Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, II.

HALLHATÓ MŰZEUM, II. 149 Düsseldorf, 1933. Wagner: Az istenek alkonya — Hagen Wagner: Siegfried — Fafner Gluck: Iphigenia Aulisban — Kalchas R. Strauss: Daphne — Peneios Mozart: Szöktetés a szerájból — Ozmin Händel : Julius Caesar — Ptolemeus Ernster Dezső: 1933-ban, mint zsidónak, el kellett hagynom Németországot. Grazban 1933/37-ben: Puccini: A nyugat lánya — Ashby Wagner: Trisztán és Izolda — Marke Kienzl: Bibliás ember — Jogtanácsos R. Strauss: Rózsalovag — Ochs R. Strauss: Arabella — Waldner R. Strauss: A hallgatag asszony — Sir Morosus Mozart: Varázsfuvola — Sarastro Verdi : Aida — Ramfisz Mozart: Cosi fan tutte — Don Alfonso Gounod : Faust — Mefisztó Nicolai: A windsori víg nők — Falstaff Verdi: Macbeth — Banco Milhaud : A szegény matróz — Az após Monteverdi: Poppea megkoronázása — Seneca Puccini: Bohémélet — Colin Ernster Dezső: Aztán hazajöttem Pécsre. És mint tudjuk, én akkor nem mehettem el, nem kaptam vízumot Svájcba. Míg Pécsett éltem édesapámékkal, lejött Ribári Géza, az OMIKE elnöke Budapestről. Megnyílt az OMIKE színpad és megkért, hogy én is vegyek részt ezeken az előadásokon. Elmentem Pestre és ott voltam 1944-ig ... Budapesten 1940/44-ig: Beethoven: Fidelio — Pizzaro Bizet: Carmen — Escamillo Verdi: Nabucco — Zakariás Goldmark; Sába királynője — Főpap Verdi: Traviata — Grenvil doktor Ernster Dezső: [...] amikor is Bergen—Belsenbe kerültem. Ez egy kiváltságos csoport volt. Sikerült Svájcba jutni, ahol 1946-ig éltem. Több helyen jelléptem. Kaptam engedélyt a svájci államtól, a baseli operában is énekeltem. De azonkívül az összes menekülttáborban énekeltem. Emlékszem egy esetre, amikor kiléptem a színpadra, egy hölgy felállt, még látom magam előtt, fejkendővel és: „Bitte, bitte Schubert..." Es akkor én egész este Schubertet énekeltem. Nádor Tamás: Ezt követte a Metropolitanba való meghívás? Ernster Dezső: Ügy van. '46-ban megkaptam az amerikai beutazási engedélyt. Már érkezésemkor vártak engem az amerikai ügynökségtől, hogy a Metropolitan opera kéri, ekkor és ekkor próbát énekeljek. Akkor Bruno Walter volt a Metropolitan zenei vezetője, akivel én még Berlinből jóban voltam. 9. ábra: Ernster Dezső Sarastro szerepében. Nádor Tamás: Emlékszik, mit kért öntől Bruno Walter, mit szeretne hallani? Ernster Dezső: A Varázsfuvolát. Mielőtt elkezdtem énekelni, felállt, odajött hozzám a pódiumhoz és megkért: „Bitte, Herr Ernster, Sie müssen unbedinkt den Sarastro, E-dúr aria singt." Hosszú éneklés után — mondhatnám, egy egész koncertet énekeltem — szerződtettek a Metropolitanhoz. 18 évet töltöttem ott. New York, Düsseldorf, Bécs, Zürich: 1946—64.: Verdi: Don Carlos — Főinkvizítor Mozart: Don Juan — A komtur Saint-Saëns: Sámson és Delila —öreg zsidó Mozart: Szöktetés a szerájból — Ozmin (angolul) Mozart: Varázsfuvola — Sarastro (angolul) Sosztakovics : Katyerina Izmajlova — öreg száműzött Muszorgszkij: Borisz Godunov — Borisz Bartók: A kékszakállú herceg vára — Kékszakállú Massenet: Manon — Des Grieux gróf Csajkovszkij : Anyegin — Gremin Puccini: Turandot — Timur