Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története I. Az első 25 év

136 В. HORVÁTH CSILLA a fogadtatással, mert néhány hónap múlva hímzett zászlószalagot adományoztak az egyesületnek, amelynek akkor még nem volt egyleti zászlója.

23 Az év végére az egyesület a vidéki turista egyesületek közül a legnépesebb — 300 tagú — és legtevékenyebb lett. Ennek ellenére minden lehetőséget megragadtak a tagtoborzásra. Kiss József a Kereskedő ifjak egyletében tartott előadást: Turistaság és a Mecsek Egylet címmel. A kereskedőkön kívül a hallgatók között igen sok volt a nő. Az előadás a turistaság történetét, egészségre gyakorolt hatását s a Mecsek Egyesület rövid történetét tartalmazta. Az előadás szövege nyomtatásban is megjelent az egylet első kiadványaként. Másfél év alatt 67 km hosszú turistautat jelöltek ki.

24 A munkához segítséget kért Kiss József egy ismeretlen barátjához írt levélben „a kicövekeléshez néhány tag és valamelyik mérnök is kellene, több szem, többet lát"

25 Az egyesületet más módon is segítették a város polgárai és intézményei, például: Dulánszky Nándor püspök és a Pécsi Takarékpénztár 100—100 Ft örökös tagdíjat fizettek, a Nemzeti Casinó helyiséget adott a gyűlésekre, Schönherr Mihály a Nádor szálló tulajdonosa hivatalos helyiséget biztosított, Buday Béla szobafestő turista jelzőtáblákat adományozott. Az egyesület kereskedő tagjai közül néhányan kedvezményeket adtak tagtársaiknak, pl.: Göbel Károly, Erreth János, Zsiga László gyógyszerészek 20%, Pintér József gőzfürdőjében 40%, Hamedli Gyula fényképésznél 10—20%, valamint laboratóriumát ingyen használhatták az amatőr fényképészek.

26 Az egyesület jelvényét viselőket a városi, a püspöki, a káptalani és a székesegyházi erdőségekben ingyen engedték be. Bár ez a város erdeiben nem mindig volt zavartalan, néha az erdőőrök jóindulatán múlott a séta. Ez csak az egyéni kirándulókra vonatkozott, mert a csoportosan turistáskodóknak az 1892-ben elfogadott kirándulási szabályzat szerint két hivatásos vezetőjük volt.

27 Már 1891 -ben elhatározta az egyesület, hogy állandó fényképgyűjteményt létesít. Ennek támogatására felkérték „a fényképészettel foglalkozó szakférfiakat és amatőr tagtársainkat". A gyűjtemény létrehozásának kettős célja volt: az első „hogy vidékünk egyes részleteit az idejövő idegen turistáknak s a helybeli kirándulóknak bármikor bemutathassuk mely terület megtekintését vegyék kirándulásuk programjába, másrészt egy nyilvános kiállításával megyénk szebb részleteinek a nagy közönség előtt való bemutatását célozzuk."

28 Hatvanhét fényképet sikerült begyűjteni a Mecsek Egyesületnek az első másfél év alatt 23 Pécsi Napló (P. N.) 1892. dec. 15. 24 Az ME jelentése az 1892. évről 25 Bm. L. a városi Erdőbizottság iratai 1892/29 26 Az ME jelentése az 1892. évről Bm. L. Pécs közigazgatási erdészeti albizottság jegyzőkönyve 1893. márc. 13. Az előző évben megépített utak komfortosítását végezték el 1893-ban. A Kardos út felső részén Lakits Gyula építési tervei alapján, a Dömörkapunál Zellerin János adományából egy-egy pavilont építettek. A dömörkapui építményt előbb építették fel, mint megkapták volna az erdőgazdaságtól az engedélyt. A Város Tanácsa ez ügyben levélben kereste meg az egylet igazgatóját. „Erdófelügyelő úrnak jelentése szerint a pavilon már felállított, a pavilon ott maradása ellen nincs kifogásunk, de jövőre bármely építést az erdőben csak az engedély elnyerése után eszközöljön a Mecsek Egyesület."

29 A város és az erdőfelügyelőség lehetőségéhez mérten mindenben segítette az egyletet céljainak megvalósításában. A Kardos úti szerpentin fásításához ingyen akácfa csemetéket bocsátanak rendelkezésükre „de a csemeték kiemelése, elszállítása, ültetési költsége az egyesületet terheli, de a munkák során az erdőmester úr utasításaihoz szigorúan ragaszkodniuk kell."

30 A sok gonddal és fáradtásággal létrehozott utakat, padokat, pavilonokat azonban nem mindenki becsülte meg, „egyesek rosszakaratból, mások pajkosságból" tették tönkre azokat. Még az egyesület tagjai sorában is voltak akik építés helyett pusztítottak. Ezért az erdőfelügyelőség panasszal fordult a városhoz „kérik felkérni az egyesület igazgatóját, hogy egyes tagokat a rendes utak betartására figyelmeztesse, ily tagokat-azonban kik az egyesület által kiadott szabályzat ellenére az erdőt károsítják kebeléből zárják ki."

31 1893-ban volt az egyesület első nagy külföldi túrája az Aldunához. Tizenöten vettek részt rajta, közülük egy nő is.

32 Az útvonal Pécs—Mohács—Belgrád— Oravica—Orsova—Herkulesfürdó—Temesvár—Szeged—Pécs volt. Hajón, vonaton, kocsival, és gyalog tették meg az utat. Ebben az évben merült fel először a Misina tetőn egy kilátó építése. Az egyesület mérnöke, Szmik Antal a tervet is elkészítette, de a megvalósításra csak 1908-ban került sor. 1894-ben Pécsett rendezték az Orvosok és Természetvizsgálók gyűlését, ezért a város és környékét bemutató füzet megírását határozták el. Kiss József ennek érdekében levelet küldött a választmány tagjainak és a vidéket ismerőknek, hogy adataikkal segítsék a kiadványt. Arra kéri őket, közölni szíveskedjenek „a vidék nevezetsségeinek leírását, esetleg a nép által hozzáfűzött regékkel együtt és az utakat melyeken azok megközelíthetők."

33 Az egylet eredményes működéséhez pénzre volt szükség, ehhez azonban nem volt elég a tagdíj és a kü30 Bm. L. Pécs város tanácsának határozata 3336/1893 31 Bm. L. városi Erdőbizottság iratai 378/893 32 Az ME évkönyve 1940. A kiránduláson résztvevők névsora: Bedó Imre, Bedó Károly, dr. Koszits Ákos, Lakits Gyula, Lenkei Zsigmond, dr. Nick Alajos, Pataki Vilmos, dr. Reeh Dezső, Rónaky Ignác, Sziebert Fülöp, Sziebert Imre, Szigriszt Lajos, Taizs József, dr. Tragor Ignác, Vogl Betti 33 Bm. L. ME iratai