvető és fontos) malmokról szóló cikk megírására futotta, a nagy mű torzó maradt. Tudományunk nagy vesztesége, hogy a folytatás nem készült el! Lambrecht Kálmánt a Dante Könyvkiadó 1935. július 12-én bízta meg A világ népei című kétkötetes (az eredeti terv szerint négykötetes) könyv megírásával.

53 A szerződés szerint az első kötetnek 1936. március l-ig, a másodiknak 1936. december 3 l-ig kellett volna elkészülnie. A könyv tervezetéből

54 egy nagy formátumú mű körvonalai rajzolódnak ki, amelynek megírását is megakadályozta a kegyetlen halál. Lambrecht Kálmán néprajzi munkássága így, befejezetlenül is példaadó és egyet kell értenünk Gunda Bélával, aki azt irta róla, hogy „Emléke és egyénisége mindig új munkárafogjabuzdítaniazokat,akikatudományok területén a gondolat szabadságának és a szel51 Búvár 1936. 2. 52 Etimológiai Adattár 19747, 19748, 19749, 19751, 19752. " Megállapodás. Lambrecht Kálmán hagyatéka. Természettudományi Múzeum, Tudománytörténeti Gyűjtemény. 54 Lambrecht Kálmán hagyatéka. Természettudományi Múzeum, Tudománytörténeti Gyűjtemény.