Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Történettudomány - Soproni Olivér: A mihráb motívum vándorlása és egy mihrábos erdélyi kályhacsempe
122 SOPRONI OLIVÉR 15. kép. Turkmen, Beludzsisztan imaszőnyeg. Werner Gro te-Hasenbalg: i. m. Mappe IL Tafel 48. (539. j.) ban oly nagy szerepet játszó világhegyet és a reájuk boruló csillagok milliárdjaival teleszórt égbolt végtelenségét emelték ki, ezzel talán a világmindenség végtelenségét akarták kifejezésre juttatni? Ám a nomád szőnyegek szigorúan geometrikus megfogalmazott szegélyei a belsőtér szimbolikával teli mondanivalóját ugyan ellensúlyozták, de mindezek még valóságos teret nem alkottak, csak a világukon kívül eső tájat választották el még hangsúlyosabban a földi valóságtól. Egészen más a helyzet az anatóliai imaszőnyegek világában. Ez a törökség speciális szellemi terméke, ők, akik ugyan iszlám hitűek, de más reálisabb parasztibb szellemiség hordozói, ezt a realitásérzéküket a szőnyegek világában is kihangsúlyozottabban is érvényre juttatták, bár azért iszlám hitük és ázsiai származásuknál fogva nem szakadhattak el véglegesen a kultúrkör szellemiségétől, kihangsúlyozott ábrázolásmódjától. Mert amíg az előbbiek főleg a transzcendensét akarták kifejezni alkotásaikon, addig az imaszőnyeg architektonikus alkotás. Az előbbieknél a tér és az idő nem játszott szerepet, de nem is játszhatott, hiszen a transzcendens minden téren és időn kívül áll. Ezzel szemben ők valóságos teret alkottak a dzsámik mihrabjának ábrázolásával, de azért ez is tele van az ősi szimbolika jelképeivel. Tehát teret alkottak és mivelhogy a terek a napi ötszöri imádkozás célját szolgálták, az idő is együtt szerepel a téralkotással, ami 41 Gombos Károly: Régi keleti szőnyegek. Esztergomi Keresztény Múzeum. 1977. 4. kép. természetesen elengedhetetlen, mivel az architektúra térhez és időhöz van kötve. Tehát így új elemet vittek bele a művészet gondolatvilágába, de azért ez is szoros kapcsolatban van az ősi szimbolikus világképpel. Megismerkedvén csempénknek a szőnyegek világával való kapcsolatával és a minket legjobban érdeklő mihrábbal, keressük.meg csempénk helyét az imaszőnyegek oly gazdag és változatosságú mintái között az anatóliai művészet világában. Láttuk ezeknek két fő formáját, a piramis és az ívelt mihrab képzést a mecsetek mihrabjain. Természetesen a szőnyegek is követik ezt a gyakorlatot. Először az íveltekről kell néhány szót ejtenünk. Ezeknek legragyogóbb képviselői a Ghiordesz szőnyegek, két vagy négyoszlopos mihrabfülkéikkel, középen ampolnával, boltozatukon pedig arabeszkes Korán citátumokkal, életfákkal. Sűrűn csipkézett oszlopaik és a keretező stilizált növényi díszű minták valóban a török szőnyegművészet rekemei közé sorolják ezeket. A törökök kedvenc virágai: a tulipán, a jácint, a szegfű, gránátalma stb. természetesen erősen stilizált formákban szerepelnek azokon és, hogy értékük még magasabb legyen, sokszor selyemből készítették azokat. A török művészetnek hasonló alkotásai ezek, miként mecsetjeik, fürdőik, palotáik szép architektonikus kőből, csempékből alkotott valódi mihrabjai. Azonban ezek a Ghiordeszek is eredetileg lépcsős piramisboltozatot viseltek és talán a későbbi barokk behatolás alakította ki a boltozatos kapuzatot, vagy perzsa, indiai hatásokra is gondolhatunk. Mégis a barokkot valószínűsíti az is, hogy az utóbbiak manufakturális, főleg az udvari műhelyek alkotásai és így természetes a nyugati művészeti áramlások hatása. Egy ilyen régi XVII. századi csipkésen kúpozott darabot őriz az Esztergomi Keresztény Múzeum is, nagyon elvont kapu és szegélydísszel, ami szintén korai keletkezésre utal. 41 (Gombos Károly: Régi keleti szőnyegek. Esztergomi Keresztény Múzeum. 1977.4. kép.) A már boltozatos darabokból is megemlítünk egyet a XVni. századból. Mihrabja vörös és két láncokból alkotott oszlopa lent lótuszvirágban végződik. Gazdagon díszített szamárhátíves kapuzatát arabeszkes életfák díszítik. Középen ámpolna lóg, szegélyét stilizált maszkok alkotják. 42 (Ian Bennett, i. m.: 90. kép.) (16. kép.) Van azonban még egy változata a Ghiordeszeknek. Ezeken a kapuzat boltozata nem ívekkel kezdődik, hanem kétoldalt egy-egy lapos, vízszintesen kiugró rész vezeti be a boltozatot. Ez természetes is lenne, oszlopok tartanák azt, de az oszlopok szabadon lebegnek a boltozat és a talaj között, tehát semmiféle építészeti funkciót nem töltenek be, csak szimbolikus az együvé tartozásuk. Azután a kiugró részek felett emelkedik a boltozat teljesen irracionálissá téve az építészeti szükségszerűséget, talán ezzel is hangsúlyozva a mihrabnak transzcendens voltát. Ezek a formák csak kivételek, mert az ívelt boltozat a jellemző. Ennek az építménynek irrealitását egy Ghiordesz szőnyeg példáz42 Ian Bennett: i. m. 90. kép.
