Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Régészet - Tóth Endre: A Quinque Basilicae – Quinque Ecclesiae helynevek lokalizálásához és értelmezéséhez

QUINQUE BASILICAE — QUINQUE ECCLESIAE HELYNEVEK 103 valóban a Dráva torkolatáig terjedt. A folyótól délre! A bolgár támadás után a Dráva—Száva köze, azaz Inferior keleti fele bolgár kézre került (előtte sem beszélhetünk többről, mint Karoling fennhatóságról, érdekterületről), az Inferior név pedig áttolódott a Drávától északra. Semmi okunk feltételezni, hogy az Inferior megjelölés 828 után a Dunántúl keleti részét is fedte: legfeljebb Salzburg óhajának felelt volna ez meg, nem pedig a tényleges helyzetnek. Quinque Basilicae lokalizálásához Pannónia Inferioron belül nem sok érv áll rendelkezésre. Olyan mindenesetre nincsen, ami a pontosabb helymeghatározást lehetővé tenné. Ilyen persze, a felsorolás többi templomos helyénél sincsen. Valószínűleg nemPribina birtokközpontjának körzetében feküdt, mert a CBC nem ott sorolja fel. E csoportban vannak szláv településnevek (Dudleipa, Keisi), német- (Lindolves-Isangrineschirichun), szláv birtokos temploma (Wiedhereschirichun), vagy neolatin: Beatuseschirichun. Különös, hogy amíg az összes többi településnél vagy inkább birtoknévnél a CBC ófelnémetül nevezi meg a templomot, addig a Quinque Basilicaenél latinul. Különösen a Beatuseschirichun esetében feltűnő (hiszen a birtokos római leszármazott: ne kutassuk most, hogy pannóniai vagy Salzburg környéki walch), hogy a templomot mégis chirichunnak jelölték. Ennek alighanem az lehet az oka, hogy a Quinque Basilicae nem Karoling-kori névadás. Korábbi település neve lehet, amely leginkább olyan területen keresendő, ahol walch lakosság élt; jogosan gondolt Vékony Gábor romani néptöredék falujára.

17 Ilyen település pedig jelenlegi ismereteink szerint a Kelet-Dunántúlon nem tételezhető fel. Mindezért a CBC Quinque Basilicae birtoka valahol Zala megyében, vagy délebbre, ill. nyugatabbra kereshető. Általában tényként fogadják el, hogy az Arnulphinum Vaecclesiae-je azonos a CBC Quinque Basilicaejével, és mindkettő Pécsre lokalizálható. A kérdés azonban az, hogy a névhasonlóság forrásösszefüggést, településtörténeti összefüggést vagy mindkettőt jelent-e? Azaz az Arnulphinum Quinque Aecclesiaeje a pécsi település ismeretén alapszik, vagy a hamisító csak a forrásából másolta-e át az új oklevélbe? CBC-ból vagy más, elveszett oklevélből vette át az adatot? Azaz az Arnuphinum helyneve Pribina egykori birtokára DNy-Magyarország területén, vagy Pécsre vonatkozik-e? Mindez nem válaszolható meg az Arnuphinum keletkezési idejének ismerete nélkül. A korábbi felfogás szerint az Arnulphinumot a 10. század második felében hamisították.

18 H. Koller azonban az oklevél alapos vizsgálatával arra a következtetésrejutott, hogy az eredetileg csak helyneveket tartalmazó hiteles adománylevelet többször másolták és interpolálták.

19 A reánk maradt oklevelet azonban nem a 10. század második felében, hanem all. század közepén hamisították, mégpedig a salzburgi érsekség keleti politikája érdekében. Ez természetesen merőben új megvilágításba helyezi Quinque Aecclesiae azonosítását is, hiszen az oklevél írásakor már létezett az episcopatus Quinqueecclesiense! Ez pedig nem jelent kevesebbet, mint azt az Arnulphinum készítője valóban írhatott Pécsről Quinque Ecclesiae néven, és az érsekség igényét fejezte ki a területre. Tehát az Arnulphinum Quinque Ecclesiae helyneve nem hasznosítható Pécs 9. századi történetéhez. Különös, hogy a CBC Quinque Basilicae-t, az Arnulphinum Ecclesiaet írt A szóhasználatból kiszoruló basilica-t az Arnulphinum szerzője „modernizálhatta", de a helynév megváltoztatása a település tényleges ismeretében felettébb szokatlan. Különösen azért, mert mint láttuk, a CBC az egyház-szót németre fordítva adja, egyedül a Quinque Basilicae esetében írt csak latin névalakot: vagy azért, mert meggyökeresedett helynév volt vagy mert értelmileg nem tartotta a kettőt (a basilica-t és a chirichun-t) azonosnak. Ha tehát az Arnulphinum szerzője megváltoztatta a helynevet, akkor vagy nem ismerte a Quinquae Basilicae-t, vagy szándékosan módosított Akárhogyan is történt, a szándékosság lehetősége fennáll. Az episcopatus Quinqueecclesiense ismeretében pedig jól indokolható a változás. Nem szükséges különösebben bizonyítani, hogy Salzburgban tudhattak az új püspökség alapításáról: nyilvánvalóan éberen figyelték a dunántúli magyar egyházszervezés kibontakozását Amikor pedig a magyar belpolitikai helyzet ingatagnak látszott, elkészítették az Arnulphinumot. A magyar—német egyházi információkkal kapcsolatban hivatkozni lehet II. Henrik bambergi székesegyházának felszentelésére, ahol Asztrik és a salzburgi érsek is jelen volt 1012-ben, három évvel a pécsi püspökség alapítása után.

20 A magyar egyházszervezés a salzburgi érsek előtt nem lehetett titok. Ezért tartom reálisnak azt a lehetőséget hogy az Arnulphinum készítésekor nem a Quinque Basilicae birtoknév került az oklevélbe, hanem Quinque Ecclesiae, azaz a pécsi püspökség. Még az is lehet, hogy az oklevél szerkesztője jóhiszeműen járt el. A Conversioban ráakadt a Quinque Basilicae helynévre és azt azonosnak hitte a magyar püspökséggel. Mindenesetre akár ismerte Quinque Ecclesiae tényleges fekvését, akár nem, a hamisításkor Pécs felé sandított. Tehát az Arnulphinum készítője akár egyszerűen átmásolta és korszerűsítette a CBC Quinque Basilicae helynevét, akár azt már a pécsi püspökség ismeretében tette meg, egyik forrás sem használható Pécs kora középkori történetéhez és közvetlenül még a Quinque Ecclesiae név értelmezéséhez sem. Mégis úgy gondolom, hogy az Arnulphinum szerkesztője nem véletlenül javította a Basilicae-t Ecclesiae-re, hanem a pécsi püspökség ismeretében. Hogy ezt valószínűsíteni, netán bizonyítani tudjuk, akkor a dunántúli helységekkel kapcsolatban összefüggéstkell kimutatnunk az Arnulphinum és a CBC illetve a magyarországi 11. századi adatok között. Ez az összefüg17 Vékony 1986,58. 18 Vö. Urkundenbuch des Burgenlandes, 1955.

1, nr. 17. 19 Koller 1969, 65. 20 Tóth M. 1988,120