Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Történettudományok - Cserdi András: Komló az 1910-es évek elején

134 CSERDI ANDRÁS Utalásszerűén vettünk néhány adatot az ál­lami bánya első megrendelői köréből. Ezek — elég változatos összetételűek — ugyancsak érez­hették a komlói bánya drágább árait, mint Szakvári Jenő szénkereskedő, mernyei vállal­kozó, ki panaszát 1909. március 21-én kelt le­velében meg is fogalmazta. 24 E témakör végén álljanak az ő gondolatai! Kifejti, hogy a kom­lói szén olcsóbb volt az állami átvétel előtt egy évvel, mint ma. Az átvétel előtt emeltek a szén árán 10 fillért, az átvétel után az állam enge­dett 5-öt mázsánként. Így is drágább a szén, mint korábban. Ugyanakkor a szászvári szén ára 20 fillérrel csökkent, olcsóbb, mint a kom­lói szén. A munkásság helyzete az átvétel körüli időkben a) Élelemtár, csendőrség, társpénztár Az állam az átvételkor több ígéretet tett a munkásoknak, melyeket csak részben váltottak be. Az élelemtárat is átvette a bányával az ál­lam. Ennek akkori ellátásáról keveset tudunk. Az átvétellel az élelemtár neve is változott, s hivatalosan a M. Kir. Kőszénbánya Élelemtára nevet vette fel. Ezzel egyidőben dohányárusí­tási engedélyt is kérnek. 25 Nick Mihály Spitzer Sándor pécsi kereske­dőtől rendeli meg az élelemtár részére a szük­séges rizskását, kérve, hogy a „ ... legolcsóbb mintázott ajánlatát megküldeni szíveskedjék". 26 Az átvétel utáni időszakban keresi meg a pénzügyminisztérium Komlót, mivel Ameriká­ból több munkás jött vissza, kik külföldön bá­nyában dolgoztak. A minisztérium szerint, ha ezek az emberek kapnának itthon munkát, nem mennének vissza Amerikába. Kérdés tehát, hogy van-e szüksége a komlói bányának ilyen munkásokra, s ha igen, mennyire? 27 Nem tudni, hogy „ilyen" munkásokra volt-e szüksége a bányának, de sok munkása a bá­nyaüzemnek akkor nem lehetett. Ugyanis a pénzügyminisztériumnál tettek jelentést egy, az Urikány—zsilvölgyi bányatársulat lupényi bá­nyájánál alkalmazásban álló munkás, Szibarik József ellen, ki Komlón „... munkástoborzás­sal foglalkozott, ki is további eljárás végett a közigazgatási hatóságnak átszolgáltatott — ' ,28 Az ilyen és hasonló esetek miatt is hasznos, ha csendőrség van a faluban. Nick ezért 1909. március 9-én megkeresi a pénzügyminisztériu­24 OL. Z. 285. 1. os. 108. sz. 25 OL. Z. 285. 1. cs. 156. sz. 26 OL. Z. 285. 1. cs. 7. sz. 27 OL. Z. 285. 1. cs. 209. sz. mot. Tudatja, hogy a pécsi csendőrszárnypa­rancsnokság 1908. október 1-től 3 évre csendőr­laktanyát bérelt Komlón, évi 600 koronáért. Mi legyen az átvétel után a csendőrség sorsa? A kérdés azért vetődik fel, mivel a csendőrség a bánya épületét használja. Nick szerint a helyes az, ha a csendőrség marad, ezért levelét a kö­vetkezőkkel fejezi be: „Tisztelettel kérjük a Nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztériumot a csendőrséget a laktanyában meghagyni, mint­hogy a közös rend érdekében szükséges, hogy a különböző nemzetiségű munkások között csendőrőrs legyen." 29 Más vonatkozású szociális jellegű mozzana­tot villant fel a szénbánya társpénztári választ­mányának 1909. június 11-i ülése. 30 Az ülésen először Zsupanics Ferenc ügyét ismertetik. Zsupanics már 20 hétnél hosszabb ideje beteg, és hathetes hosszabbítása is már eltelt. így a betegpénztári alapszabályzat 11. §-a értelmében „betegpénzt" tovább már nem kaphat. Az ülés úgy dönt, hogy kapjon a már több mint fél éve beteg munkás havi 30 korona segélypénzt. A bányakapitányság ezt a lehetőséget 3 havi időtartamra adja csak meg. Zsupanics után Hirth János esetét ismertette az elnök. Hirth 1908. december 19-én a bányá­ban fejszével megvágta a lábát. A bányaorvos a végzett vizsgálat alapján a sérült állapotát nem tartotta súlyosnak. A seb idővel elmérge­sedett. Hirth ettől kezdve betegeskedett, míg nem sokkal az ülés ideje előtt meghalt. Az el­nök a következőként véleményezte az esetet: „Minthogy Hirth munkában sérült meg, de nem sérülése következtében halt meg ... ", azt kérdi a bányakapitányságtól, hogy a nevezett mun­kaidejéhez 10 évet hozzá kell-e számolni vagy sem. A 10 év megítélése nyilván az özvegyi nyugdíj összege szempontjából nem volt kö­zömbös. Harmadik pontként az ülés kölcsönkérvénye­ket szavazott meg. Hatan kaptak 100 korona kölcsönt, 1 fő pedig 80 koronát. A társpénztár vezetősége — Halupa Károly társatya, Nick Mi­hály társpénztári elnök, Mischer Lajos, Piller Mihály, Kotka János I., Grósz János tagok —, ezután bezárta az ülést. Sajnálatos, hogy nem ismerjük a kérelmezők személyi összetételét, és a kérelmek indokait. A társpénztár átszervezésére is történt kísér­let az átvételt követően. Áprilisban a betegse­gélyező és a nyugpénztár összevonását hatá­rozták el Komlón. A bányakapitányság 1909. május 15-én elutasította ezt a határozatot. 31 28 OL. Z. 285. 1. cs. 335 sz. 29 OL. Z. 285. 1. cs. 94. sz. 30 OL. Z. 285. 1. cs. 486. sz. 31 OL. Z. 285. 1. cs. 334. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents