Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Néprajztudomány - Hála József: Lambrecht Kálmán és a néprajz

LAMBRECHT KÁLMÁN ÉS A NÉPRAJZ 195 Néprajzi vonatkozású cikkek a különféle lapokban LambrechtKálmán mintaMagyarság belső ( 1920— 1926) és számos más lap külső munkatársa a legkülönfélébb témákról írta újságcikkeit (cikkeinek száma az ezret is meghaladja!), de két témakörre, a geológiárapaleontológiára és a néprajzra újra és újra visszatért. Néprajzi vonatkozású írásai a kis, néhány soros hírektől kezdve a terjedelmes, hosszabb írásokig terjednek. Rendszeresen közölt cikkeket jeles néprajzkutatókról, így Herrmann Antalról (77,100,110), Torday Emilről (90,122), a néprajzi kutatásokkal is foglalkozó, illetve ilyeneket támogató természettudósokról, mint Lóczy Lajosról (48, 49, 51, 71) és Nopcsa Ferencről (116, 127,133,134,135,139), valamint Herman Ottóról (55, 93, 128, 136). 1934-ben kiadta a Herman Ottó élete című könyvét (137), amelyet némileg átdolgozva 1939-ben újra megjelentettek (138). Meleg hangú cikket írta nyíregyházi múzeum megalapítójáról, Jósa Andrásról is (101). Bemutatott kutatóintézeteket, pl. Leo Frobenius müncheni kultúrmorfológiai intézetét (91) és a néprajzi kutatásokat is támogató amerikai Smithsonian Intézetet (142). Cikkeket közölt a múzeumügyről, múzeumpolitikáról, így a bécsi múzeumban 1924-ben lezajlott sajnálatos eseményekről (105), ill. 1921 és 1924 között több írásában harcolt azért, hogy a Néprajzi Múzeum gyűjteménye a városligeti Iparcsarnokból (ahol a pusztulás veszélye fenyegette) megfelelő, biztonságos helyre kerüljön (57,64, 84,95, 97). írásaiban vidéki múzeumokat is bemutatott. Pl. tudósítást közölt a kecskeméti múzeum megnyitásáról (98) és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumról (117). A néprajzi kiállítások sem kerülték el a figyelmét: ismertette a debreceni múzeum népi vadászati kiállítását (130) és két cikkben is beszámolt Leo Frobeniusnak, a „német néptudomány egyik elismert vezér"-ének, a „modern néprajz és művelődéstörténeti kutatás nagyszerű búvárá"-nak az Iparművészeti Múzeumban rendezett Afrika-kiállításáról (140,144). Rendszeresen közölt híreket különféle expedíciókról, utazásokról és azok eredményeiről, pl. az Ázsiába szervezett Turfán-expedícióról (62), Gusinde és Koppers tűzföldi expedíciójáról (86), a panamai Darienexpedícióról (99), Rasmussen grönlandi és alaszkai expedíciójáról (102), walamintBarátosiBaloghBenedek Japánba tett utazásáról (52), ill. Stein Aurél harmadik Belső-Ázsia útjáról (89). Magyar nyomok a földgömbön címmel cikket írt a régi magyar utazókról, köztük több néprajzkutatóról is (104). Rendszeresen beszámolt a különféle társaságok és szervezetek (pl. az MTA I. Osztálya, a Körösi Csorna Társaság) munkájáról (56, 63) és különös figyelmet szentelt a Magyar Néprajzi Társaság előadóüléseinek. Pl. Kodály Zoltán (53,54), Szilády Zoltán (54),Hézser Aurél (58), Kogutowicz Károly (61), Ecsedi István és Hodinka Antal (81), Szendrey Zsigmond és Lajtha László (94) és Gönczi Ferenc (103) előadásairól írt rövidebb-hosszabb ismertetéseket A Magyarság „kiküldött tudósítójáéként vett részt a Magyar Gazdaszövetség által Kecskeméten 1921 júniusában rendezett „tanya-kongresszus"-án (65,66,67), de külföldi kongresszusokról, pl. a német antropológusok kongresszusáról (70) és az orientalisták lipcsei kongresszusáról (74) is beszámolt lapja olvasóinak. Az 1921-ben Keszthelyen megrendezett „aratóünnep"-en (68) és a Balatoni Társaság Lóczy-emlékülésén (71) is tudósítóként vett részt. Továbbra is foglalkoztatta az antropológia és néprajz egyetemi oktatásának kérdése (60). Lambrecht Kálmán néprajzi vonatkozású újságcikkeinek többségét a könyv-, folyóirat- és tanulmányismertetések teszik ki. Híreket közölt készülő művekről, pl. Bibó István tervéről, a „magyar néptudomány kézikönyveinek" megírásáról (59) és sok fontos néprajzi könyvet ismertetett a különféle lapokban. írt pl. Váth János könyvéről (50), aBalatoni Évkönyvről (69, 76), Lóczy Lajos posthumus Balaton-kötetéről (78), Malonyay Dezső palóc népművészetéről (83), a Néprajzi Múzeum leíró katalógusáról, а Jankó János gyűjtései alapján Viski Károly által megírt Osztják hímzésekről (84), Torday Emil Bolyongások Afrikában című művéről (90), Hugo Grothe Das Bánátjáról (92), Retkei Prikkel Marián tánc-könyvéről (96), Ecsedi István Poros országutakon című kötetéről ( 107), Nopcsa Ferenc Albánia-könyveiről (109, 116), Bartucz Lajosnak a honfoglaláskori magyar koponyákról szóló .művéről (111), Györffy Istvánnak a pásztoréletet bemutató könyveiről (115), a sepsiszentgyörgyi múzeum 50 éves jubileumára kiadott emlékkönyvről (117), Györffy István szűrmonográfiájáról (121), Lovassy Sándornak az Ecsedi-lápról írt könyvéről (123), Szilády Zoltán В ulgária-köny véről ( 124) és Finta Sándor The Herdboy of Hungary című könyvéről (125). Finta Sándort éles hangon bírálta, mert szerinte említett művében „megcsúfolta" felfedezőjének, Herman Ottónak az emlékét. Finta Sándor válaszára a Budapesti Hírlap szerkesztősége meginterjúvolta Lambrecht Kálmánt, aki fenntartotta korábbi elmarasztaló véleményét (126). Két írásában is méltatta A magyarság néprajzának 1933-ban megjelent első kötetét. Ezt nemcsak a Budapesti Hírlapban tette meg (131), hanem az Ethnogrophia szerkesztője is őt kérte fel az ismertetés megírására (145). Különféle folyóiratokat (pl. a Föld és Embert, az Anthropologiai Füzeteket) is megismertetett az újságolvasókkal (73, 82, 87, 113) és némely külföldi, ill. magyar újság- és folyóiratcikket részletesen is ismertetett (80, 85,108,129). Rövid írásokban számolt be különféle tudományos eredményekről, pl. Eliel Lagerorantz finn nyelvésznek a lappok körében végzett kutatásairól (72) és ugyancsak rövid írásait, híreit tartalmazza a Budapesti Hírlap képes mellékletében az 1930-as évek elejétől közölt A magyar kultúra kistükre című sorozata, amelyben néprajzi vonatkozású tudnivalókat is közölt (pl. 141). Nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is beszámolt a magyar tudomány eredményeiről, köztük az