Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Történettudomány - Soproni Olivér: A mihráb motívum vándorlása és egy mihrábos erdélyi kályhacsempe
A MIHRAB MOTfVUM VÁNDORLÁSA 121 darabokon a mihrab üres felülete csak a virágok pazar pompájával, a díszítés örömét szolgálta, az urbánus világnak már lazultabb vallási átélésével, addig a nomadizáló falusi nép, amely a tradíciónak legfőbb őrzője, a vallás mély átérzésével adja tudtunkra az imaszőnyegeken is az átélés mélységét. A Besir szőnyegen a fehér mihrabot egy stilizált szomorúfűz is díszíti. Közepén azonban újra feltűnik a vörös alapszínű mező, amely kettéválasztja a mihrab fehér mezejét és ebben egy kis vázából kiemelkedő stilizált életfát láthatunk, tehát az életfa megduplázódott. Szegélyének mintája is erősen stilizált, és erősen stilizált Főnix madarak sorát láthatjuk a szegélyen. így találkozik e vidék művészetében a hellenisztikus, dionysosi váza; az ősi életfa és kínai mítoszok csodás madara, a Főnix, amin nem csodálkozhatunk, hiszen Ázsia művészete egy és szétválaszthatatlan és éppen ezért az egymásrahatás elkerülhetetlen volt, amit minden művészeti emlékük is bizonyít (R. v. Oettingen, von Werner Grote-Hasenbalg: Meisterstücke orientalischer Knüpfkunst. 1922. Berlin. Mappe I. Tafel 5.) Egy másik Besir szőnyegnek ugyancsak fehér mihrabját egy stilizált életfa tölti be, szintén a vörös mezőben, amely itt is egy vázából emelkedik ki. A fehér mihrabot stilizált, arabeszkes kockákba szorított virágok töltik ki és tetején egy gránátalma díszlik. E kockás beosztással mái az ősi perzsa darabokon is találkoztunk a kertszőnyegek között. Besirünk szegélyét csak geometrikus kockák dísze borítja. E két szőnyeg hasonló mintája a mihrabnak szentségét és funkcióját, valamit a népi művészetnek tradicionális voltát és mély vallásosságát is bizonyítja és erősíti. 38 (Werner Grote-Hasenbalg, i. m.: Mappe, II. Tafel 50.) (14. kép.) A török szőnyegek egy fajánál is találkozunk ezzel a mintával, de amelyek persze nincsenek semmiféle hatással egymásra, csak az életfa ősi közös gondolata köti azokat egymáshoz. A legfigyelemreméltóbb azonban egy Beludzsisztán imaszőnyeg mintája. Az igaz, hogy ez egy fél évszázaddal fiatalabb az előbbieknél, mert amíg azok a XIX. század elejéről származnak, e darabunk a század közepének terméke. Feltűnő már a színe is (bár a szín itt gyakori), ugyanis a mihrab nyers teveszőrből készült. Az igaz, hogy ez a szín is világos és csak a szegélyek sötétek vörös és kék színeikkel. A mihrab formája is eltér a szokásostól, mivel lapos teteje van, ami nagyon messze esik a mecsetek boltozatos, kúpos, sztalaktitokkal ékes fülkéitől, ahogyan ezek a nomadizáló népek sem igen találkozhattak sokszor a mecsetek e remekeivel. A hatalmas életfa betölti az egész mihrabot. Ez egy vázából emelkedik ki és a fa vízszintes ágain stilizált szegfűk díszlenek. A szegélyeket gyöngysorok és gránátalmák borítják. Vajon ez a mintaváltás nem arra vezethető-e vissza, hogy e népeknél a mihrab eredeti jelentése és a Kaábá-hoz való kötődése feledésbe merült? A kőkultuszt felváltotta az életfa mítosza? Az igaz, hogy a kettő között nincs is oly nagy különbség, mert mind37 R. v. Ostingen von Wemer-Grote—Hasenbalg: Meisterstücke orientalischer Knüpfkunst. 1922. Mappe I. Tafel 53. 38 Werner Grote: Hasenbalg: i. m. Mappe П Tafel 50. 14. kép. Besir, Bokhara, imaszőnyeg. Werner Grote-Hasenbalg: Meisterstücke orientalischer Knüpfkunst. Berlin. 1922. Mappe IL Tafel 50. (38. j.) kettőben szellemek, istenek lakoznak; mindkettőből emberek származtak és csak az ősi mítoszvilágnak más és más ágát képviselik. Ezt az életfát török szőnyegeken is megtaláljuk és főleg a Ladikoknak és a Kuláknak gyakori motívuma, de a Ladikokon, ha rejtve is, de megtaláljuk a követ is. 39 (Werner-Grote: i. m.: Mappe II. 48. kép.) (15. kép.) De milyen eltorzulása, félreértése e motívumnak és gondolatnak egy másik ellentéte a teljesen geometrikus megfogalmazás jegyében megszületett anatóliai szőnyeg, amelyen a szögletes kupolaboltozatok egymásfeletti sora tölti be az egész mezőt. 40 (Rudolf Neugebauer u. Julius Orendi: Handbuch der orientalischen Teppichkunst. Leipzig, 1922. 68. kép.) Az imaszőnyeg még más és fontos dologra is felhívja figyelmünket. Az előzőekben — a sok közül — három különböző szellemiséget tükröző válfajáról beszéltünk. És bár láttuk, hogy Ázsia világszemlélete egy, mégis mindegyik más és más oldaláról közelítette meg azt. A perzsa a transzcendentális oldalát domborította ki, a „Hortus conclusus"-t, elérhetetlen Paradicsomot vetítette elénk az életfával, a kert virágaival és állatainak sorával. A nagy többségükben török— mongol—árja mohamedán nomádok a Belsó-Ázsiá39 Wemer Grote-Hasenbalg: i. m. Mappe П 48. kép. 40 Rudolf Neugebauer u. Július Orendi: Handbuch der orentalischen Teppichkunst. Leipzig, 1922. 68. kép.