Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Történettudomány - Cserdi András: További változások Komlón az 1910-es évek első felében

170 CSERDI ANDRÁS án.

41 Ehhez a tervéhez képest azonban később több változás is történt. A legelső ilyen mindjárt a szerződéskötés után. Kiderült ugyanis, hogy a házaknak szánt hely szűk. A bányahivatal birtokában levő területen a 90 lakóház nem helyezhető el. A Károlyi cég ekkor egy pótegyezményt kötött a bányahivatallal, melyben vállalta, hogy 1910. május 30-tól számítva egy éven belül tartja az ajánlatát az eredeti árakon. Ha a komlói hivatal ezen az időn belül szerez földterületet, akkor ők ott felépítik a helyszűke miatt elmaradó házakat, melléképületeket stb. Ha egy éven túl szerez területet a bánya, akkor már csak új szerződés alapján vállalják a munkát. 1910 nyarán már folytak az építkezés munkálatai. A vállalkozó cég 1910. december 1-én átadta az I. utca 16 és а П. utca 16 házát. Ezt követően az építkezés, házátadás a következő ütemben valósult meg: 1911. július 1 -én a III. utcában, az erdő felől 13 házat, 1911. november 1 -én az Új utcában 8 házat, az I. utcában 2 házat, a II. utcában 3 házat, a III. utcában 2 házat adtak át. Ez utóbbi hét ház az erdőben épült. 1911. december 1-én а Ш. utcában 3 házat, az erdő felől a IV. utcában 9 házat, az erdőben a IV. utcában 6 házat, az erdő felől az V. utcában 5 házat, az erdőben az V. utcában 7 házat adtak át. Összesen tehát 1910. december 1. és 1911. december 1. között 90 lakóházat adtak át. A felsorolásban említett Új utca házai nem Újtelepen épültek fel, ezeket csak a korabeli építkezések teljességének bemutatásáért soroltuk fel.

42 Mivel mindegyik ház kettős munkáslakás volt, így Újtelep 164 családnak adott otthont. A végzett munkáért Károlyi Emil a keresetét 417.053 korona 81 fillérben jelölte meg. Az engedélyezett keretet tehát több mint 52 ezer koronával lépte túl, ami igen tekintélyes összeg. A pénzkeret túllépése miatt fokozottabban volt szükséges a végzett munkák ellenőrzése. A vizsgálat során minden épület építési munkálatait részletesen elemezték. A felülvizsgálatot a Pénzügyminisztérium és a M. Kir. Állami Szénbányák Központi Igazgatósága

43 egyaránt szorgalmazta 1912-ben. A júliusban megtartott felülvizsgálaton jelen volt a minisztérium képviseletében Nagy Mihály kir. segédmérnök, felülvizsgáló, Gönci György kir. központi könyvelő, a komlói bánya részéről Schmidt Jenő kir. bányamérnök, bányahivatali főnök, Pap Jusztin kir. segédmérnök, építési ellenőr, valamint Károlyi Emil és Márton vállalkozók. Mivel az építkezés befejezése a vállalt határidőhöz képest elmaradt, Károlyi megindokolta a késedelmes 41 OL. 1. es. 265. A komlói szénterület 10000-es átnézeti térképe a bánya állami megvétele után és az 1910. február 1-én kelt PM. rendelet előtt készült. Már jelzi a kincstári épületeket, de a munkástelepen 8 sorban még 225 házat tervez a rendeletben engedélyezett 90 db kettős munkáslakóházzal szemben. Kapcsolatban lehet Nick Mihály 1909. április 26-án készített előzetes terveivel. Esetleg ennek egyik változata. Nick tervén a „munkásgyarátadás okát. Szerinte a csúszás oka az volt, hogy a házaknak tervezett terület már eredetileg is szűk volt. A bánya a később vásárolt területeket pedig eléggé sokára, csak 1911. március 6-án adta át a vállalkozóknak. A késés másik oka szintén a bánya miatt következett be. A tervek szerint a házak a helyi kőfejtőben kitermelt kövekből épültek volna fel, de ezt a követ a bánya csak késve, nem a kellő időben tudta biztosítani az építkezéshez. A további okok között szerepelt az is, hogy a tervhez képest a vállalkozónak 136%-os többletmunkája volt. Az építkezés befejezését lassította az is, hogy a vállalkozó mindvégig munkaerőhiánnyal küzdött, mivel a bánya előírta, hogy a kivitelezéshez csak komlói munkásokat lehet alkalmazni, és megtiltották a környékbeli emberek felvételét. Az okok felsorolása után közölte Károlyi, hogy a „...vállalkozó cég a zenealap javára felajánlott 1000 koronát a komlói m. kir. kőszénbányahivatalnál lefizette." Az ismertetett okok alapján a felülvizsgáló bizottság javasolta, hogy a vállalkozó cég a késésért kötbért ne fizessen. A lefizetett ezer korona ellenére is akadt azonban bőven kifogás az elvégzett munka minőségén. A bizottság végigjárva a házakat, megállapította, hogy a lábazati fal vakolása majdnem mindenhol leesett. Károlyi itt azzal védekezett, hogy a lábazathoz a bánya adta a téglát és az salétromos volt, a salétromos tégla pedig a vakolatot ledobja. A szemléző bizottság ezt az érvelést elfogadta, és kijelentették, hogy ezért a hibáért a vállalkozó nem felelős, nem is kell neki kártérítést fizetnie. További kifogás volt, hogy a házak faláról, különösen az esőzéseknek kitett északi oldalakon, több helyen leesett a vakolat. Károlyi azzal érvelt, hogy a felhasznált homok volt túl agyagos és márgás, ez okozta a hibát. Hibaként állapították meg azt is, hogy apadlástapasztás az előírt 8 cm helyett csak 5—6 cm vastag, és több helyen repedezett. Az ajtók (2 m magasak voltak) csak két pánttal, és ugyanúgy az ablakok (1,5 m magasak) is csak két pánttal voltak felerősítve, ami a nagyságukhoz és a súlyukhoz mérve kevés. Az átvételi szemle idejére az ajtók és az ablakok már megvetemedtek, becsukásuk ezért nehéz volt. Érthetően ezt is kifogásként sorolták fel. A bejárati ajtók bélésdeszkái is több helyen szétestek. Az enyvezett kamraajtók több helyen nem záródtak rendesen, vagy úgy le voltak gyalulva, hogy becsukásuk után 2 cm-es hézag maradt. Az ablakokhoz az I., a II. és a III. utcában, de másutt is több helyen, teljesen rossz „ablakragacsot" használt a vállalkozó. mat", „bányagyarmat" kifejezés szerepel, a térképen „munkástelep". 42 Az „Új utca" házai a Bem utcában, esetleg a Bajcsy-Zsilinszky utcában (az utcák mai elnevezése) épülhettek Pontosabbat róluk nem tudunk. 43 1872/1912. OL. 73. es. 112/1915. Az építkezésre vonatkozó adatok, az átvétel eseményei, a hibák felsorolása innen származik.