Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Néprajztudomány - Hála József: Lambrecht Kálmán és a néprajz
194 HÁLA JÓZSEF házberendezés, a halászat és a háziipar (fonás-szövés) köréből. Ukrajnai utazásáról szóló írásaival egyidőben jelent meg Lóczy Lajos szerkesztésében A Magyar Szent Korona országainak leírása, amelynek Dalmátországot bemutató fejezetét Lóczy Lajos, Havass Rezső és Lambrecht Kálmán közösen írták (41). Cikkek és könyv Herman Ottóról Lambrecht Kálmánt „a szubjektív érzelmek tengernyi szála" (47. 3. o.) fűzte Herman Ottóhoz. Az évek, amit a fiatal kutató az idős tudós mellett eltöltött, élete végéig kitörölhetetlen nyomokat hagytak a tanítványban. Az útnakindítás, a sok segítség és az atyai gondoskodás, amit Herman Ottótél kapott, örök hálára kötelezte Lambrecht Kálmánt. Herman Ottóról már 1918-ban írt egy cikket (1), majd a mester halála után több szak- és népszerűsítő lapban búcsúzott tőle (22,23, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 3 8). Az Aquilában 1914-ben közölte Herman Ottó zoológiai és néprajzi dolgozatainak jegyzékét (20,21) és az utóbbit az Ethnographiában is megjelentette (34). 1915-ben könyvismertetést írt Herman Ottó nagy művéről, A magyar pásztorok nyelvkincséről (35), amelyet „néprajzi szempontból örökértékű forrásmű"-nek és „nélkülözhetetlen segédkönyvének nevezett (35. 316.0.) Herman Ottó halála után hamarosan hozzálátott „a magyar tárgyi néprajz legnagyobb elméje" (39.36. o.) életrajzának megírásához. Először néprajzi munkásságát dolgozta fel, amelyről 1916. április 26-án tartott előadást a Magyar Néprajzi Társaságban. 26 A készülő Herman-életrajz ezen fejezetét az Ethnographiában tette közzé (39), amelyben többek között az alábbiakat írta: „A mikor Herman Ottó ethnographiai működéséről szól életének krónikása, akkor korszakos működésének ahhoz a fejezetéhez érkezett, a melyben б a legértékesebbet, sokszorosan abszolút értéket termelte, a melyben lángelméje divinatorikus meglátásokat revelál. A Herman Ottó oly sokak által irigyelt szeme éles volt a pókszervezet finomságainak, éles volt a madár gazdasági szerepének felismerésében, de a legélesebb, csaknem utolérhetetlenül kihegyezett volt a népies és ősi elemek iránt." (39. 18. o.) 1918-ban és 1919-ben is közzé tett olyan cikkeket, amelyek Herman Ottóra vonatkozó adatokat is tartalmaznak (45,46), majd 1920-ban megjelent a 258 oldalas, 36 képpel illusztrált, név- és tárgymutatóval ellátott, HermanOttó az utolsó magyar polihisztor élete és kora című könyve (47). A könyvben külön fejezetben mutatja be az etnográfus Herman Ottót (47.145—171. o.) és néprajzi mű26 Ethnographia 1916. 254. 27 önéletrajz. Lambrecht Kálmán hagyatéka. Természettudományi Múzeum, Tudománytörténeti Gyűjtemény. ) veinek az 1915-ben megjelentnél (34) bővebb bibliográfiáját is közölte (47. 207—212. o.). E műnél jobb azóta sem született Herman Ottótól, t ma már könyvritkaságnak számít, újrakiadása igen fontos és hasznos lenne! s Lambrecht Kálmán mesteréről a későbbiekben sem feledkezett meg, élete végéig ápolta emlékét. Néprajzi munkásságának második szakasza Lambrecht Kálmán a Tanácsköztársaság bukása után elvesztette állását, és egy hosszan elnyúló vizsgá- lat után, az 1923. évi XXV. törvénycikk alapján 1924. - június 30-i hatállyal nyugdíjazták. 27 i 1920-ban a Magyarság című napilap tudományos rovatának vezetője lett, s ezzel évekre eljegyezte magát az újságírással. „Lambrecht ezekben az években sem hányódott ide-oda, talajtalanul. Újságírással ke5 reste kenyerét. Egy kietlen szobában, kopár falak között, kopott, csámpás íróasztalánál a külföldi tőzsdék gabonaárfolyamait böngészte, s gazdasági tudósításos kat írt—éhbérért. De amilyen mértékben nehezült körülötte az élet, úgy váltak egyre színesebbé és teltek meg életismerettel az írásai." — írta róla Tasnádi Kubacska András. 2 * Í A pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemen 1925-ben „Az ősföldrajz" tárgykörből magántanári kinevezést nyert, és ettől kezdve kéthetena ként járt tanítani Budapestről Pécsre. Ugyanott az ) 1932/1933. tanévben rendkívüli tanári címet kapott. Közben 1926-ban Nopcsa Ferenc, a Magyar Királyi t Földtani Intézet igazgatója felvette az intézetbe és a 5 könyvtár újjászervezésével bízta meg. Itt dolgozott í 1934. június 30-ig. 29 t Életének ebben a szakaszában számos alapvető, a nemzetközi szakirodalomban máig gyakran idézett 1 paleontológiái tanulmányt írt és az 1920-as években - jelentek meg a széles olvasóközönség körében is nagy sikert aratott könyvei, Az őslények világa (1924), Az i ősember (1926) és Az ősember elődei (1927). Ezek népszerűségére és olvasottságára jellemző, hogy Az őslények világa öt kiadást ért meg. Az ősembert Milás nóban olasz nyelven is kiadták 1934-ben. 1933-ban jer lent meg Berlinben élete nagy műve, a Handbuch der Palaeornithologie, amelynek időtállóságát mutatja, hogy 1964-ben Amszterdamban újra kiadták. Tehát az 1920-as évek közepéig főleg újságírásból, , fordításokból (pl. H. G. Wells, Raul Francé és Paul de Kruif műveit ültette át magyar nyelvre) élt és tartotta el családját, de az újságírást később a pécsi egyetem tanáraként és a Magyar Királyi Földtani Intézet munkatársaként sem hagyta abba. Az ebben az időszakban készült művei közül szempontunkból a néprajzi vonatkozású újságcikkek és egy könyv érdemelnek em- lítést. 28 Tasnádi Kubacska A. 1956. 975. 29 Szabó P. 1940. 67—68., 92., 602., Kádár Z. 1986. 330.
