Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Történettudomány - Soproni Olivér: A mihráb motívum vándorlása és egy mihrábos erdélyi kályhacsempe

ПО SOPRONI OLIVÉR 1. kép. Imaszőnyeget utánzó kályhacsempe. Erdély. léktárának is gyakori szereplői.

4 (2. kép.) (Ian Bennett Schönheit echter Orientteppiche. München, Gütersloh, Wien, 1974. 11. kép.) Arab írók közlése szerint Kthesifonban a Taki-Kisra palota padlóján egy óriási szőnyeget, a „Khozran tavaszát" láthatták, amelyet Kthesifon elfoglalása alkalmából (637) az arab katonák darabokra szaggattak. Ez úgy látszik egyik őse lehetem a későbbi perzsa„kertszőnyeg"-eknek.

5 (Felvinczi Takáts Zoltán: Kelet művészete. Bp. 197. o.) Ám nemcsak hírt kaptunk ezekről, de valóságában is megismerhettünk egy ilyen csodálatos darabot Ugyanis egy orosz expedíció, az Altái hegységben, egy délszibériai szkíta fejedelem sírjában egy majdnem teljesen ép, csomózott szőnyeget talált. Ez az ún. „Pazyryk" szőnyeg. Egy kertszőnyeget ábrázol, tehát az arab írók tudósítása, a bár sokkal későbbi Kthesifoni palota „Khozran Tavasza" szőnyegéről hiteles, mivel mintája azonos. Szőnyegünk külső szegélyén lovasok menetelnek. A belső szegélyen hatalmas szarvú bikák sorát láthatjuk. Tükrét rácsminta osztja részekre és ezekben az életfa különböző formáiban gyönyörködhetünk. A hatalmas szarvú bikákban; az életfákban és a rácsmotívumban az ősi szimbolika jelképeivel találkozunk, 4 Ian Bennett: Schönheit echter Orienttepiche. München, Gütersloh, Wien, 1974. 11. kép. 5 Felvinczi Takáts Zoltán: Kelet művészete, Bp. 197. p. * Ian Bennett: i. m. 10. kép. ami természetes is, hiszen Ázsia kozmikus világképében a művészetek is csak ennek szolgálatában kellett, hogy álljanak; ez alól a szőnyegművészet sem vonhatta ki magát De figyeljünk csak fel a bikák ábrázolására, ugyanis hátukon sűrű sávozást láthatunk és ez is sajátos jele az összes hasonló mitikus ábrázolásoknak, ami az állat mitikus lényét domborítja ki. Ez a lelet szépségével, tökéletes formai kompozíciójával, valamint technikai tökélyével azt is bizonyítja, hogy nagy múlt áll mögötte, amíg e tökélyre eljutott és a körülbelül ezer évvel későbbi Kthesifoni szőnyeg már ennek jegyében született

6 (3. kép.) (Ian Benett, i. m. 10. kép.) Hogy mily sokáig tovább élt e mitikus motívum, azt többek között egy XVI. századi magyar tál szarvasmarhaábrázolása is igazolja, ahol a szarvas hátát ugyancsak hasonló sávok díszítik.

7 (Soproni Olivér: A magyar művészi kerámia születése. A török hódoltság kerámiája. Bp. 1982. 8. tábla, 2. kép.) Ezek az ősi minták a mai napig sem vesztettek népszerűségükből, ami az ősi mitikus élmény továbbélését bizonyítja az életfával, a „Hortus conclusus"-szal kapcsolatban. A számtalan példa közül említhetünk egy Dzsusegan szőnyeget, Kasantól délre, a XVIII. századból. Ezen sűrű rombus-hálózatban életfákat láthatunk különböző formákban és még szegélyét is rozetákkal váltakozva szintén életfák díszítik.

8 (4. kép.) (Ian Benett i. m. 66. kép.) Ez a darab még a perzsa művészetformavilágában született Azonban már a szomszéd török, kaukázusi erősen geometrikus formajet: gyeit viseli magán egy másik kurd kertszőnyeg, a XVIII. századból. A faábrázolás szétszórt, közben a kaukázusi darabokra jellemző medaillonok is beleil!- leszkednek. Szegélyén a futókutya motívuma és á stilizált rozetták adják meg erősen geometrikus karakterét darabunknak

9 5. kép. (Ian Benett: i. m. 34. kép) z Sokszor emlegettük már az életfát. Ez az életfa az élet vizével a világhegyen termi örökéletet adó gyüi- mölcseit egy másik világban. Ez a kiválasztott hős kivételével más földi halandó számára elérhetetlen. Már ti a neolitikumban találkozunk vele és az eurázsiai néi- péknek—bár más és más variánsokban—közös mitikus világképéhez tartozott. A történelmi korokban találkozunk vele Egyiptomban, a Gilgamesben stb. Ez " olymposzi istenek nektárja és ambróziája is. A fával és к a forrással a görög jóshelyektől Buddha szent fügefáa ján keresztül, a germánok Ydrasilján át a keresztény búcsújáró helyekig, a mai napig is mindenütt találkozunk. Ez az életfa mítosza azután a perzsa művészet:. ben találta meg végső formáját, amely azután a Szassza:- nida művészet expanziója kapcsán az egész európai z világban elterjedt. ^ Végül még egy érdekes adat. Priskos rétor írta:, At>- tila nejének Rékának hajlékában a bizánci követség :, puha szőnyegeken lépkedett és a királyné is egy ilyen 7 Soproni Olivér: A magyar művészi kerámia születése, A török hódoltság kerámiája. Bp. 1980. tábla, 2. kép. 8 Ian Bennett: i. m.: 66. kép. 9 Ian Bennett: о. m. 34. kép.