Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A lakóház alaprajzi fejlődése a Dél-Dunántúlon

182 ZENTAI 16. Kannellurázott oszlopú, mellvédes tornác 1858ból Zengővárkonyban (Baranya m.), Kossuth u. 6. (Fotó: Balassa M. Iván, 1985). hasznát veszi, s adómentes."

15 S valóban Siklós környékén és a Tolna megyei Sárközben ekkortájt már gyakran két méter széles gangok épülnek. Funkciójuk igen sokoldalú. A füstös-konyhás házterületen a különbejáratú helyiségek közti közlekedésben elemi védelmet nyújt az időjárás viszontagságai ellen. De szolgál tárolásra, pihenésre, étkezésre, alvásra. Öcsényben például a módos parasztgazdáknál is előfordult, egészen az 1930-as évekig, hogy késő őszig a tornác végében fölállított szunyoghálós nyoszolyában aludtak.

120 A hátsó szoba előtt egy asztalt helyeztek el székekkel, jó időben itt étkeztek. Itt szárították a gabonát, a paprikát, a babot, a napraforgót, a mosott ruhát stb. A 100 holdas őcsényi Lovas István a tsz megalakulásáig a kicsépelt búzát fölöntette széles, mellvédes gangjára, egy hétig szárogatta, s ezalatt ott is aludt ideiglenesen kitett ágyában. A falazott tornác bővelkedik formaváltozatokban. Szinte egyidöben jelentkeznek a klaszszicista oszlopsoros, lábas tornácok és a külön№ Várady Ferenc 1896. 280. « Például Boldog Varga István, született 1888., Sgy. 1978. 1L

'

7 Kistófalu, Kossuth u. 44. OMF-falukutatás. Mestergerendáján datált. — Meg kell jegyeznünk, hogy bár a tornác igen korainak látszik, az épület szerkezeteit nem vizsgáltuk, s így nem TÜNDE 17. Oszloplábas „gang" a 19. század végéről pincelejárattal. Fadd (Tolna m.), Űj u. 9. (Fotó: Szabó Jenő, 1975). féle íves-mellvédes megoldások. A dél-dunántúli évszámos házak közül az egyik legkorábbinak, az 1783-ban épült kistófalusi (Baranya m.) háznak dór jellegű oszlopos tornáca van.

1-'

7 Hasonló egyenes áthidalású oszlopos és pilléres lábas tornácok a múlt század derekán kedveltek- voltak a Balaton-mellék dél-keleti részén (Balatonszemes, Balatonöszöd, Zamárdi, Kőröshegy stb.),

128 a Dráva mentén és NyugatBaranyában (Bogdása, Nagycsány, Hobol, Szulimán),

J2!l a Tolna megyei Sárközben és a Zengő alján. Ma -már alig találkozunk „élő" példájával, mert az 1860—70-es évektől elterjedt a mellvéd. (Zengővárkonyban a Kossuth u. 6-os számú tájház oszlopainak közét 1862 körül rakták be vályoggal, a siklósi Hunyadi u. 8-as házét 1871-ben, az öcsény, Fő u. 20-as számú ház pillérei az 1870-es évek végén egészülnek ki mellvéjddel).

130 A Sárköztől északra a Duna mentén és Mezőföldön az erőteljes, szögletes posztamensre emelt oszlopsoros tornác csak századunk fordulóján és a 20. század elején lehetünk biztosak abban, hogy a tornác és mestergerenda egyidős. 128 Tóth Kálmán 1936. 15. skk. m Kiss Tibor 1943. 38. skk., Tóth János 1961. 102. ш Zentai Tünde 1984. 221., Zentai Tünde: Az őcsényi ház bontási naplója. SZNMAD 63. 1976. 9.