Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Történettudomány - B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története I. Az első 25 év
A MECSEK EGYESÜLET TÖRTÉNETE I. 137 lönböző támogatások. Ezért jótékonysági bálok rendezésével is kiegészítették vagyonukat. 1893-ban a nőegylettel közösen rendezett nyári ünnepélyük tiszta jövedelme 200 frt. volt. 34 Az Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlésének tiszteletére a Tubesen három hét alatt építettek egy kilátót. 35 A helyi társas kirándulások közül csak a vándorgyűlés részvevőinek rendezettet tudták megtartani. A többi érdektelenség miatt elmaradt. A kirándulók egyénileg játrák a Mecseket. A Jakabhegyet a vendégkönyv beírása szerint kb. 800-an látogatták meg, közülük 14 külföldi. Itt a vadászházban étkezni is lehetett: „Tömeges kirándulásnál az ellátás előre megrendelendő, ami a legkényelmesebben úgy történik, ha a hetivásár napján a városi templom előtt árusító jakabhegyi cigányok útján egy levelet küldünk az erdőőrnek" 36 A Jakabhegyen ebben az évben régészeti ásatásokat folytatott Juhász László. Ez az anyag képezte később a városi múzeum anyagát. 37 Az egyesület három tagja Ágh Timót, Mayer Károly és Rauch János városi mérnök megvizsgálta az életveszélyessé vált máriagyüdi cseppkőbarlangot. Megállapították, hogy szükséges a barlang felügyelete a veszélyességén kívül azért is mert: „2 évvel ezelőtt egy krajnai kereskedő járt ezen barlangban s igen sok cseppkövet tördelt le, sőt több száz forint árut összevásárolt a gyüdiektól. Ezen cseppköveket pedig a híres adelsbergi barlang bejáratánál, mint odavalót drága pénzen árusítják." 38 Ágh Timót vezetésével a Vaskapunál tett kirándulást az egyesület. Ennek az évnek az eredménye még négy kiadvány volt: A Mecsek Egyesület évi jelentése, Kiss József: Pécs és környéke úti kalauz, Juhász László: Baranyamegye és Pécs város régészete és Pécs vidékének turista térképe. Ezekkel az eredményekkel zárult az egyesület első korszaka. Az átmeneti lanyhulástól a misinai kilátó megépítéséig (1895—1908) Az egyesület életébe beállott pangásnak kettős oka volt: az egyik a millenniumi készülődés, a másik a vá-* rosban 1892 óta működő Bicikli Klub megerősödése, melynek egyik vezetője Kiss József volt. A klub országos eredményeivel elhódította a közönséget a természettől. Kisebb munkákat azért végeztek. 4500 orgona tövet ültettek a Mecseken. Az eddig elkészült utak, jelzések karbantartását elvégezték pedig „a tagok között 34 Az ME jelentése az 1893. évről 35 Bm. L. ME iratai 34 Pécsi Újság 1894. máj. 3. 37 Az ME jelentése az 1894. évről 38 P. F. 1894. máj. 29. 39 Az ME jelentése az 1896. évről ügybuzgósággal nem igen találkoztunk" ezért fizetett munkásokkal végeztették el. 39 Télen is szerveztek programokat estélyeket, hangversenyeket, felolvasásokat, előadásokat, vetítéseket a természetről. Helyi kirándulások nincsenek, inkább külföldiek látogattak ide s a helyiek mentek Áusztiába, Olaszországba, Boszniába. A tagok létszámába is apadás állt be. Egyre nőtt a tagdíj hátralék, melyek bírósági úton kénytelenek behajtani. Szép tervükről a Kardos utat a Tubessel összekötő útról s az új kilátóról is kénytelenek lemondani, mert „a közönség nem tart rá igényt." 40 1897 az egylet „fekete éve". 1898 februárjában a közgyűlésen, ahol az előző évet értékelték mindössze hatan jelentek meg. A vezetőség ekkor elhatározta az egyesület megújítását Úgy döntöttek, hogy a Mecsek mellett a város szépítésére is gondot fognak fordítani. Turistaság címmel rovatot indítottak a Pécsi Naplóban. A Kardos úton több ezer facsemetét ültettek. Napirendre került a Tettye és környékének rendezése. Ekkor sajátították ki a környéken volt malmok telkeit. 41 A tervek szerint teraszokat, szökőkutakat, tavakat létesítettek volna. A kiránduló kedv is megélénkült. Májusban három kirándulásról tudósítaz újság. Május elsején például a Kardos úton kb. háromezren fordultak meg. Papp László pécsi fényképész 14 felvételből egy díszes albumot adtak ki az abaligeti barlangról. 42 1899-ben tagtoborzást indítottak, ebbben nagy szerep jutott a pécsi nőknek. Az 5—600 fő körüli tagság helyett 1500 tagot szerettek volna, mivel legalább ennyien élvezik rendszeresen az egyesület létesítményeit. Ezt a létszámot csak 1908—09-re érték el. Két nagyszabású tervet fogalmaztak meg ebben az évben. Szerzőjük Szmik Antal az egyesület új mérnöke, jeles ethnográfus és régész. Az első terv egy gyűjtemény létesítése, amely a létesítendő múzeum alapjait képezné. Gyűjteni szándékoztak: képes levelezőlapokat, fényképeket, állatokat és növényeket a háziipar, népköltészet nevezetességeit vidékről is várták, valamint a régészeti leleteket. Ezek közül fényképeket, képeslapokat és a helyi újságokat valóban gyűjtöttek is. A másik elképzelés: kilátót építeni a Misinán. Ezt Szmik Antal meg is tervezte. 43 Megvalósításra került viszont a Bánffay úton Scholtz Gyula sörgyáros adományából osztrák példára egy Mária-kép, melyet Graits Endre helyi festő készített 44 1900-ban a népszerű Kardos úti pavilont kiegészítették egy fedett terasszal. 45 A Zengőn pedig fából egy kisebb kilátót állítottak föl. 46 Egy hét főből álló csoport kirándulást tett Erdényben. 47 Nagyobb turistautakat inkább egyénileg tettek a tagok, főleg az osztrák Alpokba. 1900 elején az egylet költségeinek fedezésére egy nagyszabású művészestélyt szándékozott rendezni. Ehhez a Város 41 Az ME jelentése az 1895. évről 42 P. N. 1898. máj. 5. 43 P. N. 1899. jún. 10. 44 P. N. 1899. ápr. 30. 45 Az ME évkönyve 1900 4 «ua. 47 ua.
