Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Történettudomány - Cserdi András: További változások Komlón az 1910-es évek első felében

168 CSERDI ANDRÁS lep kizárólag csak belföldi alkatrészekből állhat. Ez okozott is némi problémát.

21 A központi felügyelő kifogásolta, hogy a légtartály nem hazai anyagból van, utoljára, kivételesen engedélyezte csak annak felszerelését, de hangsúlyozta, hogy a jövőben szigorúan megköveteli a hazai alkatrészeket. Az Ingersoll-Rand cég azzal védekezett, hogy a hazai gyárak csak nagy átfutási idővel szállították volna a tartályt. Időközben a kedvezőtlen időjárás miatt a kompresszorház építése is csúszott, ami további késéseket okozott. d) A transzformátor beszerzése A villamosenergiatovábbítására szükség volt transzformátorra. 1912. november 30-án a Ganz gyár ennek az anyagát már le is szállította Komlóra, a kérdés csupán csak annyi volt, hogy a szerelő mikor érkezik a szerelési munkák elvégzésére.

22 A munka gyorsan folyhatott, mivel az Újaknához tartozó transzformátort 1913. január 12-én üzembe is helyezték.

23 A transzformátor beszerzése sem volt zavaroktól mentes. A megrendelést a Ganz gyár nem tudta a vállalt határidőre teljesíteni, csak november 30-ra, mivel a gyárban sztrájk volt.

24 A Ganz gyár vezetősége türelmet és megértést kért Komlótól a késésért. e) Az osztályozórendszer megépítése Újakna megépítése a szénosztályozás modernizálását is megkövetelte. A szénosztályozó tehát a településen megvalósuló beruházások következménye, létét Újakna építése tette indokolttá. A komlói bánya a szénosztályozómű megépítésére 1912. december 15-én versenyfelhívást tett közzé.

25 A kiírás részletesen tartalmazta az elvárásokat a pályázóktól. Az ajánlatokat 1913. január 20-ig kellett volna leadni, de valami ismeretlen ok miatt a beadási határidő február 20-ra módosult.

26 1913. március 12-én megkezdődtek a szállítások Komlóra. Többek között a Nicholson cég szállított alkatrészeket,

27 de pl. a 4 db rázva-csúszógép motorját, 4 komplett hajtómotort, 2 rázva-csúszógépet a Westfalia Gépgyártól rendeltek.

28 f) A lámpakamra és a fürdőház létesítése Fuchs Alois vállalkozó ajánlatot küldött Komlóra az újaknai lámpakamra és fürdőház megépítésére, berendezésére. Ajánlata minden szempontból megfelelhetett Komlónak, mivel azonnal választáviratot küld21 OL. 51. es. 2238/1913. sz. irategyüttesből a 3456/1912. sz. irat. 22 OL. 46. es. A jelzett napon kelt irat. 23 OL. 48. es. 1026/1913. 24 OL. 51. es. 2238/1913. sz. irategyüttes. 25 OL. 46. es. 757/1913. 26 OL. 48. es. 1040/1913. 27 OL. 48. es. 1444/1913. tek neki, hogy megkérdezzék, hajlandó-e a vállalási összeget 9000 K-ra leszállítani, vagy sem.

29 Komlón attól is tartottak, hogy a lámpakamrából benzingőz szivároghat be a fürdőbe, az irodába, és ott ez komoly balesetet okozhat. Fuchs a tervei alapján megmagyarázta, hogy ettől nem kell félni, mivel erős szellőztetésről gondoskodott, a töltésnél pedig a töltőgép akkor működik csak, ha az elszívóberendezés is. Mégis úgy tűnik, hogy a bánya vezetését nem nyugtatta meg a magyarázat, mivel azt kérték, hogy a lámpakamra kerüljön messzebb a fürdőtől és az irodáktól. Fuchs ezt válaszában indokolatlannak tartotta. Tervét azért is szerencsés megoldásnak vélte, mivel az irodából így könnyebben ellenőrizhető a lámpakamra és az ott dolgozó munkások is.

30 A fürdő megépítésével kapcsolatban a víz odavezetéséról érdemes külön is megemlékeznünk. A bánya vezetése a kérdést úgy vetette fel, hogy egyúttal Újtelep vízellátását is szerette volna megoldani. Tárgyalásokat kezdtek tehát a pécsi kultúrmérnökséggel, ahol azt a felvilágosítást kapták, hogy a budafai völgyből olcsón juthatna vízhez abánya, ha az onnan elszivatott tiszta víz helyett a használt aknavizet visszaadnák a völgybe. A budafai forrás vízhozama akkor 200 liter/ perc volt. A számítások szerint az a mennyiség elegendő is lett volna. Az elvégzett vegyelemzés azt állapította meg, hogy a víz 0,0025 gr klórt, 0,0317 S0

3-at tartalmaz, tehát tűrhető, jó ivóvíz, de kazán táplálására magas kénsavtartalma miatt nem javasolt. A budafai völgyben egy gátat kellene építendi, az összegyűlt vizet homokköven átvezetni, hogy az valamennyire megtisztuljon a kénsavtól.

31 A terv megvalósítására 1913. május 23-án kértek engedélyt Komlón, amit május 30-án kaptak meg. 1913. május 31-én behatárolták a kivitelezés összegét. Újtelep és Újakna vízzel és gőzzel való ellátásának a megoldására 10.000 korona összeget hagytak jóvá a bányának.

32 A gőz azért került szóba, mert 1913. március 1-én a komlói bánya jelezte, hogy Újaknán sok gőzre lesz szüksége, és egy 45 m

3 fűtőfelületű kazánt akartak szállítani Anna aknáról Újaknára. A gőzt a tervek szerint 8 atmoszféra nyomáson vezemék szét a helyszínre és ott redukálnák.

33 A lámpakamra fűtését is gőzzel akarták megoldani. Ez biztonsági szempontból könnyen érthető is. A másik ok, amit csak később árultak el, hogy a téli hideg hónapokban Újaknába gőzzel melegített levegőt akartak befújni, és az ott levő irodákat is gőzzel szerették volna fűteni. Egy épületre is szükség lett volna, ahol a kazánt elhelyezik. E terv megvalósítására kapták a 10 ezer koronát.

34 28 OL. 46. es. 198/1913. "

OL.48.es

. 1034/1913. 30 OL. 49. es. 1267/1913. 31 OL. 51. es. 2267/1913. 32 OL. 51. es. 2328/1913. 33 OL. 51. es. 1928/1913. 34 OL. 51. es. 2328/1913.