Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)
Történettudományok - Bezerédy Győző: Baranya megye településeinek pecsétjei a feudális korban (III. rész)
116 s BEZERÉDY GYÖZÖ 3. ábra. Erdőirtás a tőrök kiűzése után. a: Gödre, 1790, b: Nádasd (Mecseknádasd), 172x (4), c: Várasd (Apátvarasd), 1724. Érdekes változásokon ment át az az emberalak, mely Komló három pecsétjén látható. Az 1726-os keltezésű pecséten heraldikai vadember áll, jobb kezét csípőre teszi, baljában hosszú botot tart, melyre komló fut fel. (Ez egyúttal beszélő pecsét is.) 3 Komlónak egy jóval későbbi pecsétjén magyaros sujtásos ruhába öltözött csizmás alak áll, jobb kezében kivont karddal. (A második pecséten látható emberalak a véset primitívsége miatt alig értelmezhető, mindössze annyi látható az alakon, hogy bal (?) kezében görbe kardot (esetleg botot) tart. IX. Emberábrázolás Az emberábrázolásnak többféle előfordulásával találkozhatunk Baranya megyében: 1. A pecséteken gyakran a falu, vagy a templom védszentjét jelenítették meg. 2. A falu nevében szereplő király vagy szent került a pecsétképre (beszélő pecsét). 3. Jelképes figurák szerepeltetése. 4. Legtöbbször azonban magát a falu lakóját ábrázolták, az ottani divatnak megfelelő öltözetben, szerszámjaival, terményekkel. A szentek természetesen a szokásos (előíráattributumokkal szerepelnek a pecséteken, de ettől függetlenül más jelképek is felkerülhettek a pecsétnyomó vésetére a szentek mellé. 1. sos) (Pl. Szederkény pecsétjén Szent Lőrinc alakja mellett lebegő ekevas is látható.) A falu, vagy a templom védszentjének ábrázolása a legtisztábban (az attribútumokkal) a következő falvak pecsétjein jelenik meg: Bükkösd (1790), Szederkény (1715), Boly (Németbóly, é. п.), Hásságy (1765). Bükkösd és Boly nepomuki Szent Jánost, Szederkény Szent Lőrincet, Hásságy Páduai Szent Antalt ábrázolta pecsétjén. 2. Szentek nevei gyakran szerepelnek falunévként is. Természetes az, hogy ezek a szentek kerültek a pecsétekre. Ez esetben külön hely illeti meg Szabadszentkirály királyalakját, 3 Komló eHső pecsétjét először Babies András ismertette.Babies András: A komlói ikőszénbányászat története. Pécs, 1958. 7. p.
