Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Történettudomány - Soproni Olivér: A mihráb motívum vándorlása és egy mihrábos erdélyi kályhacsempe

A MIHRAB MOTÍVUM VÁNDORLÁSA 117 9. kép. Sztalaktit. Isfahan, AH Quapu Noguldun — Wände. Ernst Diez: Die Kunst der islamischen Völker. 207. kép. (19. j.) zsiában az ivánok világában nem használták. Mekkában e kis fülkében helyezték el a szent követ, a Kaábát és ez lett vallásos tiszteletük legszentebb tárgya s fülkéje a mecset legszentebb helye, és ez szinte transzcendensbe emeli azt. E fülkében olvassák fel istentisztelet közben a Korán szúráit. Itt hangzik el a rituális ima, a Szalan is. A fülkétkis lámpák világítják meg. Ez a mihrab a keresztény apszisnak és a buddhista istenszobrok fülkéjének felel meg. Minden mecsetnek legszentebb tartozéka a mihrab, mert abban játszódik le az istentisztelet legfontosabb aktusa. Sok mecsetben a mihrab padlójára egy követ festenek, a Kaábát jelképezve.

18 (Enc. des Islam. Leipzig, 1941. 498. p.). Vizsgáljuk most meg építészeti oldaláról is ezt a mihrabot. Ennek tulajdonképpen két összetevője van, az arabeszk és a sztalaktit a boltozatos fülkében. Az iszlám művészetnek egyik legpregnánsabb kifejezési eszköze az arabeszk, a csodásnak a művészet nyelvén való megvalósítása. Az arabeszk organikus formamotívumoknak, a káprázat határozatlanságába vesző, az irreálisnak, az absztrakciónak felülmúlhatatlan tárgyi kivetülése. Az eredetileg a növényinek ezerféle változatban való geometrikussá vált végtelenbe való folyása adja meg e motívum teljes absztrahálását és beleolvadását az iszlám illuzionista gondolatvilágába, életérzésbe, ami a minden lehetséges csodákkal teli világérzésükben gyökerezik. Ez adja meg a kőnek, a Kaábának, a mihrabnak is ezt az extázisba fúló tiszteletét. És a művészet eszközeivel a sztalaktit meg az arabeszk emelik a transzcendens magaslatára a mihrabot. Ugyanis a mihrabot a sztalaktitok gazdag szövevénye díszíti, míg oldalát az arabeszkek káprázata borítja be, így egészítve ki egymást az építészeti elemek az ornamentálissal a transzcendentális gondolat jegyében. Ez a sztalaktit tulajdonképpen eredetileg csupán építészeti segédeszköz 18 Enc. des Islam. Leipzig. 1941. 498. p. 19 Ernst Diez: Die Kunst der islamischen Völker. Widpaikvolt, ami a négyszögletes épületet a kerek kupolával összekötötte, a sarkok áthidalását célozva. Majd később, főleg a török alkotógéniusz kezében a legkáprázatosabb díszítőelemek sorába emelkedett és főleg a mihrabok díszítésében emelkedett magas nívóra. Ez a cseppkőszerűen szaggatott motívum, a lámpák fényében tükröződő sejtelmes földöntúli világba vezet bennünket és ez a tendencia végigkíséri egész építészetüket, először az építészetüket, majd pedig a mihrabok csodálatos díszítését szolgálva. Ez az ősi hitben gyökerező, az arabok fanatizmusa és fantáziája által szinte istenített kultusz tehát mint láttuk a mihrabban elhelyezett Kaábaban találta meg végső kifejezését, ami azután magával hozta azt is, hogy ez a mihrab méltó is legyen az isteni gondolatot kifejező kő megőrzésére. így történt meg azután, hogy a mihrabok példájára követ is festettek, a Kaábát jelképezve. Másrészt pedig az iszlám művészet csodálatos fejlődése, ami természetesen a szakrális építkezésekben magaslott ki leginkább, és amit a vallási fanatizmus átélésének szakrális szükségletei is megkívántak, a mecsetek mesés művészettel megalkotott csodáiban a mihrabok is megkapták az őket megillető művészi formát. Ismerkedjünk meg most néhánnyal e mihrabok világában. Elsőnek egy perzsiai művet említünk. Csodálatos csipkéit mutatja e művészetnek az iszaphani AliQuapu Noguldun jáspissal és más csillogó kövekkel kirakott sztalaktitok meséje.

19 (Ernst Diez: Die Kunst der islamischen Völker. Wildpark-Potsdam. 207. kép.). (9. kép.). A brusszai zöld mecset sztalaktitja pedig teljes világosságában mutatja be számunkra a sztalaktitképzés alapelemeit.

20 (Celal Esad Arseven: L'Art türk. Istanbul., 1939.360. kép.). Az Ahmed Dzsáminak Isztambulban 1724-ből, a négyszögű fal átmeneti képe a kerek kupolával, a csipkés sztalaktittal, szintén szép Potsdam, 207. kép. 20 Celal Esad Arseven: L'Art türk. Istambul. 1939. 363. kép.