Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, II.

HALLHATÓ MÜZEUM, II. 159 A 18—19. századi pécsi vesztőhely. Janus Pannonius Múzeum évkönyve 22. 1977. (1978) 285—286. o. Pécs belvárosának utcanevei. Baranyai Helytörténetírás, 1977. (1979). 397—440. o. Pécs-belváros házai és telkei. Adatgyűjtemény. Pécs, 1978. Janus Pannonius Múzeum. 767 o. 2 térképpel. A pécsi volt kapucinus rendház telke. Janus Pannonius Múzeum évkönyve 23. 1978. (1979). 246—249. o. A pécsi vesztőhelyről. — A pécsi hóhérokról. — Az Ignác-kutakról. Janus Pannonius Múzeum évkönyve, 25. 1980. (1981). 231—239. o. 1-térképpel. A pécsi Budai Külváros telkei, házai és utcái. Adatgyűjtemény. Pécs, 1985. Janus Pannonius Múzeum. 1305 o. 4 térképpel. Pécs régi temetkezési helyei. Janus Pannonius Múzeum évkönyve 32. 1987. (1988) 51—82. PA pécsi Balokány. Janus Pannonius Múzeum évkönyve, 33. (1988). 105—133. o. HANGDOKUMENTUM К—148. Madas József beszél életéről, a MESZHART-nál töltött évekről, ottani munkatársairól, a bányában folyó munkáról. A felvételt Madas József pécsi, Timár u. 19. sz. lakásán dr. Nádor Tamás készítette. 50 perc. Madas József: „Én eredetileg az ajkai szénbányáknál dolgoztam. Mélybányász voltam. A felszabadulás után átkerültem a Bauxithoz, mely szovjet vállalat volt, mint a Göring-Werke egyik üzeme. A DGT szintén vegyes vállalat lett, MESZHART — Magyar—Szovjet Hajózási Részvénytársaság — néven. Áthelyeztek ide. így kerültem Pécsre 1947. december 5-én. Már jártam egyszer Pécsett, 1945 május elején. Akkor még a régi DGT vezetés működött. Az igazgató Szabolcs volt.

18 öt kerestem fel és tájékozódtam a helyi viszonyokról. Ugyanakkor felkerestem a bányakapitányságot is, ahol Rih20. ábra: Madaras József (1905—1988). Középiskolai tanulmányait Szegeden fejezte be. Bányamérnöki oklevelet a soproni bányászati főiskolán szerzett. 1931től az ajkai szénbányáknál aknászként, majd bányaigazgató-helyettesként, 1943-tól az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. padragi bányája üzemvezetőjeként dolgozott. 1945-től a Magyar— Szovjet Alumínium-művek gánti és iszkaszentgyörgyi bányáinak üzemvezetője. 1947-ben került Pécsre. A MESZHART-nál az üzemszervezési és tervosztály vezetője, 1963-tól a Komlói és Pécsi Széntröszt széndúsítási és értékesítési osztályának vezetője 1965-ben történt nyugdíjazásáig. Ettől kezdve minden idejét várostörténeti kutatómunkának szentelte. A belváros 44 utcáját, 700-nál több telkét ismertető, példa nélkül álló adatgyűjteményt hozott létre. Ennek szerves folytatásaként elkészült, több, mint kétszer akkora terjedelVmű, a budai külvárost feldolgozó mű, a hozzá tartozó térképrekonstrukcióval. Tevékenységét 1985-ben Pro űrbe Pécs kitüntetéssel jutalmazták. mer Lászlóval találkoztam, aki akkor a helyettes volt, és vele is tudtam beszélni. 45 májusában tehát még DGT állapot volt, amikor 1947 végén ide kerültem, már a MESZHART állapotot találtam. Az akkori MESZHART állapot nagyon különbözött a mostanitól. Bent az igazgatóságon — ami nagyon kicsi volt — csak az 18

A Madas József által említettekről: Szabolcs (Straka) Rezső. Az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) pécsi bányáinak igazgatója 1935—45 között. — Dr. Rihmer László oki. bányamérnök (1904. ápr. 1. — 1982. dec. 1.). 1927-től dolgozott a DGT bányáinál. 1928-ban Széchenyi-aknán megtalálta, majd feldolgozta az un. „Pécsi maimmut"-ot. E tárgykörből disszertációt készített és ledoktorált 1934-ben. 1939—1953 között bányahatósági szolgálatot töltött be a budapesti, a miskolci, végül a pécsi Bányakapitányságon. 1953-tól 1965-ben történt nyugdíjba vonulásáig a komlói szénbányászat területén dolgozott a bányabiztonsági osztály vezetőjeként. — Wietorisz Róbtrt oki. bányamérnök (1895. okt. 17. — 1973. jún 9.) 1921-től a DGT különböző üzemeiben (Vasns, Szabolcs, Ferenc-akna, Pécs-Bányatelep), 1946tól a MESZHART igazgatóságán dolgozott. 1949-ben a szovjet műszaki igazgató helyettesévé nevezték ki, 1953-tól a Komlói Szénbányászati Trösztnél légvezetékes—szellőztetósi főmérnök, 1960-ban történt nyugdíjazásáig. — Vadon, helyesen Vándor Ferenc (1915—1976), a vasasi bányaüzem vezetője, előbb főbányamester, majd 1955—71-ig bányatechnikus volt. — Vereczkei Lajos bányatechraikus (1910—) 1951-ig főbányamester István-aknán, 1951—52: üzemvezető Vasason, 1952 őszétől a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója. 1957. jan. l-jén a Mecseki Ércbányászati Vállalathoz helyezték át. Onnan ment