Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Történettudomány - Cserdi András: További változások Komlón az 1910-es évek első felében

VÁLTOZÁSOK KOMLÓN AZ 1910-ES ÉVEKBEN 169 g) A tégla beszerzése az építkezésekhez Az ismertetett beruházások és Újakna megépítése rengeteg téglát igényelt. A bánya vezetősége tárgyalásokat folytatott Spitzer Jakab kereskedővel. Komlónak 500 ezerjói kiégetett I. osztályú téglára lett volna szüksége 1913 elején. A jelzett év január 11-én kérték fel Spitzert, hogy tegyen ajánlatot. A felkérésre egy heti várakozási idő után érkezik meg a válasz. Ebből kitűnik, hogy Spitzer csak akkor vállalja a megbízást, ha a téglákat nem neki kell Komlón kiraknia. Ezer tégláért így 34,50 K-t kért, Komló viszont csak 33,50-et akart adni. 1913. február 24-én született meg akötlevél. Eszerint az 500 ezer télga Bakócamintszentről kerül Komlóra. A szállítást 1913. március 15-én kezdték meg. A leszállított mennyiség heti 12—18 vagon között ingadozott. A kettőnél több darabra törött téglát a bánya az összmennyiség 10%-ig volt köteles átvenni. A két darabra törött tégla nem számított töröttnek. A „porhanyós téglát" viszont nem volt szabad szállítani Komlóra. Ezer tégláért végül is 34,50 K-t kapott az eladó és ez az ár Bakócán, vagonbarakva volt értendő. A számlából 0,5% a zenealapra, és ugyanennyi a segélyalap javára levonásra került. Az áru szállítása Komló felelősségére történt, Spitzer még sztrájk és mozgósítás esetére is kikötötte, hogy a szállítási határidő módosulhat.

35 A szállítások díja, tie lehet, hogy egyéb tényezők sem tetszettek a bányának, mert rövid időn belül tárgyalásokat kezdett egy másik vállalkozóval is téglabeszerzés ügyben. A budapesti központ 1913. június 16-án hagyta jóvá a komlói bánya és Szabadello Luigi szerződését. Komlónak még mindig jelentős mennyiségű tégla kellett. A központi anyagraktárhoz 240 ezer, a két 4 szobás tiszti lakáshoz 150 ezer, az egy altiszti lakáshoz 78 ezer, két munkáslakáshoz 78 ezer, a kezelőépületek, öltözők, Újakna további építéséhez 300 ezer db téglát igényeltek. A felsoroltakon túl még egyéb helyekre is kellett a tégla, így végüüs 1 millió 200 ezer téglára kötöttek szerződést. Számunkra ez a szerződés külön azért is érdekes, mivel egy újabb, eddig nem ismert komlói téglaégető működéséről közöl adatokat. A szerződés értelmében a vállalkozó a létesülő Újakna mellett felállítandó két téglaégető kemencében égeti ki a téglát. A munka igényének megfelelően a téglaégető üzem telephelye Újakna mellett alakult ki. Egyelőre csak 1913. november l-ig kaptak működési endegélyt, és addig az időpontig a szerződött mennyiségből 300 ezer darabot kellett elkészíteni. Ha 35 OL. 48. es. 1087/1913. 36 OL. 52. es. 2582/1913. sz. irategyüttes. 37 OL. 52. es. 2582/1913. sz. irategyüttes. 38 Cserdi András : Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. többet égetnének ki, akkor azt a mennyiséget is köteles a bánya átvenni. Az I. osztályú téglából 1000 darab 15 korona lett volna, ezt az árat még a munka megkezdése előtt 17 K-ra emelték fel. Ezer darab II. osztályú tégla árát 10 K-ban állapították meg. 1000 darab nyerstéglára 8 korona előleget kapott a vállalkozó. Ugyanakkor kiutalták neki az Újtelepi 5. sor 2. munkásházát díjtalanul, ahová embereivel beköltözhetett. Kapott továbbá ingyen 5 q szenet is és a bánya a vállalkozás helyén egy barakkot is épített ingyen a részükre. Komló adta továbbá a szenet, a homokot és a vizet ingyen, és fizette Szabadello Luiginak és 17 emberének Szőregről a III. osztályú vasúti menetjegyét.

36 A tiszti és altiszti házak, amelyekhez a téglát igényelték, a mai Bem utcában épültek meg.

37 A szükséges téglamennyiséget a vállalkozó átadta a bányának. Az üzem megszűnéséről többet nem tudunk. Valószínű, hogy az építkezések befejezése után távoztak Komlóról. Újtelep építése Újtelep megépítését érdemes külön fejezetben tárgyalnunk. Részben azért, mert az akkori település méretéhez viszonyítva jelentős beruházás volt, a mai Komlónak is önálló része, részben pedig azért, mivel nem tartozik szorosan abányaműhöz, még akkor sem, ha létét egyértelműen annak köszönhette. Komló 1890-ben 78 lakóházból állott.

38 Az 1900-as évek elején ez bővült Ótelep két utcájával és néhány egyéb helyen álló házzal. A kép az ezt követő években is módosult, mégis úgy véljük, hogy az építkezés jelentős mértékben alakította a falu képét, ezen túl pedig a település lakóinak a szociális összetételét is. Az építkezésre a pénzügyminiszter 1910 február elején kelt,

39 illetve a központi bányigazgatóság 1910. évi rendelete

40 adott engedélyt. Az okiratok felhatalmazást adtak arra, „...hogy akomlói bányászat fejlesztése folytán szükséges új munkások elhelyezésére szolgáló 90 db kettős munkáslakóház..." és tartozékai megépítésére a komlói bányüzem versenytárgyalást hirdessen. A tárgyalás eredményeként Károlyi Emil és Tsa pécsi cég 329 ezer korona vállalási összegért megkapta a kivitelezés jogát. A Pénzügyminisztérium a nehéz terepviszonyok miatti sok földmunkára való tekintettel 11.217 korona 20 fillér, az építendő házak kerítésére és az utak házi kezelésben való kivitelezésére 24.735 korona 60 fillér pótkiadást engedélyezett. így a felhasználható összeg 364.952 koronára emelkedett. A „munkásgyarmat" vagy „bányagyarmat" előzetes terveit Nick Mihály készítette el 1909. április 26sz. második felében. I. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1983. évi kötet. 39 A pénzügyminiszter 88.176./1909. sz. rendelete. 40 A szénbánya budapesti központjának 940/1910. sz. irata.