Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, II.

HALLHATÓ MŰZEUM, II. 153 HANGDOKUMENTUM: К—235. Littke Józsefné beszél férjéről, valamint a balatonbogiári francia hadifogoly táborról, 1987. márc. 5-én, pécsi lakásán. 46 perc. Littke Józsefné: „A magyar álla.m akkor azért létesítette ezt a tábort, mert a barátságot valamilyen formában meg akarta tartani Franciaországgal. Abban az időben Hitler már nagyon előre nyomult Európában és • a franciák közül, akik harcoltak a németek ellen, egy idő után négyszázan átszöktek Magyarországra. De nem azért, hogy itt maradjanak, hanem azt az utat próbálták keresni, hogyan juthatnak le De Gaulle-hoz Magyarországon, Bulgárián és Törökországon keresztül? Ámde a politikai megállapodás akkor az volt, hogy Magyarországon feltartják és nem engedik tovább őket. Itt jó dolguk volt. De a francia hazafiasság néhányukat izgatta, ők megszöktek. Volt, akit elkaptak, volt aki tovább jutott. A szökéseket a parancsnokoknak azonnal jelenteniök kellett. Akik átszöktek, azoknak részben azért sikerült, mert a férjem, meg a Daróczy nem jelentette aznap, sem másnap, hanem csak harmadnap, hogy nincsenek a táborban. így maradt idejük a szökésre. Nádor Tamás: Milyen kapcsolat alakult ki a franciák és a magyar parancsnokok között? Vágó Mary: „Eleinte a hadifoglyok némi félelemmel és bizalmatlansággal fogadták a két parancsnokot, mert az előző parancsnokokkal szemben rossz tapasztalataik voltak. Egy-két héten belül azonban nagy barátság kötődött. Hozzá kell tennem, hogy mind Daróczy, mind a férjem, kitűnően beszélt franciául. A napirend úgy kezdődött, hogy reggel 7 órakor a névsorolvasásnál mindenki jelentkezett. Utána elvonultak a franciák különböző tevékenységekre. Dolgoztak vagy szórakoztak. Kora reggeltől késő estig oda mehettek Balatonboglár területén, ahová akartak. Csónakázhattak, evezhettek, teniszezhettek. Ugyanakkor dolgozhattak is. Férjem és Daróczy létesített egy kosárfonó műhelyt, azon kívül egyéb foglalkozókat teremtett, hogy valami kis keresethez jussanak. Balatonboglár másik részén volt a lengyel tábor. A lengyelek és a franciák persze összejöttek és különböző műsoros estéket, bálokat, szórakozásokat rendeztek." A későbbiek folyamán azonban mindig roszszabbodott a helyzet és a hangulat. A németek mind közelebb kerültek és bizony különböző, megszervezett provokációk is nehezítették a táborlakók életét. Mivel a két parancsnok kiállt a franciák védelmében, megindult ellenük az eljárás. 14. ábra: „Vágó Mary, a »Júlia-« kitűnő szubrettje tegnap, csütörtökön délben a VI. kerületi anyakönyvvezetőségen házasságra lépett Littke József pezsgőgyárossal. Esküvő után a fiatal pár Pécs környékére utazott." Üjsághír: 1938. április 28-án. Vágó Mary: „Egy szép alkalommal mind a Daróczy, mind a Littke megkapta a hivatalos értesítést, hogy hadbíróság elé kerül az ügy. Szerencsére annyiban megúszta a két parancsnok, hogy nem zárták őket börtönbe, amiért a franciákat védték. A hadbíróság után elengedték, de táborparancsnoki tisztségükből azonnal leváltották őket. Rögtön kinevezték az új parancsnokokat, így elég hirtelen kellett elmennünk. Egy kis csónakba szálltunk, a franciák végig álltak a Balaton partján, amikor elindultunk, kis zászlókkal integettek. Egyiknek-másiknak csurgott a könnye. Rántott csirkét készítettek az útra. Tudták, hogy Siófokra megyünk, a vízen leszünk, éhen ne haljunk. Ahogy utólag hallottam, bizony az újonnan kinevezett tisztek nem nagyon kesztyűs kézzel bántak a franciákkal. Akkor aztán erőteljesen megindult a franciák menekülése tovább Magyarországról." 4. KERÊNYI JÁNOS ny. rácvárosi iskolaigazgató, karnagy. VELE KAPCSOLATOS ÍRÁSOK: Virágos kertben. Móricz Zsigmond írása a Pesti Napló 1938. jan. 28-i számában.