Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Történettudományok - Cserdi András: Komló az 1910-es évek elején

KOMLÓ AZ 1910b) Iskola, oktatás Az állami átvétellel átkerült az iskola, és az iskolai oktatás is az új tulajdonoshoz. Az erősen anyagias szempontok szerint gondolkodó új vezetőségnek az iskola teher lehetett. Arra vigyázott, hogy többet az elődeinél ne adjon oktatási célokra, de ügyelt arra is gondosan, hogy kevesebbet se. így ebből a mozdulatlanságból fakadtak aztán az iskola helyzetéről, az osztályok magas létszámáról, a túlzsúfoltságról és a tanítói személyzet alacsony létszámáról szóló panaszok, melyek majd 1912-től erősödnek fel. Mindenesetre a gondos „se többet, se kevesebbet" elvét szemlélhetjük meg az átvétel utáni időszak egyik, idevonatkozó problémájában. 1909. május 15-én Nick Mihály levelet ír Budapestre a pénzügyminisztériumba. Levelében kifejti, „ . .. hogy a komlói állami elemi iskola iskolás gyermekei számára eddig minden évben rendezett iskolai kirándulás költségeit a bányavállalat megtérítette... ", azaz ezzel ajándékozta meg az iskolás gyermekeket. „Tisztelettel kérem a Nagyméltóságú m. kir. Pénzügyminisztériumot — írja Nick Mihály — az ez évben június havában tartandó iskolai kirándulásra 180 Kor., azaz száznyolcvan korona hitelt engedélyezni méltóztatnék."

32 A levél megfogalmazója ugyancsak erős gondban lehetett a pénzösszeg nagyságának leírásakor, mivel a 180-as szám többször át lett írva, előzőleg lehetett az 200, de 280 korona is. Végül is — bármelyik szám is volt — a szerényebb összeggel érte be a kérelem írója. 1909. május 18-án kelt Budapestről a válasz.-'

3 Ennek lényegi részében felhívják Nicket, hogy „ .. . az iskolai kirándulások és jutalmazások keletkezéséről körülményesen nyilatkozzék, nevezetesen pedig jelentse be, hogy a kirándulás költségeit mely idő óta és minő oknál fogva viselte a bányamű? mutassa ki egyben, hogy a bányavállalat évenként minő összeget engedélyezett a jelzett célra?" Nick körülményes válasza nem késlekedik, 1909. május 23-án küldik fel a pénzügyminisztériumba.

34 A válaszból megtudjuk, hogy 1903. óta támogatják a bányatelepi gyerekek tavaszi kirándulását, s kapnak pénzt jutalomkönyvekre is. Hogy mennyit, az sajnos nem derül ki, a kimutatás nincs meg.) A jutalmazás keletkezésének körülményeiről a következőket tudjuk meg: „Miután a szomszéd bányavállalatok is gyakorolják a munkások iskolába járó gyer:i2

OL. Z. 285. 1. os. 329. sz. 33 OL. Z. 285. 1. cs. 350. sz. y

'OL. Z. 285. 1. cs. 350. sz. 35 OL. Z. 285. 1. cs. 398. sz. 36 Magyarország története 1890—1918. 7/1. FőszerES ÉVEK ELEJÉN 135 mekei iránt e jótéteményt, mi sem térhettünk ki ezen úgyszólván szokás elől, emiatt lettek a bányatelepi iskolás gyermekek itt Komlón is megajándékozva." A kérvényező érvei láthatóan súlyosak. Ezelőtt is volt ilyen jutalom, a környék bányáinak iskoláiban is van ilyen jutalom, „kitérni" előle szinte lehetetlen. A pénzügyminisztérium így május 29-én „megengedte", „ ... hogy a komlói állami elemi iskolába járó gyerekek számára az eddig minden évben rendezett iskolai kirándulás folyó év folyamán is megtartassék, egyben felhatalmazom, — írja a pénzügyminisztérium Nicknek —, hogy ezen kirándulás költségeit úgy, mint az évzáró vizsgálat alkalmával jutalmazásra kiosztott könyvek árát legfeljebb kettőszáz (200) korona erejéig a kir. kincstár viselje .. .'

,35 c) Lakásviszonyok A munkásság életkörülményeinek egyik meghatározó, jellemző tényezője az, hogy milyen lakásban él. Ezért is érdemes felfigyelni azokra az adatokra, melyek az állami átvétel időszakának lakáshelyzetét tárják elénk. A lakások zöme Anna-akna környékén állt, ahol az ún. Füstölő — az akna palahány ója — gázokkal terhes levegője mérgezte a környéket. A két domb közé beszorult lakások, valamint a Halastó körül épültek is, alacsony szinten való fekvésük miatt nedvesek lehettek, s keskeny ablakaikkal biztosították, hogy a nedves szobáknak a doh, a gomba és a penész is örökös lakója legyen. így, míg Magyarországon az öszszes halálesetek 30%-a volt csecsemőhalálozás 1910-ben,

36 — ami igen magas szám —, addig Komlón 1900—1910 között az összes halálesetek 45,8%-a csecsemőhalál.

37 A jelzett arányszámban a falusi és a bányászlakosság közös adatai szerepelnek. Ha a bányászlakosság köréből való halálesetektől eltekintünk, a szám 36%-ra csökken le, mutatva, hogy a bányászlakosság rossz lakásviszonyai — kiegészítve természetesen az egészségtelen, hiányos táplálkozással, a nem megfelelő öltözködéssel, az ezekből adódó betegségekkel stb. — nagymértékben járultak hozzá a csecsemőhalandósághoz. Befolyásolhatta a magas arányszám kialakulását az is, hogy Komló ekkor még a világtól elzárt völgyfalu volt, kiépített úttal nem rendelkezett, így a beteggel eljutni gyorsan egy jobban felszerelt kórházba szinte lehetetlen kesztő: Hanák Péter. Akadémiai Kiadó. Bp. 1978. „. 422- P37 Hoppá József : Adalékok Komló és peremterületei népességének történetéhez. (1828—1912). Kézirat a Komlói Múzeumban.