Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Történettudomány - Soproni Olivér: A mihráb motívum vándorlása és egy mihrábos erdélyi kályhacsempe

118 SOPRONI OLIVÉR 10. kép. Sztalaktit. Majdan mecset 1226. Korán feliratokkal. (26. j.) J. Christoph Bürgel: u. Franz Allemann: Symbolik des Islam. Stuttgart, 1975. 39. kép. példája e művészi megoldásnak.

21 (Celai Esad Arseven, i. m. 333. kép.). De menjünk tovább. Egyik legszebb és a sztalaktit legsajátosabb formáját mutató mihrab a kóniai Alaad-Din dzsámiban látható. A dzsámi kb. 1270-ben, tehát elég korán épült és már teljes kialakulásában mutatja e művészetet. Piramisalakú, sejtszerűen tornyosodó sztalaktit boltozata van és az oldalait fedő arabeszk dísz összhangja kiegyensúlyozott és az egész építményt keretező stilizált Kufi feliratok, Korán szúráikkal művészi magaslatra emelik a mihrabot.

22 (J. Christoph Bürgel, Franz Allemann: Symbolik des Islam. Stuttgart, 1975. 39. p.) Hasonló felépítésű és szép elgondolású egy mihrab Karamanban, az Imeret mecsetben, a XIII. századból. Itt is a lépcsős, ablakos felépítést láthatjuk, ami úgy látszik a korai stílust, a szeldzsuk művészetet jellemezte.

23 (Celal Esad Arseven, i. m. 72. p.). Ez a stílus tovább élt a brusszai dzsámiban, 1421-ből, de belső terében már újra kis ívekkel is tagolt kapuzattal és virágdíszes háttérrel is találkozunk, ami stílusváltozásra, betörésre mutat az oszmánli művészet világában.

24 (Celal Esad Arseven, i. m. 196. kép). Mindamellett 21 Celal Esad Arseven: i. m. 333. kép. 22 Christoph Bürgel: i. m. 39. kép. 23 Celal Esad Arseven: i. m. 72. kép. 24 Celal Esad Arseven: i. m. 196. kép. 25 Celal Esad Arseven: i. m. 196. kép. mindezek a török művészet teremtő géniuszának hatását viselik magukon, de találkozunk e stílussal — bár ritkábban — Irán földjén is, így Kasanban, a Majdan mecsetben. Ez 1226-ban épült. Szögletes kapuzata két oszlopon nyugszik, amelyen belül ugyancsak ezt láthatjuk, de kisebb méretben, majd legalul szintén egy hasonló kis kapuzat helyezkezdik el. Mindezek kalligrafikus kufi és tulut feliratokkal vannak keretezve, amelyek Korán Szúrákat idéznek, amelyek azután csodálatos csipkés dísszé álltak össze, a mihrabot díszítve.

26 (10. kép.) (J. Christoph Bürgel u. Franz Allemann, i. m. 38. p. Kasan, 1226. Mihrab Majdan mecset.). Figyeljünk csak fel ezekre a lépcsős, piramis-szerű kapuzattal felépített mihrabokra, mert ezzel a formával az anatóliai imaszőnyegek világában még sokszor fogunk találkozni. Azonban van még egy másik stílusváltozata is a mihrabnak. Anatóliától keletre és nyugatra egyaránt, sőt a szeldzsuk időket követően már a barokk betörését is jelzik. Ez a stílus nem piramisszerű, lépcsőzetes kapuzattal építi fel a mihrabot, hanem kerek, vagy legtöbbször a sajátosan keleti szamárhátíves boltozatot helyezi reá. így, hogy a legkeletibb iszlám világából vegyük példánkat, az indiai Fathpur Sikri mecset mihrabjat idézzük. Ott kis ívek alkotják a boltozatot, sztalaktitok, stukkók és pompás festett díszek között.

27 (Ernst Diez, i. m.: 188. kép.) Majd Isaphanban a Mesdzsid-Dzsuma, a mecset mihrabja 1310-ből. Itt két oszlopon nyugszik a boltozatot tartó szamárhátív. Alatta ugyanezt láthatjuk, de kisebb méretben. Arabeszkeknek sűrű csipkés fonadéka borítja a falakat és kufi szúrák feliratai díszítik még az íveket.

28 (Ernst Diez, i. m.: 107. kép.) Talán egyik legszebb példája e művészetnek az Omajjádok idejéből a Quassojr Amra mecset a Holttengernél a sivatagban. Ez egy steppei vadászlak, az utolsó hellenisztikus hatású építmény. A kerek boltozaton a szokásos kufi felirat. A festői, sztalaktitokkal változatossá tett arabeszk kaleidoszkopikus díszítmény közepén egy trónusán ülő kalifát láthatunk, de a sűrű díszítmény szövedékében emberi alakja alig kivehető. Ez az egész fülkét a transzcendens legmagasabb fokára emeli, a mihrab szentségét és a kalifa isteni származását is kihangsúlyozva.

29 (Ernst Diez, 190. kép.) (11. kép.) Találkozunk azonban a messzi Nyugaton is ezzel a stílussal, így például Cordovában. Itt egy hatalmas, szamárhátíves kapuzat a mihrab bejárata, a mór művészet sajátos stílusát reprezentálva.

30 (Ernst Diez, i. m. 59. kép.) A sztalaktit mellett a keretező kufi Szúrákat idéző feliratok nemcsak a szakrálist, hanem a díszítés céljait is szolgálták. Ugyanis Keleten az írásnak más meghatározói is voltak, mint Nyugaton. Mi csak a gondolat közlésére 26 Christoph Bürgel u. Frantz Allemann: i. m. 38. kép. 27 Ernst Diez: i. m. 188. kép. 28 Emst Diez: i. m. 107. kép. 29 Ernst Diez: i. m. 190. kép. 30 Ernst Diez: i. m. 59. kép.