Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)
Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, II.
148 NÄDOR TAMÁS 8. ábra: Ernster Dezső édesapjával Bayreuthban (1931). zső beszél pécsi emlékeiről. A riporter: Várnai Ferenc. Készült 1964. július 2-án. Ip45. Nádor Tamás: Ismét itt ülünk a Nádor szálló halljában és beszélgetünk emlékekről, élményekről az elmúlt évekről, évtizedekről. Hiszen ez a város Ernster Dezső szülővárosa. Innen indult el magasba ívelő művészi pályafutása. Talán először a legrégibb pécsi emlékekről, a gyermekkorról, az indulásról kérdezem művészurat. Ernster Dezső: Jónapot kívánok, üdvözlöm önöket. Itt vagyok Pécsett, nem tudom már hányadszor, mert minden évben visszajövök. [... ] Itt születtem Pécsett, itt végeztem az iskolát, és 1916-ban harctérre kerültem. 1916 nyarán orosz fogságba kerültem, és '18-ban jöttem haza. Elkezdtem énekelni tanulni az én felejthetetlen tanárnőmnél, Kalliwoda Olgánál, akire a legnagyobb szeretettel gondolok vissza. Nádor Tamás: Milyen ekkor Pécs zenei élete? Hogyan emlékezik vissza az akkori időkre? Kalliwoda Olgára és édesapjára? 13 Ernster Dezső: Édesapámra csak sírva tudok emlékezni. Gyönyörűen énekelt, nagyon szép hangja volt és nagyon istenfélő ember, amit, hála a jó Istennek, én is örököltem tőle. Édesanyám nagyon fiatal korában elhagyott bennünket. Nővérem, Adelin, szintén jó operaénekesnő volt, korán abbahagyta, kivándorolt valamikor '23-ban Amerikába és ott ének tanítással foglalkozott... 1919-ben kerültem Kalliwoda Olgához. A legjobb mesternő volt, ő maga is nagyon szépen énekelt és jól oktatott. Nagyon sokat köszönhetek neki, sokat tanultam tőle. Ügy szintén férjétől, Kürschner Emanuel hegedűművésztől, aki a zeneiskola igazgatója volt, rendkívül jó muzsikus. [... ] 1919-ben Bécsbe kerültem. Egy privát tanárnál tanultam. 1919—23-ig nagyon nehéz éveken mentem keresztül. Nagy infláció volt mindenütt, de azért sikerült befejeznem részben tanulmányaimat. 1923-ban a plaueni városi színházhoz kerültem. Nádor Tamás: Mi volt az első szerep, a bemutatkozás? Ernster Dezső: Bemutatkozásom a plaueni színháznál az őrgróf a Tannhäuserben, ez volt az első szerepem. Emlékszem, egy nagyon kedves kollégám, egy másik városból adta kölcsön a szakállát, mert nem volt a színháznak elegendő szakálla. Ott énekeltem részben a legszebb szerepeimet, többek között Roccot, mely egyike a legkedvencebb szerepeimnek. Nádor Tamás: Ezt milyen szerepék követték? Ernster Dezső: Lohengrinben a Király, A szevillai borbélyban Basilio és még sok más. Plauenben 1923/24-ben: Wagner: Tannhäuser — őrgróf Wagner: Lohengrin — Henrik király Rossini: A szevillai borbély — Don Basilio Weber: A bűvös vadász — Remete Beethoven: Fidelio — Rocco Verdi : Aida — Király Mozart : Don Juan — Masetto Verdi : A trubadúr — Ferrando R. Strauss: Salome — Első katona. Plauen után Wuppertal (1924—25), Duisburg (1925—28) és Berlin (1928—31) következett. 1931-ben Bayreuthban vendégszerepelt. Ernster Dezső : [ ... ] majd elkerültem Dessauba, mint első, vezető basszista. Ott mindent énekeltem, amire megkértem az igazgatóságot. Dessauban 193l/32-ben: Verdi: Don Carlos — II. Fülöp Wagner: Parsifal — Gurnemanz Mozart: Figaro házassága — Figaro Lortzing: A fegyverkovács — Adelhof Ernster Dezső: Nagyon szerettek és én is szerettem ott lenni. Onnan elkerültem Düsseldorfba. 13 Kalliwoda Olga, (Kürschner Emánuelné) (1892— 1952) hangverseny énekesnő, énektanárnő. — Kürschner Emánuel (1884—1952) hegedűművész, 1908—1943 között a pécsi városi zeneiskola igazgatója. — Ernster Géza (1868—1944) izr. főkántor Pécsett, 1896—1944 között.
