Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Történettudományok - Cserdi András: Komló az 1910-es évek elején

134 CSERDI ANDRÁS Utalásszerűén vettünk néhány adatot az állami bánya első megrendelői köréből. Ezek — elég változatos összetételűek — ugyancsak érezhették a komlói bánya drágább árait, mint Szakvári Jenő szénkereskedő, mernyei vállalkozó, ki panaszát 1909. március 21-én kelt levelében meg is fogalmazta.

24 E témakör végén álljanak az ő gondolatai! Kifejti, hogy a komlói szén olcsóbb volt az állami átvétel előtt egy évvel, mint ma. Az átvétel előtt emeltek a szén árán 10 fillért, az átvétel után az állam engedett 5-öt mázsánként. Így is drágább a szén, mint korábban. Ugyanakkor a szászvári szén ára 20 fillérrel csökkent, olcsóbb, mint a komlói szén. A munkásság helyzete az átvétel körüli időkben a) Élelemtár, csendőrség, társpénztár Az állam az átvételkor több ígéretet tett a munkásoknak, melyeket csak részben váltottak be. Az élelemtárat is átvette a bányával az állam. Ennek akkori ellátásáról keveset tudunk. Az átvétellel az élelemtár neve is változott, s hivatalosan a M. Kir. Kőszénbánya Élelemtára nevet vette fel. Ezzel egyidőben dohányárusítási engedélyt is kérnek.

25 Nick Mihály Spitzer Sándor pécsi kereskedőtől rendeli meg az élelemtár részére a szükséges rizskását, kérve, hogy a „ ... legolcsóbb mintázott ajánlatát megküldeni szíveskedjék".

26 Az átvétel utáni időszakban keresi meg a pénzügyminisztérium Komlót, mivel Amerikából több munkás jött vissza, kik külföldön bányában dolgoztak. A minisztérium szerint, ha ezek az emberek kapnának itthon munkát, nem mennének vissza Amerikába. Kérdés tehát, hogy van-e szüksége a komlói bányának ilyen munkásokra, s ha igen, mennyire?

27 Nem tudni, hogy „ilyen" munkásokra volt-e szüksége a bányának, de sok munkása a bányaüzemnek akkor nem lehetett. Ugyanis a pénzügyminisztériumnál tettek jelentést egy, az Urikány—zsilvölgyi bányatársulat lupényi bányájánál alkalmazásban álló munkás, Szibarik József ellen, ki Komlón „... munkástoborzással foglalkozott, ki is további eljárás végett a közigazgatási hatóságnak átszolgáltatott — '

,28 Az ilyen és hasonló esetek miatt is hasznos, ha csendőrség van a faluban. Nick ezért 1909. március 9-én megkeresi a pénzügyminisztériu24 OL. Z. 285. 1. os. 108. sz. 25 OL. Z. 285. 1. cs. 156. sz. 26 OL. Z. 285. 1. cs. 7. sz. 27 OL. Z. 285. 1. cs. 209. sz. mot. Tudatja, hogy a pécsi csendőrszárnyparancsnokság 1908. október 1-től 3 évre csendőrlaktanyát bérelt Komlón, évi 600 koronáért. Mi legyen az átvétel után a csendőrség sorsa? A kérdés azért vetődik fel, mivel a csendőrség a bánya épületét használja. Nick szerint a helyes az, ha a csendőrség marad, ezért levelét a következőkkel fejezi be: „Tisztelettel kérjük a Nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztériumot a csendőrséget a laktanyában meghagyni, minthogy a közös rend érdekében szükséges, hogy a különböző nemzetiségű munkások között csendőrőrs legyen."

29 Más vonatkozású szociális jellegű mozzanatot villant fel a szénbánya társpénztári választmányának 1909. június 11-i ülése.

30 Az ülésen először Zsupanics Ferenc ügyét ismertetik. Zsupanics már 20 hétnél hosszabb ideje beteg, és hathetes hosszabbítása is már eltelt. így a betegpénztári alapszabályzat 11. §-a értelmében „betegpénzt" tovább már nem kaphat. Az ülés úgy dönt, hogy kapjon a már több mint fél éve beteg munkás havi 30 korona segélypénzt. A bányakapitányság ezt a lehetőséget 3 havi időtartamra adja csak meg. Zsupanics után Hirth János esetét ismertette az elnök. Hirth 1908. december 19-én a bányában fejszével megvágta a lábát. A bányaorvos a végzett vizsgálat alapján a sérült állapotát nem tartotta súlyosnak. A seb idővel elmérgesedett. Hirth ettől kezdve betegeskedett, míg nem sokkal az ülés ideje előtt meghalt. Az elnök a következőként véleményezte az esetet: „Minthogy Hirth munkában sérült meg, de nem sérülése következtében halt meg ... ", azt kérdi a bányakapitányságtól, hogy a nevezett munkaidejéhez 10 évet hozzá kell-e számolni vagy sem. A 10 év megítélése nyilván az özvegyi nyugdíj összege szempontjából nem volt közömbös. Harmadik pontként az ülés kölcsönkérvényeket szavazott meg. Hatan kaptak 100 korona kölcsönt, 1 fő pedig 80 koronát. A társpénztár vezetősége — Halupa Károly társatya, Nick Mihály társpénztári elnök, Mischer Lajos, Piller Mihály, Kotka János I., Grósz János tagok —, ezután bezárta az ülést. Sajnálatos, hogy nem ismerjük a kérelmezők személyi összetételét, és a kérelmek indokait. A társpénztár átszervezésére is történt kísérlet az átvételt követően. Áprilisban a betegsegélyező és a nyugpénztár összevonását határozták el Komlón. A bányakapitányság 1909. május 15-én elutasította ezt a határozatot.

31 28 OL. Z. 285. 1. cs. 335 sz. 29 OL. Z. 285. 1. cs. 94. sz. 30 OL. Z. 285. 1. cs. 486. sz. 31 OL. Z. 285. 1. cs. 334. sz.