Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A lakóház alaprajzi fejlődése a Dél-Dunántúlon

A LAKÓHÁZ ALAPRAJZI FEJLŐDÉSE 171 7. Vertfalú ház a 19. század második feléből kettős konyhával, Somogyszentpál, Kossuth u. 129., 1987. igen nagyméretű füstöskonyhákP Róluk Szennából múlt századi emlékek alapján Gönyey Sándor azt jegyezte föl, hogy a „konyha kétszer akkora volt, mint a szoba." Hasonló nagyméretű füstöskonyhát láthatunk ma is a szennai szabadtéri 'múzeumban a csökölyi (Belső-Somogy) házban. A nagy konyhából gyakran keskeny füstöskonyhát választottak le, s így Somogy (és területünkön kívül Zala és Vas megye) egyes falvaiban a 19. században rövid időre létrejöttek a kettős konyhák, illetve a füstösházból elfalazott keskeny konyhák. Külön figyelmet érdemelnek a kamrák. A Dél-Dunántúlon sokféle változatban fordulnak elő. Némelyek csak az élelmiszer, értékes holmi, ruha, gazdasági eszközök stb. tárolására szolgálnak, mások viszont a hálószoba szerepét is betöltik. Ennek megfelelően kialakításuk, elhelyezésük, a lakóházhoz való viszonyuk is többféle. Ott, ahol többszörösen bővített családok éltek egy fedél alatt, kialakulhatott a hálókamrák rendszere. A nyugat-magyarországi faházak területén, a 18. században a kamrák összeépültek a lakóházzal. A „régi" göcseji kerített házakról Gönczi Ferenc kinyomozta, hogy 4—5, sőt 8—10 hálókamrát is magukban foglaltak.

54 A nagycsaládi együttélés a Dél-Dunántúl több vidékén szokásban volt. Az 1784—87-es népszámlálás adatai szerint nagycsaládi formában él és gazdálkodik Tolna megyében a családok 1%-a, Somogyban 9%-a, Baranyában 21%-a.

55 Somogy vár és filiáinak 1749-es egyházlátogatási jegyzőkönyvéből

56 a konkrét családszerkezetet is megismerhetjük. Ebből kiderül, hogy körülbelül minden második házban kettő vagy több család lakik. De vannak nagyobb számú háznépek is. A somogyvári Migurin család 23 személyt számlál, köztük három családot alapított testvért, gyermekeikkel, unokáikkal. Hasonlóan kiterjedt Vámoson Tamás János családja, amelyben a testvéri családok, a feleséges szolga és kanász 16 főt tesznek ki. Sajnos a följegyzések nem emlékeznek meg a házakról és a lakáshasználatról. Nem tudjuk, hogy ez a sok ember hol talál magának alvóhelyet. A somogyi lakókamrákról egyelőre nincsenek megbízható adataink. Kiss Sámuel 1822-ben, amikor azt írja a somogyi viszonyokról, hogy: „...itt sok Jobbágyok egy kis szoros szobájukban vejökkel, menyökkel kilenczen-tizen is együtt laknak." — nem szól hálókamrákról.

57 Bizonyos azonban, hogy mind a kamrák, mind az istállók hálóhelyül is szolgáltak, amint ez a boszorkányperek anyagából ki is tűnik. Iharosberényben 1737-ben példáui a kárvallott elmondja, hogy a Kamorában, ágyában rontották meg.

58 A baranyai nagycsaládok magas aránya elsősorban a megyében élő délszlávok nagy számával magyarázható. Baranyában a 18. századvégén, az 1785—86-os Széchényi leírás szerint a délszlávok körében teljesen általános a 3—4 családból álló háztartás, de nem ritka köztük az ennél nagyobb sem. Lucson és Kácsfalufean följegyezték, hogy 10, illetve 12 család is él egy 53 Zentai Tünde 1989., Gönyey Sándor 1933. EA 5374. 84., Knézy Judit 1974. 58., Gönczi Ferenc 1914. 420, 430., Seemayer Vilmos 1933. 52. 5

'' Gönczi Ferenc 1914. 443, 445., örségről Bíró Friderika 1975. 45. etc. 55 Rúzsás Lajos 1964. 173., A nagycsaládról és szerkezeti formáiról: Andorka Rudolf 1975, 1981., Dányi Dezső 1977., Faragó Tamás 1977, 1983., Hajnal, John 1982. etc. 50 Közli Horváth József 1975. 239—242. 57 Kiss Sámuel, N. A. 1822. 41. 58 Schräm Ferenc I. 1983. 540.